Az áfonya nagyon régóta az egyik legkedveltebb gyümölcs, különösen a gyógyhatásai miatt. Nem véletlenül lett már hosszú évszázadok óta a népi gyógyászat egyik legfontosabb gyümölcse, hazánkban sajnos mégis kevés kertben található meg. Pedig nagyon hasznos tudni, hogy honnan származik az áfonya, amit elfogyasztunk. A legjobb és legbiztonságosabb pedig akkor lesz ez a gyümölcs, ha a saját kertünkben szüreteljük.
Így legyen saját áfonyád
Az áfonya nem csak nálunk kedvelt. Az amerikai kontinensen például a második legfontosabb bogyós gyümölcs a szamóca után. Az áfonya hazánkban leginkább Nyugat- Magyarországon, a Nyírségben, Pest, Nógrád és Zala megyében terem meg. Ez a csodás gyümölcs ugyanis igazán kedveli a hűvös, párás, de napos helyeket, ahol laza, jól szellőző, savanyú kémhatású, 4,2-5,2 pH értékű talaj van.
Ez azonban nem lehet az akadálya annak, hogy a mi kertünkben is megteremjen. Ehhez csak fel kell javítanunk a talaj állapotát, vagy a legegyszerűbb, ha konténerben termesztjük. A konténeres termesztéshez vásároljunk egy 25 liter űrtartalmú műanyag konténert, és töltsük meg savanyú földdel. Ősszel ültessük el benne a két- vagy hároméves kis áfonyabokrot. Az ültetést követően két évig nem szabad trágyázni, de öntözni kell. Majd a harmadik évben már ismét trágyázhatjuk, és az is fontos, hogy savanyúan tartsuk a konténer földjét. Ehhez megfelelő lehet a karbamiddal, kálium vagy ammónium szulfáttal történő savanyítás.
Az áfonya sekélyen gyökeresedik, ezért nagy szüksége van a vízre. Kánikulában naponta akár 3-4 liter vízre is szüksége lehet. Fontos, hogy az áfonya nem kedveli az erős napsütést, éppen ezért a konténereket árnyas helyen érdemes elhelyezni. A konténerben nevelt termő korú bokroktól 2-3 kiló termést várhatunk.
De még a szabadföldbe ültetésről sem késtünk le, hiszen annak ideje márciustól-májusig, és szeptembertől-novemberig tart. Ezen kívül alkalmasak még a június, július és augusztus hónapok is az ültetésre, ha az ültetéskor a nappali hőmérséklet nem magasabb 25 Celsius-foknál. Az áfonya ültetése előtt megfelelő állagú ültetőgödröt kell készíteni. Napos, vagy enyhén árnyékos helyre kell egy 45 cm széles és 30 cm mély gödröt ásni. Nem kell túlságosan mélynek lennie, hiszen az áfonya bolyhos gyökérzete sekélyen terül szét.
A gödörbe egyenlő arányba kerüljön a kiásott talaj, és tőzeg keveréke. Helyezzünk a gödörbe a keverékből, majd állítsuk bele a konténerből óvatosan kiemelt áfonyatövet. Az áfonyatő konténerének talajszintje legyen 6-7 cm-rel lejjebb a szabad föld szintjénél. A maradék keveréket tegyük az áfonya tövére, és köré. Ha több tövet ültetünk, a tövek távolsága legyen 100 cm. Ezután alaposan locsoljuk meg, amelyhez a legideálisabb választás az esővíz.
Viszont az áfonya annyira figyelmes, hogy elég csupán 5-6 évente metszeni, ráadásul akár 50 évig is teremhet a kertünkben. Az áfonya télen sem kényes, hiszen -40 Celsius fokig fagytűrő, így nem igényel semmilyen különleges bánásmódot ekkor sem.
Fontos, hogy honnan származik az áfonya. Fotó: Shutterstock
A téli metszés a növények nyugalmi időszakában történik, így ekkor nem képződik váladék az ejtett sebeknél, így jóval kisebb a fertőződés veszélye. A téli metszés eredményeként gazdagabb terméshozamot érhetünk el, a metszés pedig segít még a betegségek megfékezésében és a növény kondíciójának javításában is. Ekkor fiatalítjuk meg, vagyis ekkor kerül sor az öreg vesszők eltávolítására.
Ezért egyél sok áfonyát, de csak ha megbízható helyről szerezted be
Az áfonya bogyói július végén-augusztus elején érnek be. Mivel nem jellemző rá az utóérés, így mindenképp várjuk meg, amíg 10-20 mm átmérőjűek lesznek, és teljesen beérnek. Akár , akár szörpként, lekvárként fogyasztjuk, egészen biztosak lehetünk benne, hogy nagyon sokat tettünk az egészségünkért.
1. A fekete áfonya C-vitamin és béta-karotin tartalma kimagaslóan magas, éppen ezért sokat tehetünk a látásunkért, ha minél többet fogyasztunk belőle. Sokat tesz a retina épségének megőrzéséért, és a látásjavítás során is gyakran alkalmazzák.
2. Az áfonya bővelkedik ásványi anyagokban, mint amilyen például a foszfor, a cink, a magnézium, a kalcium, a vas és a mangán. A színét a magas flavonoid tartalmának köszönheti, ami miatt jelentős antioxidáns hatása is van.
3. A népi gyógyászatban fekete inzulinnak is hívják, mert a fekete áfonya levelében myrtillin képződik, amely segít a cukorbetegség tüneteinek csökkentésében. A 2-es típusú cukorbetegséggel élőknél képes az ingadozó vércukorszintet optimalizálni, és számíthatunk rá a diabétesz szövődményeinek enyhítésében is. Ezen kívül nagyon jó hatással van a keringési rendszer állapotának fenntartására, hiszen fogyasztása segít megőrizni a hajszálerek rugalmasságát és csökkenti a vérlemezkék összetapadását.
4. Az áfonya a szellemi tevékenységünkre is nagyon jó hatással van. A memóriát segítő hatása nem csupán az időseknél, de a fiatalabb életkorúaknál is eredményes, melyet az antocianidinnek tulajdonítanak.
5. Sőt, az életkor előrehaladtával jelentkező súlygyarapodást is segít megelőzni.
Ezért vigyázz az áfonyával
A Környezetvédelmi Munkacsoport (EWG) nevű nonprofit szervezet minden évben összeállítja a „Piszkos tizenkettőként" ismert listát. Ez a lista tartalmazza a növényvédő szerekkel leginkább kezelt gyümölcsöket és zöldségeket. Sajnos az áfonya is felkerült erre a listára 2023-ban.
A tudósok 54 peszticid nyomára bukkantak a minták közel 80%-ában, és az esetek többségében két vagy több növényvédőszer maradvány jelenlétét is kimutatták. Éppen ezért nagyon fontos, hogy milyen forrásból származó áfonyát fogyasztunk. Ha vásároljuk az áfonyát, győződjünk meg róla, hogy honnan származik és ott mikor és mivel kezelték.
A tökéletes és persze a legbiztonságosabb megoldás, ha helyet adunk neki a kertünkben, hiszen akkor pontosan tudjuk, mikor és mivel volt, illetve nem volt kezelve a növény.
