Az állatok régóta beszélgetnek egymással – csak épp mi, emberek, nem értjük őket. Most viszont úgy tűnik, végre kezünkben a kulcs: kutatók mesterséges intelligencia (AI) segítségével dekódolni próbálják az állati kommunikáció rejtett világát. És ez nemcsak a kutatás, hanem az etika határait is feszegeti.

A Project CETI az ámbráscetek világába enged betekintést: több mint 8000 bálnahang alapján AI-val keresnek mintákat, mintha csak egy zenei nyelvet próbálnánk értelmezni. Az Earth Species Project (ESP) még ambiciózusabb: univerzális fordító AI-t fejleszt, mely madarak, rovarok és háziállatok „beszédén" is dolgozik.

A BEANS nevű nyílt forráskódú benchmark az állati hangok felismerésének pontosságát méri, míg a NatureLM képes lehet azonosítani a fajokat, életkort és akár az érzelmeket is – olyan fajoknál is, amelyeket előtte nem is hallott.

A Coller Dolittle Challenge célja, hogy ne csak dekódolják az állati kommunikációt, hanem valódi párbeszédre is lehetőséget teremtsenek.

Azonban felmerülnek etikai dilemmák is: ha megértjük az állatok nyelvét, mi történik, ha nem tetszik, amit mondanak? Vajon tudjuk-e manipulálás nélkül ösztönözni a válaszadást? Az is etikai kérdés, hogy ha megértjük, mit mondanak, az vajon változtat-e ez az állatokkal szembeni bánásmódunkon.

A jövő lehetőségei

A Google DolphinGemma modellje egy mobiltelefonon is futtatható delfinhangelemző – kis lépés a technológiának, de hatalmas ugrás az állatvilágnak. Az ISPA egyfajta fonetikai ábécé létrehozásával próbálja a hangokat közös nyelvi rendszerbe illeszteni.

Bár még sok a kérdés, egyre közelebb vagyunk ahhoz, hogy a „Mi van, Kutyus?" kérdésre valódi választ kapjunk.

Forrás: gizmodo.com

Indexkép: Pixabay