A 2022-es napraforgószezon termelői szemmel a 6 tonnás program tükrében

Ugyan idén nem sikerült elérnünk a 6 t/ha termésátlagot üzemi szinten, de így is születtek szép eredmények, éppen ezért töretlenül hisszük, hogy a termelőink és a Syngenta szakembereinek tapasztalatával és tudásával közösen elérjük a kitűzött célt!

Magyaros Tibor és Geiling János– fotó: Syngenta Magyarország Kft.

Idén Magyaros Tibor az Aranykocsi Zrt. (Kocs) növénytermesztési ágazatvezetőjével beszélgettünk, hogyan látta ő az idei évet és a 6 tonna programunkat:

Hogyan értesült a 6 tonnás programról?

– A Syngenta részéről Geiling János területi képviselő invitált bennünket, engem nem a számok és a nagyságrendek üldözése motivált személy szerint, hanem az információk, a szakmai ismeretek megszerzése, megosztása. Elindult egy szakmai diskurzus, amihez nagyon szívesen csatlakoztunk, amit tudunk hozzáteszünk, de legfőképpen szeretnénk szakmai ismereteket szerezni a témában.

Milyen kihívásokkal szembesült a 2022-es évben a napraforgó termesztésben?

– A kihívás egyrészről az, ha a gazdasági oldalát nézzük, hogy egyre jobban meg kell nézni inputoldalról a jövedelmezőséget, itt a műtrágyára gondolok, hogy mit adunk oda neki. A jelen gazdasági helyzetben már teljesen más a matek, és ezért nagyon jó volt a programban a tél végi ásványi nitrogén vizsgálat. Elég könnyű kiszámolni azt, hogy a 3000 Ft/ha-os laborvizsgálat mit tudott nekünk hozni a konyhára ebben az évben. Őszi búzában és árpában már évek óta követjük ezt a metódust, reprezentatívan különböző táblákat kijelölünk, mintát veszünk, és ennek tükrében végezzük el a tápanyag-utánpótlást.

Nagyon jó szakmai alapot teremtett, hogy ezt napraforgóban is megcsináltuk az idén a 6 tonna keretében, látszik hogy van keresnivalónk az ásványi nitrogénnel.

A kihívás másik oldala az évekre visszamenő csapadékhiány, itt helyben egy 100 mm-rel szerényebb évet tudtunk magunkénak, tavaly 460 mm-rel zártunk, előző években mindig öszejött az 550 mm. Mindig törekszünk a január végi-február eleji talajlezárásokra, simítózásra, ennek köszönhetően a talajaink vízmegőrzése optimális, így elég jó talajokat tudtunk készíteni a napraforgók alá. A fővirágzásban jött az első igazi hőhullám, hőstressz, a nyár elején vakartam a fejemet, hogy mi lesz ebből az egészből.

A programban lévő ásványi nitrogén vizsgálat akkor már nem volt idegen?

– Természetesen nem, de ilyen mértékben a napraforgó termeszésbe helyezve őszintén bevallom: igen. Én a kalászosokat 0-30 cm-es mélységben szoktam megkérni talajvizsgálatra, kisebb növényzet-gyökérzet miatt, de a napraforgóban ez a fajta 90 cm-ig terjedő talajvizsgálat a jövőbeli tápanyaggazdálkodási terveket - nézeteket sikeresen átrajzolta, egy másfajta gondolkodást indított el. Ez egy nagyon pozitív megközelítés a 6 tonnás programban és jelen gazdasági helyzetben hatványozottan fontos tényezővé lép elő.

Mennyire jelentett problémát az idén a gyomirtás?

– Nem volt olyan 100%-os a preemergens gyomirtásunk mint tavaly, picit az egyszíkű gyomok, főleg ahol erős volt a nyomás túszaladtak, de csináltunk egy kiegészítő egyszíkű gyomirtós kezelést, utána pedig egy sorközművelő kultivátorral tisztán tudtuk tartani a területet. Nálunk a területek nagy része jó kúltúrállapotnak örvend, normális évben preemergensen meg tudjuk oldani a gyomirtást.

Mi a véleménye a SYNGENTA napraforgó genetikáról?

– Mi már évek óta kizárólag csak SYNGENTA genetikával dolgozunk, régebben az NK NEOMA adta a legstabilabb és legjobb termésszintet, sokszor a nagyüzemi 4 tonnás eredmények sem voltak ritkák. Később váltottunk  SY BACARDI és SY NEOSTAR hibridekre, mindkét genetika nagyon erős, nagyon szeretjük.  Az SY NEOSTAR hibridet azért, mert kicsit rövidebb, mint az SY BACARDI, a nagy terület miatt így próbáljuk a betakarítást időben széthúzni.

Ön szerint a jelenlegi Syngenta genetikánkban benne van a 6 tonnás terméspotenciál?

– Igen, el lehet velük érni. Nálunk 2 kifejezetten jó adottságú területen tavaly egy 40 ha-os területen 4,6 t/ha átlagot arattunk le, a másik 36 ha-on nettó 4,7 tonnás eredményünk volt. Ha azt nézem, hogy gyengébb részei is vannak a területnek, a jobbak biztosan 5-6 t/ha terméseredménnyel kompenzáltak.

Nem akarunk minden évben nagyon nagy dolgot, nálunk a stabilitás, egy tervezhető terméshozam/árbevétel - egy fixáció kell a rendszerbe.

A 2023-as évben a 6 tonnás program keretein belül milyen irányba haladna tovább?

– A talajvizsgálatok kiszélesítésében látnám a következő lépcsőfokot, finomítni kell, kiegészíteni, hogy hol van olyan makro-mikro elem, ahol gyengén vagyunk ellátva. Itt a Liebig-féle minimum törvényre gondolok, ahol 1-1 limitáló tényező mindig lehet a rendszerben. Különösen napraforgónál a kén szerepe nagyon fontos. Kb. 3-4 éve ráálltunk már arra, hogy kénes nitrogénnel szolgáljuk ki a napraforgót. Én ebbe az irányba mennék el a jövő évet illetően.

Magyaros Tibor és Szabó Bence – fotó: Syngenta Magyarország Kft.

Felmerült már esetleg a változó tőszámú vetés gondolata napraforgóban?

– Arra fel vagyunk készülve, kukoricában már próbálkoztunk vele. Sajnos hozammérős kombájnunk még nincs, így a visszacsatolás nehéz. Odaadjuk a kijuttatási térképet a fiúknak, ők tudják, alkalmazzák, ha hoz valamit annak nagyon örülünk, de a pontos visszamérést még nem tudjuk elvégezni.

Napraforgóban még nem próbálkoztunk, de ami érdekes lehet, az a sortávolság átgondolása, ebben látok én még igazán egy előremozdulási lehetőséget. Először a 75 cm-es hagyományos sortávon kell tökéletesíteni a technológiát, de utána el lehet menni más irányba is. Van nálunk egy 45 cm-es cukorrépa vetőgép, amit gondoltunk már, hogy kísérleti szinten kipróbálunk majd.

A sortáv-tőtáv egy jó irány, az is lehet majd egy következő elem.

Hogyan látja a napraforgó-termesztés jövőjét?

– Alapvetően csak ha a saját környezetünket nézzük, mi 10 éve kezdtünk el napraforgó-termesztéssel foglalkozni. Előtte repcét termesztettünk, de a termesztéstechnológia intenzitása miatt szépen lassan kiszorult, és átadta a helyét a napraforgónak. Országos szinten is látszik ez a tendencia, a repce növényvédelme nem megoldott, nem csoda hogy sokan felhagynak a termesztésével, emellett intenzívebb növény a napraforgónál.

Nálunk  napraforgót legelőször csak 150-200 ha-on termesztettünk, de néhány éve 300 ha szintjére hoztuk fel, és nem titkolt szándékunk hogy az idén 400-450 ha-on termesszük.

A szárazság, klímaváltozás miatt jobban be tudjuk illeszteni a termesztéstechnológiába. Mindemellett ami erősíti a napraforgó szerepét inputoldalról a műtrágya kérdése, valóban egy kevésbé nitrogén igényes növény, alacsonyabb önköltségen elő tudjuk állítani. Egy jó deszikkálással, vagy ha olyan az évjárat, akkor pedig a 10-15 szörösére növekedett ipari földgáz  használatára sem szorulunk rá, így nincs szárítási költség. Ez a két olyan tényező volt ebben az évben, ami arra adott okot, hogy növeljük a területet.

Illetve tudjuk jól, hogy a napraforgónak van egy speciális gyökérszerkezete, ami az utóveteményre nem túl kedvező, de önmagát a növényt igyekszik a  legjobban kiszolgálni. Próbálja áthidalni a legnehezebb helyzeteket.

Amennyiben szeretne többet megtudni 6 tonna programunkról keresse fel weboldalunk!

Zilahi András – vetőmag üzletág fejlesztési vezető - Duna régió

Ácsné Dr. Szekeres Dóra – olajosnövények vetőmag marketingmenedzser