2022. április 30-ától érvényesek a legújabb, ökológiai gazdálkodásban használható növényvédelmi célú készítmények és a termésnövelő anyagok listái. Mindkét dokumentum 7 oldalon keresztül sorolja azokat az anyagokat, melyeket az engedélyokirat betartásával a tanúsított biogazdák is felhasználhatnak.

EK-műtrágyák esetében továbbra is a tanúsítószervezetekkel kell konzultálni, ugyanis a releváns okiratok kíséretében az ő hatáskörük elbírálni azok használhatóságát. A kiskertesek nagy örömére az új listák mellett természetesen az egyszerű anyagok köre is bővült.

sárgarépa

A kiskertesek nagy örömére az új listák mellett az egyszerű anyagok köre is bővült – fotó: Pixabay

A jelenleg listázott egyszerű anyagok száma az elmúlt hónapokban közel duplájára nőtt, ami azt is jelenti, hogy egyes, korábban már ismert házi módszerek hivatalos technológiai hátteret is kaptak. Azonban olyan újdonságokkal is találkozhatunk, mint a kitozán, diammónium-foszfát, talkum (vagy más néven zsírkő), L-cisztein vagy kitozán-hidroklorid.

A mai cikkben néhány ismert, de a listára újonnan felkerült egyszerű anyag technológiáját részletezem, melyet bármilyen kezdő hobbikertész elsajátíthat, de ezek lehetőségével kisebb területeken a biogazdák is bővíthetik növényvédelmi eszközeiket. Az egyszerű anyagok a megadott felhasználási körülmények között nem jelentenek kockázatot az emberi egészségre és a környezetre.

Agyagos faszén

Védőanyagként funkcionál. Maga a készítmény agyagos faszén granulátum, amely tartalmaz feketeszenet, aktív szenet és bentonitot. Szőlőben javasolt használata az ESCA, vagyis szőlőtőke-elhalást okozó gombafajok felszaporodásának megakadályozására. A granulátum a talajba bedolgozva érvényesül, melyet 500 kg/ha mennyiségben 3 évente egy alkalommal ajánlott kijuttatni.

szőlő

Szőlőben javasolt használata az ESCA, vagyis szőlőtőke-elhalást okozó gombafajok felszaporodásának megakadályozására – fotó: Pixabay

Talkum (zsírkő)

Lombozaton élősködő atkák és rovarok távoltartására, valamint levélbetegséget okozó korokozó gombák fertőzésének mérséklésére használatos gyümölcsösökben és szőlőben, például a levélbolhafajok, muslicák és a varasodást okozó gomba (gyümölcsfák) és lisztharmat (szőlő) okozta lombfertőzés ellen.

Gyümölcsfáknál 2-3 hetes permetezési időközökkel évente 3-5 alkalommal a talkum 1,3-2,1%-os vizes szuszpenzióját (tiszta hatóanyagra vonatkoztatva) kell a lombozatra juttatni 6-10 liter/100 m2 mennyiséggel. Szőlőben a 4,2-8,5%-os vizes szuszpenziót évente 2-5 alkalommal 2-3 hetes időközökkel 6-10 liter/100 m2-t kell kijuttatni a lombfelületre. A talkum egyszeri kijuttatható mennyisége a 127 gramm/100 m2-t nem haladhatja meg!

Tehéntej

Hígítatlanul és emulzió formájában is használható eszközfertőtlenítés (gumikesztyű, metszőolló) céljából a vírusok terjesztése ellen, valamint gombák megjelenésének mérséklésére. Fertőtlenítéskor legalább 3,5% fehérjetartalmú tehéntej használata javasolt hígítatlanul: az eszközt két másodpercre bemártani.

Állománykezelésre a növények virágzatán vagy lombozatán megjelenő lisztharmatgombák ellen a vizes emulzió permetezéssel juttatható ki, például a következő növények esetében: hajtatott tökfélék, mint a cukkini, csillagtök, spárgatök, uborka és sütőtök, valamint csemegeszőlő és borszőlő védelme érdekében.

A tökfélék évente legfeljebb 4 alkalommal kezelhetők, a kezelések közötti minimális időtartam pedig 7 nap. A hajtatott sütőtök és az egyéb tökfélék technológiája eltérő eltérő. Sütőtöknél a tehéntejdózis 5 liter/10 liter víz, a permetlé mennyisége pedig 4 liter/100 m2. Kezelése a levélfejlődéstől a virágzásig tart, de termésmegjelenéskor állománypermetezés már nem hajtható végre. Az egyéb tökféléknél a tehéntej dózisa 0,5-1 liter/10 liter víz, a lémennyiség 10-15 liter/100 m2. Kezelése a vetést követő harmadik héttől (a főhajtáson a 9. levél kiterülésétől) a 9. elsődleges oldalhajtás megjelenéséig tart. Állománykezelés már a virágkezdemény megjelenésétől nem lehetséges.

Hagymakivonat

A kivonatot vöröshagymából kell készíteni a kórokozó gombák (mint alternária, fitoftóra vagy botrítisz, bizonyos zöldségnövények esetében) fertőzésének mérséklése céljából. A főzethez 10 liter forrásban lévő vízhez fél kilogramm aprított vöröshagymát kell adagolni, majd tíz perc forralás után 15 percig kell állni hagyni, és fémszűrőn keresztül le kell szűrni. Az elkészült vöröshagyma-kivonatot 24 órán belül fel kell használni.

A vöröshagyma vizes főzetéből 1%-os töménységű (100 ml főzet/10 l víz) permetlevet kell készíteni, amelyet permetezéssel szükséges a növények lombozatára kijuttatni. Burgonya, paradicsom és uborka esetében is már az első oldalhajtások megjelenésétől el kell kezdeni a védekezést, melynek száma évente 3-5 alkalomra korlátozódik.

Burgonya kezelésekor a permetlémennyiség 6-10 liter/100 m2, két permetezés között legalább 7 napnak kell eltelnie, a védekezés a kivonattal bogyóérésig történhet. Hajtatott és szabadföldi paradicsom és uborka gombás betegségeinek megelőzéséhez 10-15 liter/100 m2 dózissal kezeljük a lombfelületet az ötödik bogyó vagy ötödik paradicsomfürt bogyóinak kifejlődéséig, uborkánál a főszáron az ötödik termés végső méretének eléréséig.

Az egyszerű anyagokkal az első kezelést megelőző jelleggel, legkésőbb az első tünetek megjelenésekor indokolt elvégezni, valamint törekedni kell a teljes és egyenletes permetléfedettségre a lombozat belsejében is.

Hasznos lehet továbbá a hidrogén-peroxid és a diammónium-foszfát felhasználási lehetőségeinek ismerete. A <5%-os koncentrációjú kész hidrogén-peroxid oldat gyógyszertárakban is kapható, mely a művelőeszközök, vágóeszközök áztatásos fertőtlenítése mellett vetés előtti magkezelésre is ajánlott a vetőmaggal terjedő gombák terjedésének mérséklése érdekében.

A diammónium-foszfát pedig csalogatószerként alkalmazható például a földközi-tengeri gyümölcslégy vagy a cseresznyelégy kártétele ellen. Ennek 40 g/l koncentrációjú oldatát műanyag fogóedénybe töltve kell kihelyezni a fákra tömeges csapdázás céljából.

Még több információ az egyszerű anyagokról és azok technológiájáról a Nébih oldalán található.