Bár a precíziós technológiák számos előnnyel kecsegtetnek, a magyar mezőgazdaság digitális fejlettsége még mindig jelentősen elmarad nyugat-európai szomszédainkétól. A fejlődés egyik fő akadálya a magas költség – pedig a hatékonyságnövelés és a munkaerőhiány kezelése is sürgeti az átállást.
Az elmúlt években ugyan érezhetően nőtt azon gazdaságok száma Magyarországon, amelyek digitális megoldásokat alkalmaznak, a hazai mezőgazdaság még mindig messze van attól a szinttől, amit például Franciaországban vagy Németországban már rutinszerűen megvalósítanak. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány friss elemzése szerint a precíziós eszközöket alkalmazó gazdaságok aránya még mindig alacsony, főként a magas beruházási költségek miatt.
A precíziós technológiákban rejlő lehetőségek
A kutatások szerint a változó adagolású kijuttatás (VRT) és a távérzékeléses monitoring (RSM) akár 60 százalékos inputcsökkenést és 62 százalékos hozamnövekedést is eredményezhet. A digitális technológiák optimalizálják a víz- és tápanyagfelhasználást, csökkentik a környezetterhelést, és csökkentik a termelési költségeket – mindezek mellett hozzájárulnak a termelés biztonságához is egyre kiszámíthatatlanabb időjárási viszonyok között.
A precíziós gazdálkodás különösen ígéretes lehet a növénytermesztésben: a KSH adatai szerint 2023-ban a magyar mezőgazdasági üzemek 9,8 százaléka használt ilyen technológiát – főként a szántóföldi és vegyes profilú gazdaságokban.
Fotó: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány
Mi tartja vissza a gazdákat?
A leggyakoribb indok, amiért a termelők nem élnek a digitalizáció lehetőségével, az az, hogy „nincs rá szükségük” – ezt a megkérdezett gazdaságok több mint fele (55%) mondta. Ugyanakkor ez az arány 2020 óta csökkenő tendenciát mutat, míg az eszközök magas árát említő válaszok aránya nőtt (13%).
A kutatás kiemeli: a digitalizáció gátja sok esetben nemcsak anyagi, hanem információs természetű is. Számos gazdaságban nincs megfelelően feltérképezve, hogy milyen munkafolyamatokat lehetne digitalizálni, milyen eszközök lennének valóban hasznosak.
Dronok és robotok – egyelőre korlátozott alkalmazással
A mezőgazdasági drónok alkalmazása is bővülőben van: már három olyan növényvédő szer engedélyezett, amely pilóta nélküli légi járművel is kijuttatható – például napraforgóban. Az állattartásban viszont jóval kisebb a technológiai penetráció: automatikus etetőrendszerrel az állattartó gazdaságok 3,7%-a rendelkezett, míg fejőrobotot vagy trágyakihordót kevesebb mint 1% használt 2023-ban.
Fotó: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány
Európai összehasonlítás: miért fontos a lemaradás?
Franciaország és Németország nemcsak a növénytermesztésben (EU-s gabonatermés 35–40%-a), hanem az állattenyésztésben is kiemelkedő (szarvasmarha- és sertéshús több mint 30%-a) teljesítményt nyújt. A két országban már régóta alkalmaznak olyan innovációkat és automatizált rendszereket, amelyek nemcsak a hozamokat növelik, de csökkentik a munkaerőigényt is – ez utóbbi különösen fontos egy öregedő, elöregedő agrárágazatban.
Mi a megoldás?
A szakértők szerint állami ösztönzők és célzott támogatások nélkül nehéz lesz áthidalni az anyagi és tudáshiányból fakadó akadályokat. Ugyanakkor hosszú távon csak a digitalizáció és a mesterséges intelligencia alapú rendszerek alkalmazása képes versenyképessé tenni a magyar mezőgazdaságot a nemzetközi piacon.
A tanulmány konklúziója egyértelmű: bár már látszanak a pozitív irányú elmozdulások, a fejlődéshez tudatos tervezés, beruházás, képzés és politikai szándék is kell. Aki kimarad, az hosszú távon lemarad – nemcsak a termésben, hanem a versenyben is.
Forrás: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány
Indexkép: Shutterstock