A digitális mezőgazdaság kézzel fogható valósággá vált a Széchenyi István Egyetem tangazdaságában, Mosonmagyaróváron, ahol a 2023-ban indult 5G Mobile Private Network AgriTech HUB projekt keretében új agrártechnológiai központ épül. A cél nem csupán a legmodernebb technológiák kipróbálása, hanem olyan tudásbázis és nyitott innovációs környezet kialakítása, amely elősegíti a fenntartható, versenyképes mezőgazdasági gyakorlatok elterjedését Magyarországon és azon túl is.

A projekt fókuszában egy saját célú, zárt 5G mobilhálózat áll, amely biztosítja az autonóm robotok, precíziós drónok és szenzorok valós idejű kommunikációját a digitálisan vezérelt szántóföldi műveletek során. 

Egyedülálló 5G infrastruktúra a szántóföldeken

A hároméves, uniós támogatással megvalósuló projekt célja, hogy end-to-end (teljes folyamatot lefedő) digitális agrármegoldásokkal támogassa az élelmiszertermelés hatékonyságát és fenntarthatóságát. A rendszer központja egy standalone, vagyis teljesen önállóan működő 5G magánhálózat, amely nem része a nyilvános mobilhálózati struktúrának. A hálózat kiépítését a One Solutions végezte, amely jelenleg Magyarország legnagyobb privát 5G hálózati szolgáltatója.

A 3500 MHz-es frekvenciasávon működő rendszer lehetővé teszi, hogy akár másodpercek törtrésze alatt hatalmas mennyiségű adatot továbbítsanak a gépek és a felhőalapú vagy lokális szerverek között. Az alacsony késleltetés és a nagy sávszélesség kulcsfontosságú a precíziós gazdálkodás valós idejű irányítása szempontjából.

innováció

Fotó: One Solutions

Automatizált mezőgazdasági alkalmazások

A projekt technológiai megvalósítása során több gyakorlati alkalmazást is fejlesztettek, amelyek már most éles környezetben tesztelhetők. A mezőgazdasági műveletek során autonóm sorművelő robotokat alkalmaznak, amelyek képesek önállóan navigálni a növénysorok között, és a talaj fizikai és kémiai állapotát szenzorokkal elemezni.

A gépek nemcsak felismerik a gyomnövényeket, de képesek mechanikus vagy célzott permetezés útján be is avatkozni – mindezt emberi beavatkozás nélkül. Az alkalmazott drónok pedig nemcsak felvételeket készítenek, hanem mesterséges intelligenciával támogatott képfeldolgozás révén azonnali döntéseket is tudnak hozni, például gyomfoltok lokalizálásáról és permetezési tervek készítéséről.

A rendszer egyik különlegessége a gép–gép kommunikáció, melynek köszönhetően a traktor, a vetőgép, a drón és a földi robot is összehangoltan tud együtt dolgozni valós időben.

Fenntarthatóság technológiai alapon

A fenntartható mezőgazdasági működés nemcsak technológiai kérdés, hanem stratégiai cél is – erre reflektál az Európai Unió Green Deal programja is, amely előírja a növényvédő szerek és a műtrágyák használatának jelentős csökkentését 2030-ig. Az Agritech projekt közvetlen válasz ezekre az elvárásokra. A célzott kijuttatási technológiák révén elkerülhető a túlzott inputanyag-használat, miközben a termelés gazdaságossága is javul. A projektben résztvevő fejlesztők szerint a hatékonyság növelése nem azt jelenti, hogy „mindenhová mindent kijuttatunk”, hanem éppen ellenkezőleg: a cél, hogy ott és akkor történjen beavatkozás, ahol és amikor az valóban szükséges.

Oktatás, amely jövőt épít

A Széchenyi István Egyetem szempontjából a projekt nemcsak infrastrukturális, hanem oktatási szempontból is áttörést jelent. A tangazdaságban kialakított élő technológiai környezet lehetővé teszi, hogy

az agrár- és műszaki hallgatók gyakorlati tapasztalatot szerezzenek az adatvezérelt gazdálkodás, a távérzékelés, a szenzortechnológia vagy a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásáról.

Dr. Teschner Gergely docens szerint a jövő agrárszakembereinek képzése nem képzelhető el a digitális megoldások ismerete nélkül. Az ilyen típusú projektek lebontják a falakat az elmélet és a gyakorlat között, és valódi szakmai műhelyekké alakítják az oktatás helyszíneit. A hallgatók nemcsak megfigyelői, hanem aktív résztvevői is lehetnek az innovációnak – ez a fajta tapasztalatszerzés pedig piacképes tudást jelent számukra.

innováció

Fotó: One Solutions

Együttműködés és tudástranszfer

A projekt nyitottsága és együttműködésre épülő jellege szintén példaértékű. A következő fázisban a kiépített 5G hálózatot nyitott innovációs tesztkörnyezetként kívánják üzemeltetni. Ez azt jelenti, hogy a rendszer díjmentesen elérhető lesz a kutatók, egyetemi partnerek, startupok és kisvállalkozások számára is, akik saját digitális megoldásaikat tesztelhetik és fejleszthetik a farm valós körülményei között. Így az Agritech HUB nemcsak bemutatóprojekt, hanem valódi ökoszisztéma, ahol az akadémiai tudás, az ipari gyakorlat és a piaci igények találkoznak.

Az 5G a digitális mezőgazdaság gerince

A One Solutions képviseletében Marosvölgyi Krisztián hangsúlyozta: az 5G technológia nem egyszerűen gyorsabb mobilinternetet jelent, hanem azt a gerinchálózatot, amelyre az agrárdigitalizáció legfontosabb fejlesztései épülhetnek.

Az autonóm rendszerek, az adatintenzív eszközök, a valós idejű reagálás és a felhőalapú döntéshozatal mind elképzelhetetlen lenne megbízható, alacsony késleltetésű és stabil adatkapcsolat nélkül.

Az agrárágazat versenyképességének megőrzéséhez és erősítéséhez elengedhetetlen, hogy ezeket a rendszereket ne csak kísérleti környezetben, hanem valós gazdaságokban is be lehessen vezetni. Ennek érdekében a projekt olyan megoldásokat fejleszt, amelyek skálázhatók és adaptálhatók más termelőegységekben is.

Modell a jövő agráriumához

Az Agritech HUB tehát több mint egy fejlesztés: egy jövőbe mutató modell, amely egyszerre szolgálja az oktatást, a kutatást és a mezőgazdaság digitalizációját. A projekt minden résztvevője egyetért abban, hogy az agrárium jövője adatvezérelt, precíziós és fenntartható – és ebben a folyamatban az 5G technológia nem eszköz, hanem alapfeltétel. Az itt megszülető megoldások nemcsak helyi szinten lehetnek hatásosak, hanem példaként szolgálhatnak más európai országok számára is a digitális mezőgazdaság területén.

One Solutions

Indexkép: One Solutions