Ünnepélyes keretek között avatták fel az enciklopédikus tudással rendelkező Mitterpacher Lajos bronz mellszobrát a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem gödöllői Szent István Campusának szoborparkjában, június 20-án. A polihisztor tudósnak emléket állító alkotás az egyetem 2022-ben létesített szoborparkjának második tagja. A szoborparkban elsőként a múlt év őszén helyet kapott Dimény Imre agrárpolitikus és agrártudós bronz mellszobra.
Ünnepélyes keretek között avatták fel az enciklopédikus tudással rendelkező Mitterpacher Lajos bronz mellszobrát – fotó: MATE
Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora beszédében hangsúlyozta, hogy a MATE folyamatos megújulása mellett az egyetem vezetése kardinális fontosságúnak tartja a hagyományok megőrzését és a nagy elődök munkásságára történő emlékezést.
A rektor kifejtette, Mitterpacher Lajos az agrártudományok méltatlanul feledésbe merült, azonban nagyformátumú és számos tudományterületen kiemelkedő munkát hátra hagyó alakja és az első pesti agrártudományi tanszék vezetője. Az egyetem a jelen szobor elhelyezésével tiszteleg a tudós emléke előtt, és állít példát a jelen ifjúsága számára, tette hozzá a rektor.
Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora – fotó: MATE
Mitterpacher Lajos méltatását L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója folytatta. Beszédében taglalta a tudós rendkívüli tudományos pályafutását, példákat említve a teológusból lett oktató kutatásaiból, illetve publikációiból.
Kiemelte, Magyarország méltán büszke lehet az olyan kivételes szellemi nagyságaira, mint Mitterpacher Lajos, akinek a munkásságát magáénak tekinthetik – a teológusok mellett – filozófusok, matematikusok és csillagászok is. Legnagyobb teljesítményét azonban a mezőgazdasági oktatásban és kutatásban érte el, tankönyveiben az elavult ugaros gazdálkodás ellen és a terményváltó, azaz mai szóhasználatban vetésforgó gazdálkodás bevezetése mellett foglalt állást.
L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója – fotó: MATE
Lantos Györgyi szobrász- és üvegművész alkotását Dr. Gyuricza Csaba és L. Simon László közösen leplezte le, melyen ezután Szendrő Péter rector emeritus, a MATE Bölcsek Tanácsának korelnöke és Gludovátz Ferenc, a MATE Egyetemi Hallgatói Önkormányzatának elnöke helyezett el koszorút.
Mitterpacher Lajos 1734-ben született a ma Horvátországhoz tartozó Bellyén, német eredetű nemesi családban és Pesten halt meg 1814-ben.
A pécsi gimnázium elvégzése után 1749-ben, Trencsénben lépett be a jezsuita rendbe. 1755-ben a soproni gimnáziumban latint oktatott, majd két évig a bécsi egyetemen felsőbb matematikát hallgatott. 1758-tól a győri gimnáziumban retorikát tanított. 1759-ben ismét Bécsbe küldte a rend, ahol a Pázmány-intézetben 4 év alatt elvégzett teológiai tanulmányai után doktorátust szerzett és az intézet kormányzója lett. 1761-ben szentelték pappá.
1762 folyamán Batthyány Lajos herceg mellett volt nevelő. Érdemes megemlíteni, hogy a Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Intézetet, a Budai Campus jogelődjét megalapító Entz Ferenc a reformkorban a Batthyány család alsó-ausztriai, majd enyingi birtokán vállalt orvosi állást.
Lantos Györgyi szobrász- és üvegművész alkotása – fotó: MATE
Mitterpacher Lajost 1762-ben a bécsi Theresianumba nevezték ki hitoktatónak, emellett még filozófiát, latin nyelvet és később mezőgazdaságtant is oktatott. Ekkor jegyezte el magát életre szólóan az agrártudománnyal.
Az idén 100 éve született Walleshausen Gyula, a MATE néhai tudós könyvtárosa és agrárhistoriográfusa mutatott rá arra, hogy az egyik legmodernebb tantárgynak és tudománynak a Landwirtschaftslehre, azaz a mezőgazdaságtan számított a Theresianumban, amely a páduai és göttingeni egyetemeken is ekkor vált önálló diszciplínává.
A jezsuita rend 1773. évi feloszlatása után Mitterpacher Lajos pécsi címzetes monostori apáti rangot nyert. 1774-ben a Nagyszombati Egyetemen megszerezte a bölcsészeti doktorátust is. Később, mikor az egyetemet Nagyszombatról Budára, majd innen Pestre helyezték át, őt bízták meg az agrártudományok és mellette a természetrajz és a technológia oktatásával. Ő lett az első, 1785 őszéig létező agrártudományi tanszék, az Oeconomica ruralis vezetője és az agrártudományi oktatás első professzora. Ugyancsak előadott a mezőgazdasági tárgyakból az 1784/85-ben, a bölcsészeti kar keretében felállított Mérnöki Intézetben, ugyanis a mérnökhallgatók utolsó évfolyamukon agrártudományt is tanultak.
A mezőgazdaságtan egész rendszerét az Elementa rei rusticae című háromkötetes nagy munkájában fejtette ki. A talajművelés részletes ismertetése mellett a növénymorfológia, a növénytermesztés, a szőlészet és a kertészet mellett az állattenyésztés, sőt a gyógyászat is helyet kapott benne, pótlólag kidolgozott 3. kötetében pedig az ipari növények termesztésével és azok feldolgozásával foglalkozik. A mű valójában egyetemi előadásainak részletes leírása volt.
A MATE Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltárában is vannak Mitterpacher-kötetek. A katalógus szerint 8, köztük a "Elementa rei rusticae" című említett nagy munkája. Mivel a könyvei 1850 előtt jelentek meg, régi ritka könyveknek számítanak, s így az állományból kiemelve, a könyvtár Régi Ritka Könyvek külön-gyűjteményében vannak elhelyezve.
Ez a megjelenés a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel történt együttműködés keretében jött létre.
_jpg_fill_540x300_0.webp "Magyarországon is terjed az akár halálos betegséget terjesztő galandféreg")
