agrár

Minden ami agrár az Agroinformon. Hasznos tanácsok, cikkek, fórumok, gépek, géppiac, és még sok minden más. Az összetett szavakban az utótagnak a földműveléssel való kapcsolatát jelöli.

Kapcsolódó címkék: agrár,

Géppiac

  • Kverneland LD 100

    Kverneland LD 100

    2017-10-19Talajművelő gépekVas megye

    Kverneland LD 100 jó állapotban lévő 4fejes eke eladó. Átbillenő támasztókerék, előhántók, mechanikus fogásszéklesség állítás, jó kopóalk. stb. Ár: 1.870.000,-...

  • McHale Egyéb McHale C460 bálabontó - kiosztókocsi

    McHale Egyéb McHale C460 bálabontó - kiosztókocsi

    2017-04-21Takarmányozás gépeiTolna megye

    Gép felszereltsége, tulajdonságai, műszaki adatai: • Méretei (H x Sz x M): 5,5 m x 2 m x 2,45 m, • Teljesítmény igény: 51/70 kW/LE, • Munkaspecifikus...

  • Lemken Rubin 9/600 KUA féligfüggesztett rövidtárcsa

    Lemken Rubin 9/600 KUA féligfüggesztett rövidtárcsa
    44.990 EUR

    2016-10-25Talajművelő gépekTolna megye

    Új Lemken Rubin 9/600 KUA rövidtárcsa készletről, AZONNAL SZÁLLÍTHATÓ!!! Szállító alváz, Alváz 16.0/70-20 gumizással, Függesztőtengely Kat.3, Gerendelymagasság...

    44.990 EUR
  • BRAUN LUV soraljművelő szőlészetekbe

    BRAUN LUV soraljművelő szőlészetekbe

    2015-12-21Szőlészeti gépekTolna megye

    BRAUN LUV Perfekt soraljművelő- szőlészetekbe Kiváló német minőség a szőlőültetvények vegyszermentes talajműveléséhez. Felszereltsége: - LUV egyoldali...

  • Krampe DEMO BigBody 700Carrier pótkocsi

    Krampe DEMO BigBody 700Carrier pótkocsi
    33.500 EUR

    2015-12-10PótkocsikTolna megye

    DEMO KRAMPE BigBody 700 Carrier SZÁLLÍTÁS AZONNAL KÉSZLETRŐL! Krampe BigBody 700 Carrier tandem pótkocsi alváza St.52 idomacélból készül, a felépítmény...

    33.500 EUR

Apróhirdetések

  • Napenergia hasznosítás
    agrár

    Üdvözlöm! Cégünk ajánlatai közül szeretném kiemelni az Agrár területen leginkább keresett termékeket. - Infrafűtés: Speciális fólia mely időtálló, strapabíró,...

  • Értékesítő kiegészítő takarmány értékesítésére
    takarmány,verseny,tuning,Fella,agrár,Agrárlogisztika,KAP,árutőzsde kukorica

    Állásajánlat: Értékesítő kiegészítő takarmány értékesítésére Feladatai:  Végfelhasználói, illetve viszonteladói értékesítés  Megrendelések és szállítási...

  • Mezőgazdasági technikus OKJ
    Növényvédelem,Állattenyésztés,mezőgazdasági gép,támogatás,növénytermesztés,Kuhn,agrár,kerti traktor,kertészet,kecske,árutőzsde kukorica,fiat,pályázat,Biso,KAP

    Mezőgazdasági TECHNIKUS OKJ képzés esti tagozaton! Helyszínek: Kecskemét és Kunszentmiklós A végzettség megszerzésével a résztvevők jogosultságot kapnak: -...

  • Kútfúrást vállalunk 225 méterig 10 év garanciával - VERHETETLEN ÁRON!
    vegyszer,öntözés,mezőgazdaság,agrár,kerek,víz

    Profi Kútfúrás Kft mezőgazdasági és lakossági kútfúrást vállal rövid határidővel.

  • ÜGYVÉDI SZOLGÁLTATÁS MEZŐGAZDASÁGRA SZAKOSODVA!
    támogatás,mezőgazdaság,agrár,ArmaTrac traktor,árutőzsde kukorica

    Tisztelt Mezőgazdasági vállalkozók! Már 1999 óta képviselem a hazai agrárium szereplőit mint ügyvéd. Tevékenységem: Adás-Vételi szerződések...

Hozzászólások

  • Kishantos » 2017. április 07., szombat 08:50 | Valodi

    Válasz #307 hozzászólásra Nem tisztem Ángyánt védeni, de azért ezeket tudni lehet: "hol volt Ángyán 1997 tavaszán a Metész tüntetések idején? Akkor miért sunyított, miért nem állt mellénk?" Ő csak 2005-ben, az akkori gazdatüntetés során került a politika közelébe, a MAGOSZ felkérésére. Előtte sehol nem politizált, viszont az agrár-környezetgazdálkodás egyetemi és gyakorlati meghonosítása legnagyobbrészt az ő munkája volt. "Azért arra az asztalra sz@rni ahonnan eszik valaki, elég gusztustalan. Akkor jó volt neki a mikor mandátumot kapott, de mikor beleléptek a slepjébe, egyből farkast kiáltott." Nem volt jó neki. Az országgyűlésbe - felkérésre - MAGOSZ listán került be. 2010 tavaszán Orbán személyesen hívta meg a kormányba, azzal az ígérettel, hogy az általa is kidolgozott rendszer lesz a Fidesz hivatalos vidékpolitikája. Ez az ígéret több százezer szavazatot hozott a Fidesznek, köztük az enyémet is. A slepje meg az általa több évtizede elismert szakmai körből került ki, pártállásra tekintet nélkül. Tudta nélkül sorban rugdosták ki őket. A helyettes államtitkárának kinevezését már lehozta a közlöny, amikor felállt - ifj. dr. Zlinszky János ekkor közölte, hogy ő nem a VM-hez, hanem Ángyán mellé szegődött, így nem foglalja el a beosztást... nem tipikusan Fideszes magatartás, ld. pl. Bitay Márton arcátlanságát. Azt már Te is láttad, hogy amikor rádöbbent a hazugságra, kiverte a palávert. Most már leginkább üldözik, pl. Bayer Zsolt: "Ángyán pedig végre kilépett a Fidesz-frakcióból. Őszintén szólva éppen ideje volt. Én már egy éve kivágtam volna, hogy a lába se érje azt az immáron nem eladható földet. Most végre ment magától." "Tudod nálam nincs becsülete annak, aki ha az érdeke úgy kívánja balos, vagy éppen jobbos." Ez egyszerűen tévedés, jobban kellene ismerni... "2001 óta már 13 év telt el, nem alig 10. Melyik az igaz..." Itt az eredeti cikk, amit idéztem - eddig senki semmit nem cáfolt belőle: http://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/az-orbani-tizenketto-87952 Moderátor által módosítva: 2017-04-07 08:50:47

  • Új földtörvény » 2017. április 06., péntek 08:42 | Radocz

    Válasz #1700 hozzászólásra Ismered a mondást aki ..... az tanítja. Én meg a Fideszt nem értem. Szerintem is az nfa.hu oldalon minden olvasható. Itt megrr ha meradnánk illetve mennénk egy másik topikba. pl új földtörvény. "az a nagytőke által uralt dél-amerikanizálódó vidékhez és agráriumhoz vezet, ráadásul ellentétes mindazzal, " nem tom mi van ott, de én nem akarom. Azt sem akarom amit az Ángyán,, de ha má választani kell, akkor inkább ő mint a Fidesz. Onnan IDE. Mit nem értel Sándor? Az Ángyán Úr első prcrtől keztdve ezt mondja, amivel én sem értek egyet, de inkább Ő mint Ti. Ha má ebből kell Ünnepi ebédet készíteni. békés Áldott Karáxsonyt és BÚÉK! Januárban folytatjuk. Folytatjuk?????? {:cowboy:} Moderátor által módosítva: 2017-04-06 08:42:01

  • Pályázat NFA földekre » 2017. április 06., péntek 08:41 | Radocz

    Válasz #1583 hozzászólásra Szerintem is az nfa.hu oldalon minden olvasható. Itt meg ha maradnánk a témánál illetve mennénk egy másik topikba. pl új földtörvény. "az a nagytőke által uralt dél-amerikanizálódó vidékhez és agráriumhoz vezet, ráadásul ellentétes mindazzal, " nem tom mi van ott, de én nem akarom. Azt sem akarom amit az Ángyán,, de ha má választani kell, akkor inkább ő mint a Fidesz. {:cowboy:} Moderátor által módosítva: 2017-04-06 08:41:24

  • Agro+Mash Expo és Agrárgép Show 2017 » 2015. július 09., péntek 10:09 | BNC

    Írom újra, hogy várunk benneteket az Agro+Mash Expora az Agroinform standra kávéval, üdítőkkel, KutyaLaci féle nagyrédei borral is. Házigazda Melinda lesz a 2 órakkor tartandó mini Fórum talákozón. Elindult közben az iPad nyereményjátákunk amihez erre a linkre feljövű űrlapot kell kitölteni. Sorsolás: április 4-én. Az célunk vele, hogy jobban megismerjük kik használják az oldalt. Ez segít a tovább az Agroinform portál fejlesztésben. Standunk a G pavilon 203-as standon van, ahogy néztem pl. Vidékfejlesztési Minisztérium van a közelünkben. AgroMash Expo belépőjegyhez előregisztráció erre a linkre kattintva. Holnap nyílik az Agrargépshow is Etyeken, a GépTippet itt is megtaláljátok az 5. csarnokban! A 2 párhuzamos kiállítással kapcsolatban találtam egy érdekes anyagot a MEGFOSZ honlapján található jegyzőkönyvben a legutóbbi taggyűlésről: Az ülés helye: Üllő, az AXIÁL Kft. telephelye Az ülés időpontja: 2011. november 29. Jelen vannak Nagy Miklós elnök, Gazsi Zsolt titkár, Ócsai Ferenc Tóth Iván, Sasi Gábor, Harsányi Zsolt képviseletében Nyitrai István, Szaxon J. Attila képviseletében, Szabó Lajos (FB), Bánáti István. 4. npr.pont: Hungexpo-Megfosz szerződés 5. npr.pont: Agrárgépshow A két téma külön számot kapott, de gyakorlatilag egy témakörbe tartozik. Mivel időben is összecsúszott a két rendezvény ( az Agrárgépshow egy nappal rövidebb ideig tart). Így a gépkereskedők gyakorlatilag egy időben megosztva, két helyen tartják évi fő kiállításukat. Így még az sem történhet meg , mint az idén, hogy sok kereskedő mindkét helyen megjelenjen. A látogatók számát is egy-egy helyre vetítve megosztja.lEz a hasadás a MEGFOSZ-tagoknál testületi megosztottságot is jelent. Az elnökségben szintúgy megjelent a kettősség. Az elnökség ( a KITE képviseletétől eltekintve) mint testület önkritikát gyakorolt a megosztottság ténye miatt és az ülésen visszafogott, de határozott kontúrú szembeállás és vita alakult ki. Nagy és Gazsi urak a Hungexpohoz való ragaszkodás érthetetlenségét, a júliusban létrehozott bizottság „hangadóinak” következetlenségét és előítéleteit említette magyarázatul, valamint azzal érveltek, hogy az etyeki kiállítás létrejöttét egy erős csoportosulás kényszerítette ki ( főleg a szántóföldi gépekkel foglalkozó vállalkozások, amelyekre nem vonatkozik a „HUNGEXPO-MEGFOSZ megállapodás”. Az elnökség többi tagja a kettős kiállítást a MEGFOSZ lejáratásának, a tagság becsapásának és a kialakulóban látszó belső demokratizmus szétesésének minősítették. Ráadásul az elnökség egyes tagjai vezető szerepet játszottak a megosztásban. A vita visszatükrözte azt a szembenállást, amit egyes tagok levelezéseikben mutattak még akkor, amikor a megosztottság ténye ki sem derült. Az AXIÁL Kft. azzal fejezte ki véleményét a történtek felett, hogy egyik helyre sem jelentkezett. Nyitrai és Szabó Lajos urak azzal nyomatékosították véleményüket, hogy bejelentették, hogy vállalkozásaik vezetősége felhatalmazása alapján felmondják MEGFOSZ-tagságukat. Félő, hogy a kettős kiállítás a MEGFOSZ szakítópróbájává válik. 7.npr.pont: Hogyan tovább? Elismerve Nagy és Gazsi urak kétségtelen erőfeszítéseit a MEGFOSZ vezetésében és fejlesztésében az elnökség úgy látja helyesnek, hogy a tavaszi közgyűlésen az elnökségnek testületileg fel kell ajánlania lemondását. Az előző napirendi pontok is érdekesek. itt a teljes dokumentum: Moderátor által módosítva: 2015-07-09 10:09:49

  • Azim szemenkénti vetőgép. » 2015. június 04., péntek 14:27 | Moderátor

    Moderálási elveink miatt törölve: 2015-06-04 14:27:08

  • Mezőgazdasági közlemények » 2014. október 15., csütörtök 11:46 | Pintér Zoltán

    .../2010. (...) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) 2010. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről Tájékoztatás és figyelem felhívás! Az itt közzétett, szám és kihirdetési időpont nélküli rendelet még nem lépett hatályba, kihirdetése folyamatban van. A közzététel tájékoztató jellegű, a jogalkalmazók a Magyar Közlönyben történő kihirdetést kötelesek megvárni. Csak a Magyar Közlönyben kihirdetett és hatályba lépett rendelet alkalmazható! A Magyar Közlönyben történő kihirdetésre megküldve 2010. március 11-én dr. Mikó Zoltán A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § E rendeletet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó 2010. évi kiegészítő nemzeti támogatások igénybevételével kapcsolatos bizottsági határozatra figyelemmel kell alkalmazni. 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. anyajuh: a Tanács 2009. január 19-i, a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 73/2009/EK rendelet (a továbbiakban: 73/2009/EK tanácsi rendelet) 100. cikk a) pontjában meghatározott nőivarú juh; 2. anyatehén: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 109. cikk d)-e) pontjaiban meghatározott nőivarú, háziasított szarvasmarhaféle, figyelembe véve az ugyanezen rendelet 111. cikk (6) bekezdésében foglaltakat; 3. átruházás: a kérelmen bejelentett állatok (egyedek) összességének a birtokon tartási időszak alatt egy átvevőnek történő eladása és a történelmi bázis jogosultságról szóló 106/2007. (IX. 24.) FVM rendelet (a továbbiakban: bázisrendelet) 1. § e) pontja szerinti átruházás; 4. átruházó: az a mezőgazdasági termelő, akinek a kérelemben bejelentett állatai átruházásra kerültek egy másik mezőgazdasági termelő részére és a bázisrendelet 1. § g) pontja szerinti átadó; 5. átvevő: az a mezőgazdasági termelő, akire a kérelemben bejelentett összes állatot átruházzák és a bázisrendelet 1. § h) pontja szerinti átvevő; 6. birtokon tartás: a kérelmezett állatnak az egyes jogcímeknél meghatározott ideig a kérelmező tenyészetében történő tartása; 7. egyéni referenciamennyiség (kvóta): a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről szóló 14/2010. (II. 23.) FVM rendelet (a továbbiakban: kvótarendelet) 1. § 11. pontjában meghatározott mennyiség; 8. egyéni támogatási felsőhatár: a mezőgazdasági termelőt megillető, az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultságról szóló 82/2005. (IX. 15.) FVM rendelet és az állatlétszámhoz kötött támogatási jogosultság országos tartalékból való igénylésének feltételeiről szóló 30/2006. (IV. 12.) FVM rendelet alapján nyilvántartott támogatási jogosultságok összege; 9. egységes kérelem: az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások 2010. évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló FVM rendelet (a továbbiakban: egységes kérelem rendelet) szerinti kérelem; 10. gyümölcsös ültetvény: a gyümölcsfával (alma, körte, birs, őszibarack, kajszibarack, meggy, cseresznye, szilva, dió, gesztenye, mandula, mogyoró) vagy bogyós gyümölccsel (málna, ribiszke, egres, Yosta (rikö), szeder, szamóca, termesztett bodza) összefüggően telepített terület, amelyet gyümölcs vagy gyümölcs szaporítóanyagának előállítása céljából művelnek; 11. mezőgazdasági termelő: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikk a) pontja szerinti termelő; 12. mezőgazdasági vagyoni értékű jog: a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) 9. § n) pontjában meghatározott jog; 13. szőlőültetvény: szőlővel összefüggően telepített terület, amelyet szőlő vagy szőlő szaporítóanyagának előállítása céljából művelnek; 14. támogatható terület: a 73/2009/EK tanácsi rendelet 124. cikk (2) bekezdésében meghatározott, a támogatás szempontjából valamennyi feltételnek megfelelő terület; 15. tejtermelő: a kvótarendelet 1. § 4. pontjában meghatározott termelő; 16. tenyészet: a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet szerint nyilvántartásba vett állattartó a hozzátartozó tenyészettel és tartási hellyel együtt; 17. termeléstől elválasztott támogatás: olyan támogatás, amelynek alapja a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló történelmi bázis; 18. termeléshez kötött támogatás: olyan támogatás, amelynek feltétele a támogatható állat tartása, illetve növénykultúra termelése az e rendeletben meghatározottak szerint; 19. történelmi bázis: a referencia időszakra vonatkozóan meghatározott termelési egység (állatlétszám, terület, tonna, kg) mértéke, amely a termeléstől elválasztott támogatások alapját képezi; a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló, az adott jogcímre vonatkozó történelmi bázis jogosultságok összessége; 20. történelmi bázis jogosultság: az ügyfél történelmi bázisa alapján megállapított mezőgazdasági vagyoni értékű jog; 21. kiegészítő történelmi bázis jogosultság: a kiegészítő történelmi bázis jogosultság megállapításáról szóló 160/2008. (XII. 28.) FVM rendelet (a továbbiakban: kiegészítő történelmi bázis rendelet) szerinti jogosultság. II. Fejezet Az egységes területalapú támogatás 1. Közös szabályok 3. § (1) Az egységes területalapú támogatásra vonatkozó kérelem benyújtására, elbírálására az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az egységes kérelem rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Egységes területalapú támogatás iránti kérelmet az a mezőgazdasági termelő nyújthat be, aki a támogatás alapjául szolgáló terület vonatkozásában az egységes kérelem rendelet alapján jogszerű földhasználónak minősül. (3) E rendelet szerint egységes területalapú támogatás alapjául szolgáló területnek a 73/2009/EK tanácsi rendelet 124. cikk (1)-(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelő mezőgazdasági területet kell tekinteni. (4) A (3) bekezdés szerinti területre az egységes területalapú támogatás igénylése alapjául szolgáló területeket tartalmazó egységes területalapú támogatási kérelemre – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak akkor fizethető támogatás, ha az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában a támogatható terület eléri vagy meghaladja az 1 hektárt. Ha a támogatható terület több mezőgazdasági parcellából áll, az egyes mezőgazdasági parcellák támogatható területének el kell érnie a 0,25 hektárt. (5) Az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában legalább 0,3 hektár támogatható szőlőültetvény vagy gyümölcsös ültetvény területe után a támogatás kifizethető. (6) Ha az egységes területalapú támogatási kérelem vonatkozásában a támogatható terület nem éri el együttesen az 1 hektárt, de a mezőgazdasági termelő rendelkezik legalább 0,3 hektár támogatható szőlőültetvény vagy gyümölcsös ültetvény területtel, e terület és az egyéb támogatható területek után együttesen folyósítható a támogatás. (7) Az egységes területalapú támogatás alapjául szolgáló terület megállapításánál nem vehető figyelembe az a terület, a) amely után a mezőgazdasági termelő részére a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társfinanszírozott mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló FVM rendelet szerinti támogatási jogosultság került megállapításra, b) amelyről az ingatlanügyi hatóság által végrehajtott határszemle alapján, távérzékelés vagy helyszíni ellenőrzés útján megállapítható, hogy az adott terület (parcella) 2003. június 30-án nem tett eleget a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 36. § (1) bekezdésben előírt hasznosítási kötelezettségnek, c) amely az épített műtárgy felületén helyezkedik el. (8) Ugyanarra a mezőgazdasági parcellára csak egy egységes kérelem nyújtható be. Csatolt dokumentum: Jogszabálytervezet teljes szövege (PDF) Forrás: FVM Jogi Főosztály 2010.03.11. 14:57

  • Szarvasmarhatartás - tej termelése / információ csere, előírások » 2014. október 15., csütörtök 11:46 | BNC

    {:flowers:} 20,5 milliós büntetés az Auchannak Beszerzési ár alatt forgalmazta az importból származó, Tatra és Madeta márkájú 1,5 százalékos cseh UHT-tejeket az Auchan, ezért az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MgSzH) 20,5 millió forintos büntetést szabott ki az üzletláncra.   Az Auchan Magyarország Kft. és a Tesco Global Zrt. ellen a piaci szereplőket tömörítő Tej Terméktanács (TT) még szeptemberben tett bejelentést beszerzési ár alatti értékesítés gyanúja miatt.   Az MgSzH vizsgálatot tartott és összesen 20 515 379 forintra bírságolta az Auchan Magyarország Kft.-t, mert az üzletlánc beszerzési ár alatt forgalmazott Csehországból származó UHT (ultramagas hőmérsékleten kezelt) tejeket.   A beszerzési ár alatti értékesítést az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény tiltja. A jogszabály szerint a kereskedők az élelmiszereket nem adhatják olcsóbban, mint amennyiért azokat vették.     Az utóbbi időben többször is előfordult, hogy egyes import termékek 115-145 forintos literenkénti árakon kerültek a pocokra, miközben a hazai UHT-tejek normális árviszonyok mellett 170-180 forintnál olcsóbban nem jelenhetnek meg a kiskereskedelemben.   Az Auchan már befizette a büntetést.   A Tesco esetében a vizsgálat még tart és várhatóan december elején fejeződik be, addig az MgSzH az eljárásról nem közöl részleteket. VM Sajtóiroda

  • Portálfejlesztés / Gépház / Fórum használat » 2014. október 15., csütörtök 11:45 | BNC

    Kedves Fórumozónk! Az Agroinform.hu agrárportál célja, hogy aktuális és gyakorlatias információk átadásával támogassa a mezőgazdasági ágazatban résztvevőket. Szolgáltatásaink fejlesztése eddig is azt a célt szolgálta, hogy látogatóink igényeit gyorsan és széleskörűen tudjuk kielégíteni. Büszkék vagyunk arra, hogy erőfeszítéseinket a regisztrált látogatóink nagy száma visszaigazolja, továbbá arra is, hogy oldalunkon működik az egyik legaktívabb magyar internetes agrárközösségi fórum. Meglévő szolgáltatásainkat a jövőben is fejleszteni kívánjuk. Ennek érdekében kidolgoztuk új regisztrációs rendszerünket, amely abban segít, hogy még hatékonyabban tudjuk eljuttatni az Ön számára hasznos információt. Kérjük, ismerkedjen meg az új rendszerrel, és továbbra is legyen tagja közösségünknek! Frissítse regisztrációját egyes adatainak újra megadásával és új információkkal! Közreműködését és idejét iPad 2 sorsolásos nyereményjátékban és az AgroMash + Expo kiállítás ideje alatt partnereink által felajánlott ajándékokkal köszönjük meg. Az űrlap kitöltéshez kattintson ide

  • Mezőgazdasági támogatások - agrárpályázatok » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | moly

    A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 42/2009. (IV. 07.) számú KÖZLEMÉNYE az energetikai célból termesztett növények termesztéséhez nyújtható 2008. évi kiegészítő támogatás kifizetésének feltételeiről és az ehhez kapcsolódó kötelezettségek teljesítésének szabályairól I. A közlemény célja A 2008. évben az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból az energetikai célból termesztett növények termesztéséhez nyújtható kiegészítő támogatás 2008. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 63/2008. (V. 6.) FVM rendelet alapján a támogatás kifizetéséhez az alábbiakban részletezett jelentéseket kell elkészíteni és benyújtani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (a továbbiakban: MVH). II. Az energianövények termelőire vonatkozó jelentési kötelezettség A termelőknek jelenteniük kell a szállításra vonatkozó adatokat az alapanyagnak az elismert piaci szereplőhöz történt leszállítását követően az alábbi nyomtatvány benyújtásával: 􀂃 K0950 számú formanyomtatvány – Jelentés a betakarított alapanyag mennyiségéről és szállításáról (1. számú melléklet) A jelentés benyújtási (postára adási) határideje: 2009. április 30. Benyújtás módja és helye: postai úton a székhely/lakóhely szerint illetékes megyei kirendeltséghez. Figyelem! A jelentést alá kell írnia mind a termelőnek, mind az elismert piaci szereplőnek. A Felek együttes aláírása nélkül a jelentés érvénytelen! III. Az elismert elsődleges feldolgozókra és elismert felvásárlókra vonatkozó jelentési kötelezettségek a) Az elismert piaci szereplők között történő alapanyag átadásról (eladásról) az alapanyag értékesítője (eladója) értesíti az MVH-t az alábbiak szerint: 􀂃 K0952 számú formanyomtatvány – Jelentés az átvett alapanyag értékesítéséről (2. számú melléklet) A jelentés benyújtási (postára adási) határideje: a jelentéseket – az eladásokat követően – folyamatosan lehet benyújtani Benyújtás módja és helye: postai úton az MVH Központi Hivatalához: 1385 Budapest 62., Pf.: 867 Figyelem! Az alapanyagok eladását úgy szükséges ütemezni, hogy biztosítva legyen az alapanyagnak legkésőbb a betakarítást követő második év július 31-ig történő elsődleges feldolgozása! b) Az elsődleges feldolgozóknak az alapanyag feldolgozásáról jelentést kell küldeniük az alábbiak szerint: 􀂃 K0953 számú formanyomtatvány – Átvett alapanyag feldolgozásának jelentése (3. számú melléklet); 􀂃 K0954 számú formanyomtatvány – Végtermék előállítási adatai (4. számú melléklet). A jelentés benyújtási (postára adási) határideje: folyamatosan, de legkésőbb az alapanyag feldolgozhatóságának határidejét követő augusztus 15-ig Benyújtás módja és helye: postai úton az MVH Központi Hivatalához: 1385 Budapest 62., Pf.: 867 Figyelem! Az alapanyagokat legkésőbb a betakarítást követő második év július 31-ig fel kell dolgozni, elsődlegesen a szerződésekben meghatározott végtermékké! V. Az alapanyag saját üzemben történő felhasználásának szabályai az 1973/2004/EK bizottsági rendelet 8. fejezetének 7. szakasza értelmében Azon termelőknek, akik az energetikai célból termesztett energianövényeket saját mezőgazdasági üzemükben használják/dolgozzák fel, a következő feltételeket kell teljesíteniük: i. Kizárólag az alábbi KN-kódú alapanyagokat használhatják fel: − ex 0602 90 41 rövid vágásfordulójú fák − 1201 00 90-, − 1205 10 90-, − 1205 90 00-, − 1206 00 91-, − 1206 00 99 KN kódú gabonafélék és olajnövények. ii. Az alapanyag feldolgozásának/felhasználásának kötelezettsége elsődlegesen a tüzelőanyagként saját mezőgazdasági üzemük fűtésére, a mezőgazdasági üzemben energia vagy bioüzemanyag előállítására, illetve az üzemük területén betakarított összes alapanyag a 2711 29 00 KN kód által szabályozott biogázzá történő átalakítására terjed ki. iii. A termelő köteles az alapanyag felhasználásáról, alapanyag fajtánként külön nyilvántartást vezetni, amelynek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: − alapanyag-készlet adatait, − a felhasznált alapanyag és az abból kapott végtermékek, társtermékek és melléktermékek típusát és mennyiségét, − a feldolgozás során keletkező hulladék típusát és mennyiségét, − megsemmisített mennyiségeket és a megsemmisítés okait. A termelőknek jelenteniük kell a szállításra vonatkozó adatokat az alapanyag leszállítását követően az alábbiak szerint: 􀂃 K0951 számú formanyomtatvány – Beszállítási nyilatkozat (saját felhasználású alapanyag esetén) (5. számú melléklet) A jelentés benyújtási (postára adási) határideje: 2009. április 30. Benyújtás módja és helye: postai úton a székhely/lakóhely szerint illetékes megyei kirendeltséghez. Az alapanyagot saját mezőgazdasági üzemükben felhasználó termelőknek az alapanyag feldolgozásáról jelentést kell küldeniük az alábbiak szerint: 􀂃 K0953 számú formanyomtatvány – Átvett alapanyag feldolgozásának jelentése (3. számú melléklet) A jelentés benyújtási (postára adási) határideje: folyamatosan, de legkésőbb az alapanyag feldolgozhatóságának határidejét követő augusztus 15-ig Benyújtás módja és helye: postai úton az MVH Központi Hivatalához: 1385 Budapest 62., Pf.: 867 Figyelem! Az alapanyagokat a betakarítás évét követő második év július 31-ig fel kell dolgozni, elsődlegesen a saját felhasználásról szóló nyilatkozatban meghatározott végtermékké! VI. Reprezentatív hozam teljesítése Annak érdekében, hogy a termelő az energianövény kiegészítő támogatásra jogosulttá váljon, teljesítenie kell minden szerződött növénykultúrára vonatkozóan az FVM által előírt – megyei bontású – reprezentatív hozamokat (6. számú melléklet). A 2008. évre vonatkozó reprezentatív hozamok megtekinthetőek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján is (www.fvm.hu). Tájékoztatásul közöljük, hogy amennyiben a termelőnek több megyében is található azonos növénykultúrával bevetett területe, akkor a reprezentatív hozamok az adott megyé(k)hez tartozó percellá(k)ról beszállított alapanyagok alapján kerül kiszámításra. VII. A közlemény hatálya Jelen közlemény az MVH honlapján történő közzététele napján lép hatályba. VIII. Kapcsolódó jogszabályok és közlemény − a Tanács 2003. szeptember 29.-i, a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendelet módosításáról szóló 1782/2003/EK rendelete; − a Bizottság 2004. október 29.-i, az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket, továbbá a pihentetett terület alapanyag-termelésre való használatát illetően ugyanezen rendelet alkalmazásának részletes szabályozásáról szóló 1973/2004/EK rendelete; − a Bizottság 2004. április 21.-i, a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 796/2004/EK rendelete; − a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény; − a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekhez kapcsolódó biztosítékrendszer szabályairól szóló 17/2004. (II. 13.) Korm. rendelet; − a piaci szereplőknek az 1973/2004/EK rendelet 37. cikke alapján energianövény feldolgozóként, illetve felvásárlóként történő elismeréséről szóló 141/2007. (XI. 28.) FVM rendelet; − az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS) 2008. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 39/2008. (III. 29.) FVM rendelet; − az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz (SAPS) kapcsolódó 2008. évi kiegészítő nemzeti támogatások (top up) igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 42/2008. (IV. 4.) FVM rendelet; − az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból az energetikai célból termesztett növények termesztéséhez nyújtható kiegészítő támogatás 2008. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 63/2008. (V. 6.) FVM rendelet; − az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet; − a 2008. évi területhez kapcsolódó támogatások kérelmének benyújtásáról szóló 55/2008. (IV. 30.) számú MVH közlemény. További információ a www.mvh.gov.hu honlapon található, valamint az ugyfelszolgalat@mvh.gov.hu e-mail címen kérhető. Budapest, 2009. április 7. Margittai Miklós elnök

  • Környezetvédelmi termékdíj » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | gazsi 1

    Alvóbomba robbanthat a mezőgazdaságban! 2009.10.09. Nem építette be törvényjavaslatába a környezetvédelmi tárca a Magyar Agrárkamara felvetéseit, így a jogszabályt általános vitára alkalmatlannak minősítette az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. De mi is fenyegeti a több százezernyi ős- és kistermelőt, állattartót? Mi a helyzet a hatályos szabályozás szerint a környezetvédelmi termékdíjjal a mezőgazdaságban? Erre hívja fel a figyelmet a köztestület közleményében. Kis túlzással, minden agrártermelőnek, legyen őstermelő, vagy éppen a legnagyobb társaság, csomagolási tevékenység esetén be kell jelentkeznie a termékdíj felhasználók körébe akkor is, ha csak bálamadzagot használ. A gond összetett: egyrészt 2004-ig visszamenő hatású a jogszabály, másrészt hatalmas – sokszor teljesíthetetlen – adminisztrációs és anyagi terhet ró a gazdálkodókra – derült ki a Magyar Agrárkamara nyár eleje óta tartó egyeztetése során. Emiatt a köztestület számos ponton változtatásokat ajánlott a készülő új törvénybe, de ezek nem kerültek figyelembe vételre. A köztestület javaslata az adminisztrációs terhek csökkentésére és az agrártermelők jelentős körében, egyszerűsített eljárásban megfizethető, átalánytípusú díjfizetésre irányult. A módosító javaslatok nélkül október 6-án, kedden a parlament mezőgazdasági bizottsága nem találta általános vitára alkalmasnak az új szabályozást, míg a parlament környezetvédelmi bizottsága igen. De mi is a mai helyzet termékdíj ügyben? A mezőgazdasági vállalkozások sem mentesülnek attól, hogy az általuk használt csomagolóanyagok után környezetvédelmi termékdíjat fizessenek, illetve a vámhatóságnál regisztráltassák magukat. A csomagolóanyagok felhasználásáról nyilvántartást kell vezetni és azt évente kell jelenteni. Mivel a most alkalmazott rendszer 2003 óta él, most – az elévülési időt is figyelembe véve - 5 évre visszamenőleg kell adatokat szolgáltatni és – ha kell – termékdíjat fizetni. Termékdíj-fizetési kötelezettsége azoknak a gazdálkodóknak van, akik évente több mint 200 kg műanyagot, fémet, több mint 500 kg papírt vagy fát, több mint 800 kg üveget használnak ilyen célra. Miért is? A termékek csomagolása után, 2003. január 1. óta kell termékdíjat fizetni annak, aki a termékeit belföldön előállítja, becsomagolja, aki termékeit az EU bármely tagállamából behozza, és azt forgalomba hozza, vagy saját célra felhasználja, aki a terméket importálja. Csomagolás valamennyi olyan termék, amelyet a termelő, a felhasználó, vagy a fogyasztó áruk befogadására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására használ, ideértve a saját használatot is. Fontos azonban elkülöníteni egymástól a termékdíj köteles csomagolást (amely mindig együtt jár valamilyen termékkel, vagy áruval) és az „üres” csomagolóeszközt, amely önmagában nem termékdíj köteles termék. A környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos bejelentés, bevallás és fizetési kötelezettség a mezőgazdaságban a csomagolást végzőnél jelentkezik, aki/amely lehet természetes személy, őstermelő, egyéni vállalkozó és társaság egyaránt. A termékdíjat a törvény értelmében a saját célra történő felhasználás (csomagolás) esetén is - néhány kivételtől eltekintve - meg kell fizetni. A termékdíj kötelezettségről pedig, 2010. január 1-től kizárólag elektronikus úton lehet eleget tenni. Vannak kivételek Csomagolás esetén a környezetvédelmi termékdíj alapja a csomagolás tömege. Összegét, a felhasznált csomagolóanyag mennyisége határozza meg. Termékdíj-mentességet az kaphat, aki kevés csomagolóanyagot használ: vagyis évente műanyag, vagy fém esetén a 200 kg-ot, papír vagy fa esetén az 500 kg-ot, üveg esetén a 800 kg-nál nem többet. A mentesség ténye nem mentesíti a csomagoló anyag használóját a bejelentkezési, nyilvántartási és bevallási kötelezettség alól. Másik lehetőség a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül megszerzett termékdíj-mentesség, ha a hasznosítást koordináló szervezet átvállalja a termékdíj-fizetési kötelezettséget, átvállalási szerződés megkötésével. A szerződést a koordináló szervezetnek be kell nyújtania a vámhatósághoz nyilvántartásba vétel céljából. A kötelezett az átvállalónak meghatározott mértékű hasznosítási díjat fizet. Az átvállalás viszont, nem mentesíti a csomagoló anyag használóját a bejelentkezési, nyilvántartási és bevallási kötelezettség alól. Amennyiben az agrártermelő csomagolt termékét exportálja, vagy a közösségen belül értékesíti, nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettsége. A megfizetett termékdíj visszaigényelhető, vagy téves bevallás és befizetés esetén önellenőrizhető. Termékdíj kedvezményt is lehet kérni: a termékdíj 75 százalékát kell megfizetni, amennyiben a csomagolás, vagy annak összetevője környezetbarát védjegyhasználati joggal rendelkezik. Mikor kell fizetni? A kötelezettség keletkezésének időpontja: - A belföldi előállítású, valamint az EU-ból behozott termékdíj köteles csomagolás esetén az első belföldi értékesítésekor kiállított számlán feltüntetett teljesítés napja; - A belföldi előállítású, valamint az EU-ból behozott termékdíj köteles csomagolás saját célú felhasználása esetében a termékdíj-fizetési kötelezettség a költségként való elszámolás napján, vagy kicsomagoláskor a csomagolási hulladék keletkezésének napján; - Az importált termékdíj köteles csomagolás utáni termékdíj-fizetési kötelezettség a szabad forgalomba bocsátás alkalmával, a vámalakiságok elvégzésekor, valamint az ezzel egy tekintet alá eső vámhatósági intézkedések céljából benyújtott vámáru-nyilatkozat vagy, kérelem elfogadásának napján keletkezik. Az agrárágazatban különbséget kell viszont tenni, a tárolás és a csomagolás fogalma, folyamata között! Mindaddig, amíg a műanyag fólia, zsák, láda stb. csomagolóanyag a termény/termék technológiai kezelésére (kazal fedése, silótakarása, bála tárolása, a ládába rakott zöldség-gyümölcs hűtőházi, vagy egyéb tárolása) valósul meg, azt a folyamatot nem csomagolásnak, hanem tárolásnak kell tekinteni. Ez esetekben mindaddig tárolásról beszélünk, amíg az így tárolt termény/termék saját célú felhasználása, vagy értékesítése bekövetkezik. pl: bálaszalma Újrahasználat után is! A csomagolás jellegéből adódóan előfordul, hogy az agrártermelőnél használt raklap, láda, rekesz, több egymást követő évben is megőrzi funkcióját és a termelő azt több éven keresztül használja, illetve annak visszavételéről gondoskodik. A terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása az újrahasználat. Alapfeltétele, hogy a csomagolóanyag be legyen jelentve a vámhatóságnál és nyilvántartsák azt. A bejelentés elmaradása szigorú szankciót von maga után, mert a bejelentés elmaradása esetén a termék minden forgatás alkalmával egyutasnak minősül, így azokhoz termékdíj fizetési kötelezettség kapcsolódik. A bejelentés visszamenőleg pótolható, azonban mulasztási bírság szabható ki. Kemény szankciók A termékdíj behajtása adók módjára történik. Meg nem fizetett termékdíj után, a termékdíj bírság a hiány (díj) 100%-a. késedelmes bejelentés, bevallás miatt mulasztási bírságot kell fizetni, melyet a vámhatóság határozatban állapít meg. Ugyanakkor szükséges, hogy azon mezőgazdasági termelők, akiknek elmúlt években a bonyolult szabályozás a figyelmét elkerülte, szankció mentesen végezhessék el az önellenőrzést

  • Fekete rendszám - piros rendszám » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Brumi0

    Sziasztok Na ezeket a jogszabályokat aki betartya az nem a földeken dolgozik. Mezőgazdasági gépekkel a közutakon Mezőgazdasági gépekkel a közutakon A mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól. Tájékoztató A mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól. A mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól szóló - többször módosított [36/2004. (IV.1), 77/2005. (IX.1.) FVM rendelet] - 83/2003. (VII.16.) FVM rendelet a gépkezelői jogosítvány igénylésének és kiadásának feltételeit, továbbá az eljárás rendjét szabályozza. A rendelet végrehajtásának elősegítésére a fontosabb tudnivalókat az alábbiakban foglaljuk össze. A rendelet kiadásának előzményei és indoka A munkavédelemről szóló törvény (Mvt) alapján, a veszélyes tevékenységekre (technológiákra) vonatkozóan az illetékes miniszter határozza meg az ágazaton belül végzett biztonságos, az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés személyi, tárgyi és szervezési követelményeit. A törvény végrehajtása érdekében került sor az agrár ágazatban a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat és az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kidolgozására és közzétételére. (Előbbi a 16/2001. (III. 3.) FVM, utóbbi a 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelettel került kiadásra.) A szabályzatokkal összhangban bevezetésre kerülő gépkezelői jogosítvány a meghatározott erő- és munkagépek esetében annak tanúsítására szolgál, hogy a gép kezelője elsajátította a géppel végzendő munkák szakmai és munkavédelmi ismereteit, képes a munka- és környezetvédelmi előírások betartásával ellátni munkaköri feladatait. A gépkezelői jogosítványt a munkavégzés során a gép kezelőjének magánál kell tartania, és ellenőrzés esetén azt be kell mutatnia. A rendelet hatálya A rendelet a munkavédelemről szóló törvényben foglalt felhatalmazás alapján került kiadásra, így hatálya az Mvt 87. § 9. pontja szerint a szervezett munkavégzés keretében végzett tevékenységekre, illetve az e tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatásokra, valamint ezen tevékenységeket és szolgáltatásokat végző munkavállalókra terjed ki. Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban, közszolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén munkaviszony jellegű jogviszonyban, a tanulói és hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a fegyveres erők, fegyveres testületek, a hivatásos állami és a hivatásos önkormányzati tűzoltóság és más rendészeti szervek tagjai által szolgálati viszonyukban, a polgári szolgálatban végzett munka, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka. (Mvt. 87. § 9. pont.) Ennek értelmében a rendelet hatálya - a gépkezelői jogosítvány beszerzésének kötelezettsége - nem terjed ki a családi gazdaságban munkavégzést folytató gazdálkodóra, a segítő családtagra. A gépkezelői jogosultság A rendelet meghatározza a gépkezelői jogosultsághoz adott gép esetében előírt szakképesítéseket. A rendelet 1. számú melléklete "b" oszlopa tartalmazza a gép megnevezését, "d" oszlopa pedig az adott gépre előírt szakképesítést a hatályos Országos Képzési Jegyzék szerint. A rendelet 1. számú melléklete "f" oszlopában az adott gépnél felsorolt képesítések szakmai vizsgái tartalmazzák a szükséges gépkezelői vizsga anyagát is, ezért az ilyen képesítéssel rendelkezők is igényelhetnek gépkezelői jogosítványt. Gépkezelői jogosultsággal azonban az is rendelkezhet, aki a jogosítvány kiadásához szükséges szakmai végzettségét korábban szerezte meg, feltéve, hogy olyan képzésben vett részt, amelynek keretében az adott géppel végzendő munkákhoz szükséges szakmai és munkavédelmi ismereteket elsajátította. Ennek megfelelően a rendeletben előírt szakképesítés jogelődjének minősülő végzettséggel rendelkezők igényelhetik a gépkezelői jogosítványt. Például: traktor esetében az előírt 31 6280 10 OKJ számú Mezőgazdasági gépkezelő (Traktor) szakképesítés mellett az a szakmai végzettség, képesítés felel meg a gépkezelői jogosítvány igényléséhez, amely esetében a tananyag és az állami vizsgabizottság előtt tett vizsga része volt az erő- és munkagép együttessel végzendő munkák elmélete és gyakorlata, valamint a mezőgazdasági szakmai, egészségügyi és munkavédelmi ismeretek is. Ebbe a kategóriába tartozik a korábban hatályos Országos Képzési Jegyzék szerinti Traktorvezető (Mezőgazdasági gépkezelő) szakképesítés (26 1 8311 04 90 12 vagy 31 6280 09 azonosító számmal), továbbá pl.: a 7/1974. (II. 17.) MÉM rendelettel kiadott, az Állami érvényű bizonyítványt adó betanított munkásképzés munkaköri jegyzéke szerinti "21" számú traktorvezető képesítés, illetve a 13/1970. (V. 9.) MÉM sz. rendelettel kiadott jegyzék szerinti "1" számú traktorvezető képesítés. A mezőgazdasági vontató vezetésére felkészítő és gépjárművezetői vizsgával záruló képzés önmagában nem felel meg a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzatban előírtaknak, így annak alapján a mezőgazdasági gépkezelői jogosítvány nem adható ki. A gépkezelői jogosítvánnyal nem, de a mezőgazdasági vontató vezetésére vezetői engedéllyel rendelkező személy a közúti közlekedésben részt vehet (pl.: pótkocsival terményszállítást végezhet), de mezőgazdasági munkát (pl.: szántást) már nem végezhet. A gépkezelői jogosítvány ugyanakkor nem jogosít jármű vezetésére, azaz nem helyettesíti pl.: a traktor (mezőgazdasági vontató) vezetői engedélyt. A gépkezelői jogosítvány igénylése A gépkezelői jogosítványt a jogosultak számára a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Képzési és Szaktanácsadási Intézete állítja ki. A rendelet értelmében a jogosítvány kiállítását és kiadását az Intézettől levélben kell kérelmezni. (Cím: 1223 Budapest, Park utca 2.) A kérelemhez mellékelni kell: a) a kitöltött ADATLAP-ot, b) a jogosultságot igazoló bizonyítvány, oklevél hiteles másolatát, c) 1 db egy évnél nem régebbi fényképet (3 x 4 cm, hátoldalán: név, lakcím), d) az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló dokumentumot (a feladóvevényt vagy annak olvasható másolatát) Az ADATLAP, valamint az igazgatási szolgáltatási díj befizetésére szolgáló készpénzátutalási megbízás (azaz befizetési csekk) kérhető közvetlenül az Intézettől. Az ADATLAP másolható és letölthető a következő Internet címről is: www.kszi.hu, A jogosítvány kiállításáért 2.000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melyet készpénzátutalási megbízással az Intézet javára, a Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-01743276 számlaszámra kell befizetni. Csoportos kérelem benyújtása esetén az igazgatási szolgáltatási díjat a csoportos kérelmet beküldő egy összegben utalja át az előző bekezdésben megjelölt számlaszámra. A kérelem elutasítása, illetve az eljárás megszüntetése esetén az igénylő részére a befizetett igazgatási szolgáltatási díj 50 %-a kerül visszafizetésre. A rendelet lehetővé teszi, hogy azok számára, akik a gépkezelői jogosultsághoz szükséges szakképzettséget a jövőben szerzik meg, a gépkezelői jogosítványt a szakmai vizsgát szervező intézmény igénylelje. A rendelet lehetőséget ad továbbá arra is, hogy - megfelelő szakképzettség birtokában - az igénylő a gépkezelői jogosítvány kiállítását egyidejűleg több gép kezelésére vonatkozóan kérje. Ebben az esetben is csak egy ADATLAP kitöltésére van szükség és az igazgatási szolgáltatási díjat is csak egyszer kell befizetni. Az FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézete a kiállított jogosítványt postai úton juttatja el a tulajdonosához. A gépkezelői jogosítvány érvényessége A gépkezelői jogosítvány érvényességéhez szükséges a foglakozásra, illetve munkakörre előírt munkaköri orvosi alkalmassági vélemény "alkalmas" bejegyzése. Az érvényességhez szükséges továbbá, hogy a tulajdonos a gépkezelői jogosítványt aláírja, amellyel egyúttal az aláírásra szánt mező fölött elhelyezett szövegrészben előírtak tudomásul vételét igazolja. A korábbi években kiadott gépkezelői jogosítványok érvényessége A rendelet a korábbi években egyes szakmai vizsgát szervező intézmények által - jellemzően motorfűrész, illetve közelítő-gép kezelésére - kiállított gépkezelői jogosítványok használatára átmeneti időre lehetőséget nyújt. Ezen gépkezelői jogosítványok 2006. szeptember 1-ig érvényben maradnak és használhatók a gépkezelői jogosultság igazolására Kapcsolódó letöltések Az igénylőlap innen tölthető le! Cikk megjelenése: 2004-09-03 Utolsó módosítás időpontja: 2008-01-09 Forrás: FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet Aratás csak tűzvédelmi szemle után! Hamarosan ismét elérkezik a kalászos gabonafélék betakarítási ideje. A mezőgazdaság tűzvédelmi jogszabályi, így kötelező előírásai közül számos tétel megváltozott, mely vonatkozik a betakarításra és az ahhoz kapcsolódó munkálatokra. A nyári betakarítási munkákban dolgozó erő- és munkagépek tulajdonosainak a gépek tűzvédelmi felülvizsgálatát (a gépek szemléjét) el kell végezni. A 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelettel közzétett Országos Tűzvédelmi Szabályzat a következőképpen rendelkezik: A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban csak az a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, az érvényben lévő hatályos szabványoknak és jogszabályoknak megfelelő, 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni, amelynek tervezett időpontját 8 nappal előbb írásban az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságra be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni és a szemlét követő 8 napon belül a tűzoltóságnak meg kell küldeni. Az aratás időszakában a mezőgazdasági vállalkozók a tűzoltó-parancsnokságok részéről tűzvédelmi ellenőrzésekre számíthatnak. Tájékoztató a nyári betakarítási munkák tűzvédelmi előírásairól Kombájnok tűzvédelme: ˇ a kezdődő tüzek oltására kitűnő a kézi tűzoltó készülék, amelynek utolsó felülvizsgálati időpontjának féléven belülinek kell lennie. A kombájn védelmére ezért kötelező a 6 kg-os A, B, C porraloltó tűzoltó készülék elhelyezése. A kisebb tűz eloltásával akár több millió forint tűzkár is elkerülhető. ˇ földelőlánc (hatékony földelővezeték) a súrlódásból adódó statikus feltöltődés ellen védelmet biztosítja, ezért fontos a megléte és a megfelelő hosszúsága. ˇ a kipufogódob nem lehet lukas, csatlakozása a motorhoz megfelelően kell lennie, nehogy kipattanjon véletlenül is szikra. ˇ akkumulátor csatlakozó saruinak karbantartása szintén a szikraképződés miatt fontos. ˇ Az akkumulátort le kell fedni legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető védő-burkolattal (gumiszőnyeg, kemény műanyag stb.), és megfelelően kell rögzíteni. ˇ a vezetőfülke alatti területen a hidraulikaolaj folyását, szivárgását meg kell akadályozni, hiszen tűz esetén a továbbterjedést nagyban elősegítheti. ˇ a zárt üzemanyag ellátó rendszernél a szivárgások, a gázolaj csepegése nem megengedhető, ilyen hiányosságot azonnal fel kell számolni. ˇ motorteret olajsártól, portól, léhától rendszeresen meg kell tisztítani. Traktorok tűzvédelme: ˇ itt is kötelező a kézi tűzoltó készülék rendszeresítése, hasonlóan mint a kombájnoknál. ˇ a kipufogódob megfelelő műszaki állapota a szikrázás megszüntetése miatt szintén előírás. ˇ a traktor oldalára kihelyezett nagyobb méretű akkumulátor tetejének tökéletes elszigete-lése védőburkolattal (pl. gumiszőnyeg), és annak megfelelő rögzítése szükséges. ˇ motorteret olajsártól, portól, rendszeresen meg kell tisztítani. Aratás tűzvédelmi előírásai: ˇ kombájnt a gabonatáblán, illetve tarlón üzemanyaggal tölteni TILOS! ˇ Az aratást lehetőleg közút, illetőleg vasútvonal mentén kell először elvégezni. A vasút és közút mentén az aratást követően legalább három méter széles védőszántást kell al-kalmazni. ˇ munkaszünet idejére a kombájnt a gabonatáblától, tarlótól és kazaltól legalább 15 m távolságra szabad leállítani. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor 3,0 méter védőszántást kell készíteni. ˇ erő- és munkagépet, valamint kombájnt a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, más munkát nem végezhet. ˇ olyan javítást, karbantartást, amely nyílt láng használatával, vagy üzemanyag elfolyással jár, a gabonatáblán (tarlón) nem végezhető el. ˇ gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő. és munkagépek vezető fülkéiben sem szabad. Az aratás idejére a gabonatáblától 15 méterre kell dohányzó helyet kijelölni, és vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni. A betakarítási munkálatok biztonságosabb elvégzése érdekében a fent felsorolt kötelezettségek betartására hívjuk fel mindenkinek a figyelmét! Bevált a piros rendszámtábla Az önjáró mezőgazdasági gépek és a hozzájuk kapcsolt futóművel ellátott eszközök műszaki alkalmasságát a Közlekedési Felügyelet szakemberei jól szervezett kistérségi vizsgáztatási akciók keretében végzik. Az idei évben ezt előre kijelölt helyszíneken, megfelelő lebonyolítás mellett – műszaki felszereltséggel rendelkező gépudvarokban – lehetett megoldani, majd a géptulajdonosok a műszaki alkalmasságot igazoló bizonyítványokkal felkereshették az okmányirodákat. A forgalomba helyezési kérelem kitöltésekor eldönthették, hogy a műszaki bevizsgálást követően igénylik-e a meglehetősen hosszú időtartamra szóló – ebből eredően a gazdák szempontjából kényelmes – ún. piros rendszámot. Ez öt évre érvényes, amelynek letelte után kötelesek ismét megjelenni a műszaki felülvizsgálaton. A másik lehetőség, hogy fél évre igénybe veszik az ún. E-rendszámot, mivel a múlt évtől ezt egy BM-rendelet szintén műszaki vizsgához kötötte. (Korábban ez műszaki felülvizsgálat nélkül is kiváltható volt.) – A mezőgazdaságban tevékenykedők számára kétségtelenül a piros rendszám igénybevétele látszik célszerűbbnek, és ennek alkalmazása már egyre jellemzőbb – mondja Bánki Tibor. Természetesen az ún. „túlméretes” járművek esetében – amelyek közül jó néhány a mezőgazdaságban is dolgozik – továbbra is érvényben vannak azok a közúti közlekedésre vonatkozó szigorú előírások, amelyek betartásától nem lehet eltekinteni. Az útvonalengedély és a túlméretes járművek vonulásának biztosítása elemi érdek a közlekedésbiztonság szempontjából, még akkor is, ha meglehetősen költséges módon lehet ezt betartani. Az 5/1990 és a 35/2000 BM-rendeletek minden tekintetben útmutatást adnak, ezek áttanulmányozását csak javasolni lehet a közutakon mezőgazdasági gépekkel felvonulók számára. Ideiglenes M betűjelű, zöld rendszámtábla a mezőgazdaságban A lassú járművekre vonatkozó eltérő szabályok A területi közlekedési felügyeletnél forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni azt a lassú járművet, amely közúton személy- vagy teherszállítást végez, pótkocsit vontat, továbbá a lassú jármű teherszállító pótkocsiját is. * nem minősül teherszállításnak, illetőleg pótkocsi vontatásnak, ha a lassú jármű kizárólag saját eszközeit és berendezéseit szállítja illetőleg vontatja. Személyszállítást lassú járművel csak abban az esetben szabad végezni, ha a területi közlekedési felügyelet azt engedélyezte. * személyszállításnak minősül a vezetővel együtt kettőnél több személy szállítása, Lassú jármű és pótkocsija átalakításához előzetes engedély szükséges. Lassú jármű gépjárművé nem alakítható át. A BM rendelet szerint lassú járművel, illetve annak pótkocsijával közúti forgalomba akkor lehet részt venni, ha azt * nyilvántartásba vették, * igazoló lappal - rendelkezik, * törzskönyvvel látták el, és * érvényes rendszámtáblája van. A lassú jármű rendszámtáblája fehér alapon piros karaktereket tartalmaz. A rendszám kombinációja megegyezik az általános rendszámtáblával, vagyis három betűből és három számjegyből áll. A lassú járművel vontatott pótkocsi szintén a fentiekben leírt eltérő színű rendszámtáblát kap. A rendszám elvesztése, megrongálódása esetén az eljárás megegyezik a rendszámtáblára vonatkozó általános szabályokkal. Igény esetén egyéni illetve egyedi rendszám is engedélyezhető. A lassú jármű a többi járműre kiadott állandó forgalmi engedéllyel rendelkezik, melyen az "Igazoló lap" minőséget a hivatalos feljegyzések rovatba kell feltüntetni. A lassú jármű első forgalomba helyezésekor az előzetes eredetiség ellenőrzési eljárás a gépjárműveknél megszokott módon kell hogy történjen. Import esetén a külföldi forgalmi engedélyt, (harmadik országból származó import) vámokmányokat és számlát is meg kell követelni. Gyakori, hogy a lassú jármű más gépjárműből kerül kialakításra. Ilyenkor meg kell követelni a közlekedési hatóság által kiadott átalakítási, vagy összeépítési engedélyt. A jármű gyártmányaként a közlekedési felügyelet az "Egyedi" kifejezést tünteti fel. Az "Egyedi" lassú járműre vonatkozó speciális adatokat (pl. gumiabroncs mérete) a forgalmi engedély hivatalos feljegyzések rovatába kell feltüntetni. A lassú járműhöz tartozó forgalmi engedély elvesztése, megrongálódása esetén a másodlat kiadását az általános szabályoknak megfelelően kell elvégezni. A már nyilvántartásba vett lassú jármű esetén a számítógépes gépjármű nyilvántartás adatainak felhasználásával kell a pótlást elvégezni, ennek hiányában az eljárás a közlekedési felügyelet által kiállított igazolás alapján történhet. 2005. június 30-án hatályba lépett BM rendelet módosítás az alábbiakat szabályozza: A lassú járművek egy konkrétan meghatározott körére kiterjedően zöld színű M betűjelű ideiglenes forgalmi rendszámtábla adható. Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla nem a járműhöz kötődik, hanem a jármű üzembentartójához, aki (amely) az engedélyezési eljárást követően jogot szerez arra, hogy az általa üzemeltetett járműre (járművekre) a kiadott rendszámot felszerelhesse a közúti forgalomban való részvétel céljából. Az érintett járművek köre: * a magajáró mezőgazdasági és erdészeti betakarító gépek (arató-cséplő gépek, szecskázó gépek, cukorrépa betakarító gépek, zöldségbetakarító gépek, szőlőkombájnok, fakombájnok és erdészeti kiközelítők); * a magajáró műtrágya- és szervestrágya szóró gépek; * a magajáró permetezőgépek; * a speciális magajáró eszközhordozó alvázak; * a mezőgazdasági tevékenységre alkalmazandó magajáró rakodógép, * amely tervezési sebessége szerint 25 km/óránál gyorsabb sebességgel haladni nem képes, illetve amelynek megengedett legnagyobb sebességét a típusbizonyítvány, illetőleg a közlekedési hatóság 25 km/óra értékben határozta meg. Engedélyezési eljárás: Feltételek: * a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiadott külön jogszabályban meghatározott regisztrációs igazolás (regisztrációs szám), * a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés igazolása, * az ügyfél nyilatkozata a felvenni kívánt ideiglenes rendszámtáblák, valamint az ilyen rendszámtáblára kötelezett járművek darabszámára, azok gyártmányára, típusára és egyedi azonosító adataira (alvázszám) vonatkozóan, * az ügyfél nyilatkozata az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával közúton használni kívánt mezőgazdasági erőgép(ek) biztonságos és szabályos közlekedésre való alkalmasságáról Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla jogosítottja köteles a közúti forgalomban részvételkor a mezőgazdasági erőgépen a rendszámtáblát jól látható módon elhelyezni, valamint az indítási napló rovatait tényszerűen kitölteni. Az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott jármű vezetője a közúti közlekedés során köteles igazolni az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel és az indítási naplóval a rendszámtábla használatának jogszerűségét, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás fennállását. Az M betűjelű ideiglenes forgalmi rendszámtáblához ideiglenes forgalomban tartási engedélyt ad ki a közlekedési igazgatási hatóság, mely a kiállításától számított három évig érvényes. A közlekedési igazgatási hatóság az indítási naplóba, annak hitelesítésével egyidejűleg bejegyzi az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával használni kívánt járművek fajtáját, gyártmányát, típusát, egyedi azonosító jelét (alvázszámát). A forgalomban tartási engedély érvényességi ideje - új rendszámtábla kiadása nélkül - három évente cserével hosszabbítható a rendszámtábla használatára való jogosultság fennállásának igazolásával egyidejűleg. Fontos, hogy az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblát csak az indítási naplóban bejegyzett járműre lehet felszerelni Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala www.nyilvantarto.hu "A mezőgazdasági vontatmánnyal a közúti forgalomban hatósági engedély és jelzés, illetve ideiglenes forgalomban tartási engedély nélkül lehet részt venni. Mezőgazdasági vontatmány az olyan pótkocsinak nem minősülő vontatott munkagép, amely - a működéséhez szükséges eszközök szállítását kivéve - teherszállításra nem alkalmas, és amelyet a közúti forgalomban mezőgazdasági vontatóval, lassú járművel vagy mezőgazdasági erőgéppel vontatnak." Kamionstop tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelet a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése a) pontjának 14. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Kormány a következőket rendeli el: 1. § A rendelet hatálya kiterjed minden olyan magyar vagy külföldi hatósági jelzéssel ellátott tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, valamint e járművekből és pótkocsiból álló járműszerelvényre (a továbbiakban együtt: tehergépkocsi), amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 7,5 tonnát meghaladja. 2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó tehergépkocsival az ország közútjain a) július 1-jétől augusztus 31-éig aa) szombaton - amennyiben az nem munkanap -15 órától vasárnap 22 óráig, ab) munkaszüneti napokon a megelőző nap 22 órától a munkaszüneti nap 22 óráig, b) szeptember 1-jétől június 30-áig a megelőző nap 22 órától vasárnap és munkaszüneti napokon 22 óráig közlekedni nem szabad. (2) Ha a munkaszüneti nap az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időszakon belül szombat vagy vasárnap előtti, vagy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időszakon belül vasárnap előtti napra esik, a forgalomkorlátozást a korlátozott időszak első nap 8 órától az utolsó nap 22 óráig időben folyamatosan, megszakítás nélkül kell alkalmazni. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik a november 4-e és március 1-je közötti időszakban a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló jogszabályban meghatározott, legalább 7-es (EURO 3-as) környezetvédelmi osztály besorolású, nemzetközi forgalomban közlekedő tehergépkocsira. 3. § (1) A közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) veszélyhelyzetben a 2. § rendelkezéseinek végrehajtását meghatározott időtartamra - a környezetvédelemért felelős miniszter véleményének figyelembevételével - felfüggesztheti. (2) A miniszter a felfüggesztésre vonatkozó döntést az elektronikus média útján hozza az érdekeltek tudomására. 4. § (1) A 2. § (1) bekezdésében foglalt tilalom alól az üzemben tartó 1. mellékletnek megfelelő kérelmére a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala a (2) bekezdésben meghatározott esetekben - a tehergépkocsi üzemben tartójának székhelye szerint illetékes környezetvédelemi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség egyidejű tájékoztatása mellett -, meghatározott időtartamra, de legfeljebb egy naptári évre a 2. mellékletben meghatározott tartalmú engedély kiadásával, a legalább 7-es (EURO 3-as) környezetvédelmi osztály besorolású tehergépkocsira - a 3. mellékletben megjelölt útvonalak kivételével - felmentést ad. A teljes naptári évre (január 1-jétől december 31-éig) vonatkozó felmentések iránti kérelmet legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 1-jéig kell benyújtani. (2) Felmentés más közlekedési eszközzel nem végezhető olyan szállítások esetén adható, amelyek a) termelési és kereskedelmi ellátó rendszerek folyamatos áruellátásában jelentkező zavarok elhárítását szolgálják, b) a folyamatos üzemű termelési technológiák alkalmazása során felmerülő zavar elhárítását szolgálják, vagy c) egyedi jellegű, különleges szervezést igényelnek. 5. § A 2. §-ban meghatározott közlekedési korlátozás nem vonatkozik: a) a Magyar Honvédség, a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtás, a tűz-, polgári és katasztrófavédelem, a Vám- és Pénzügyőrség szervezete, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság által üzemben tartott, b) az Európai Közösség és a Magyar Köztársaság közötti közúti árufuvarozás meghatározott feltételeinek kialakításáról és a kombinált fuvarozás elősegítéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről rendelkező törvényben meghatározott kombinált áruszállítást ba) az átrakó állomás (kombiterminál) és a le-, illetve felrakóhely között, vagy bb) a határátkelőhelyhez legközelebb lévő átrakó állomás és határátkelőhely között végző, c) a katasztrófa- és vízkárelhárítást, -megelőzést, valamint segítségnyújtást végző, d) a műszaki, baleseti és rakománymentést végző, e) a humanitárius szervezet kezdeményezése alapján humanitárius jellegűként kezelt küldemények szállítását végző, f) a kizárólag friss virágrakományt vagy élő növényekből álló rakományt szállító, g) a postai levelek, csomagok és újságok szállítását végző, h) a kommunális feladatot ellátó (ideértve a településtisztasági szolgáltatásokhoz, települési hulladékok kezeléséhez, köztisztasági tevékenységhez, valamint közüzemi hibaelhárításhoz használt), i) a forgalmazásra és fogyasztásra szánt folyékony vagy gáznemű üzemanyagok és tüzelőanyagok szállítását végző, legalább 7-es (EURO 3-as) környezetvédelmi osztály besorolású, j) az út-, vasút- vagy közműépítéshez, illetve az út, vasút vagy közmű fenntartásához, javításához vagy tisztításához használt, k) a terménybetakarításhoz kapcsolódó áruszállításhoz, takarmányszállításhoz, mezőgazdasági munkagép vagy lassú jármű áttelepítéséhez használt, l) az élő állatot, friss tejet, tejterméket, friss és fagyasztott húst és hústerméket, friss pékárut, gyorsan romló élelmiszert, tojást, friss zöldséget (árut) szállító és az ilyen szállítási célból üresen közlekedő, m) az államhatár és a közlekedési hatóság által erre a célra kijelölt legközelebbi parkoló között közlekedő, n) az államhatártól a magyarországi telephelyig, első lerakóhelyig - a 2. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti időszakban - közlekedő, o) a kulturális, gazdasági és sportrendezvényekhez berendezések és állatok szállításához használt (ideértve a rádió, televízió és a külső filmfelvételekkel összefüggő szállításokat is), p) a lakossági költöztetéshez használt, q) a vasút-, hajóállomás és repülőtéri el- és felfuvarozást (a feladó, illetve fogadó cég telephelyétől legközelebb eső állomás viszonylatában) végző, a korlátozás ideje alatt érkező, illetőleg továbbításra kerülő árut szállító, r) a vontatmány nélkül közlekedő, 7,5 tonnát meg nem haladó saját tömegű nyerges vontató kialakítású, legalább 7-es (EURO 3-as) környezetvédelmi osztály besorolású, s) a közút kezelője által a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedésére kiadott hozzájárulás alapján a 2. § (1) bekezdésében meghatározott időszakban közlekedő olyan tehergépkocsira, amely - az a), c) és d) pontban foglalt tehergépkocsi kivételével - a 3. mellékletben megjelölt útvonalak igénybevétele nélkül közlekedik. 6. § A tehergépkocsi vezetője a) a 4. § (1) bekezdésében meghatározott engedélyt, b) a felmentés okát tartalmazó iratot, c) az 5. § e), g) ,j), o) vagy q) pontjában meghatározott szállítás esetén a megbízó vagy a szállító által a 4. melléklet szerinti tartalommal kiállított nyilatkozatot menetokmányként köteles magánál tartani és azt az ellenőrzésre jogosultak felhívására bemutatni. 7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, azzal, hogy 2008. augusztus 31-ig a korlátozás időszakának megállapítására a 2. § (1) bekezdésétől eltérően a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 111/1995. (IX. 21.) Korm. rendelet e rendelet kihirdetésének napján hatályos 2. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 111/1995. (IX. 21.) Korm. rendelet. 1. melléklet a 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelethez A közlekedési korlátozás alóli felmentési kérelem tartalma: a) a kérelmező neve, címe, b) a szállítani kívánt áru megnevezése, c) a kérelem részletes indokolása, d) a szállításhoz szükséges tehergépkocsik számának indokolása, e) a szállítás tervezett időpontja (csak eseti felmentés esetében), f) a szállítás tervezett útvonala, g) a szállító tehergépkocsik üzemben tartójának neve, címe, h) a szállító tehergépkocsik gyártmánya, típusa, felépítmény kialakítása, forgalmi rendszáma, i) a kérelmező aláírása, bélyegzője. 2. melléklet a 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelethez .................... sorszám Nemzeti Közlekedési Hatóság Engedély a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott közlekedési korlátozás alóli felmentésre 1. A tehergépkocsi üzemben tartójának neve és címe: 2. A tehergépkocsi rendszáma, gyártmánya és típusa: 3. A tevékenység vagy a szállított áru megnevezése: 4. Az engedély érvényességének időtartama: 5. Egyéb feltételek: Budapest, .......... év .......... hó ..... nap Nemzeti Közlekedési Hatóság 1. Az engedély másra át nem ruházható. 2. Az eredeti engedélyt a gépjármű vezetője köteles magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult hatóságok részére felmutatni. 3. melléklet a 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelethez A nyári korlátozási időszak alatt a 7,5 tonna legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó tehergépkocsival (július 1-jétől augusztus 31-éig) nem vehetők igénybe a következő útvonalak: a) M7 autópálya teljes hosszában, b) 2. sz. főút Budapesttől Parassapusztáig, c) 2/A autóút teljes hosszában, d) 6. sz. főút Dunaújváros és Budapest között, e) 7. sz. főút, f) 10. sz. főút Dorog és Budapest között, g) 11. sz. főút Esztergom és Budapest között, h) 12. sz. főút teljes hosszában, i) 1201. j. út teljes hosszában, j) 51. sz. főút az 510. sz. főúttal alkotott csomópontja és Dömsöd között, k) 71. sz. főút teljes hosszában, l) 76. sz. főút 71. és 7. sz. főutakkal alkotott csomópontok között és Zalaapáti és a 71. sz. főút között, m) 55. sz. főút Alsónyék és Baja között, n) 82. sz. főút 8. sz. főúttól Veszprémvarsányig, o) 84. sz. főút Sümegtől a 71. sz. főútig, p) 33. sz. főút Dormándtól Debrecenig, q) 86. sz. főút Jánossomorja és Nemesbőd között, Körmend és Zalabaksa között, r) 37. sz. főút Miskolc és Sátoraljaújhely között, s) 38. sz. főút 37. sz. főúttal alkotott csomópontja és Rakamaz között. 4. melléklet a 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelethez .................... sorszám Megbízó/Szállító: ...................................................................................... Nyilatkozat a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott közlekedési korlátozás alóli mentességről 1. A mentesség igénybevételére a rendelet 5. § e), g), j), o), q) pontjában* meghatározott szállítás alapján kerül sor. 2. A tehergépkocsi üzemben tartójának neve és címe: ............................................................ 3. A tehergépkocsi rendszáma, gyártmánya és típusa: ................................................................ 4. A tevékenység vagy a szállított áru megnevezése: .................................................................. 5. A szállítás megkezdése: ............... év ............... hónap ............... nap ...... óra 6. A szállítás befejezése: ............... év ............... hónap ...............nap ...... óra 7. Megjegyzések: ................................................................................................................ 8. A kiállítás helye és dátuma: ............................................. ................................................ a nyilatkozó cégszerű aláírása * A megfelelő pontot aláhúzással kell megjelölni. 1. A nyilatkozat másra át nem ruházható. 2. A nyilatkozatot a gépjármű vezetője köteles magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult hatóság részére felmutatni. Forrás: NetJogtár Külföldről származó traktorok, lassú járművek forgalomba helyezésének feltételei Az EU-tagországokból történő behozatal esetén 2004. május 1-től olyan traktorok, munkagépek helyezhetők forgalomba Magyarországon, amelyek az EU tagállamaiban 1996. október 1. napját követően új járműként álltak forgalomba, rendelkeznek külföldi forgalmi engedéllyel, illetve érvényes külföldi műszaki vizsgával. Az említett feltételek teljesülése esetén egyedi forgalomba helyezési eljárást követően kaphatnak hazánkban forgalmi engedélyt és rendszámot. Ha az adott jármű nem rendelkezik külföldi forgalmi engedéllyel, mivel nem helyezték forgalomba EU-tagállamban, akkor a jármű hajtómotorjának igazoltan teljesítenie kell az ENSZ-EGB 96. 01 vagy 77/537*2000/25 EK vagy 97/68*2001/63 EK előírásokat (emissziós megfelelőség), esetleg az EURO III-as emissziós szintet. (Ezek egymással egyenértékű előírások.) EU-n kívüli országból történő járművek behozatala esetén (pl. Svájc) ugyanezen feltételeknek kell megfelelni! Ha a járművön nem található utalás az emissziós kibocsátás mértékére, akkor a forgalomba helyezéshez a gyártó vagy a vezérképviselet ilyen tartalmú igazolása szükséges! Amit a műszaki felülvizsgálat alkalmával a hatóság ellenőriz: • világító berendezések (helyzetjelző, tompított, irányjelző, féklámpa) • rögzítő fék • járművön előre vagy hátra túlnyúló alkatrészek széleinek megjelölése (piros-fehér sávozás, fényvisszaverők, jelzőlámpák). A járműveket az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM-rendeletben meghatározott időközönként műszaki vizsgára kell állítani! Megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. §-a (3) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának j) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: Alapvető rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában a) megkülönböztető fényjelzést és hangjelzést adó készülék (a továbbiakban: megkülönböztető jelzést adó készülék): a gépjárműre szerelt rögzített vagy mozgatható üzemmódú (mobil), villogó kék vagy kék-vörös fényjelzést adó berendezés, és a sziréna, vagy a váltakozó hangmagasságú hangjelzést adó berendezés, b) figyelmeztető jelzést adó készülék: a járműre szerelt rögzített vagy mozgatható üzemmódú (mobil) villogó sárga fényjelzést adó berendezés, c) közérdekű feladat: az emberi életet, a testi épséget, az egészséget, a vagyoni javakat, az emberi környezetet közvetlenül fenyegető veszély elhárítása, nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése, kármentés, a honvédelem, a nemzetbiztonság és a közbiztonság védelme. 2. § (1) A gépjárműre megkülönböztető jelzést adó készüléket, valamint a járműre figyelmeztető jelzést adó készüléket - a 3. §-ban és a 9. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - csak az erre feljogosító, érvényes hatósági engedély birtokában lehet felszerelni, felhelyezni (a továbbiakban: felszerelni). (2) A megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésére engedélyt csak a 4. § (1) bekezdésben felsorolt szervezetek igényelhetnek, az általuk üzemben tartott azon gépjárművekre, amelyekkel az 1. § c) pontjában foglalt közérdekű feladatokat ellátják. A megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezése 3. § (1) Nem kell hatósági engedély a megkülönböztető jelzést adó készülék felszereléséhez a) az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek sürgősségi betegellátást végző gépjárműveire, b) a hivatásos önkormányzati, az önkéntes tűzoltóság, a Rendőrség közrendvédelmi, közlekedésrendészeti szolgálatának, valamint a Határőrség határrendészeti és bevetési szerveinek közvetlen helyszíni beavatkozásra rendszeresített (vonuló) gépjárműveire, c) a rendőrség külön jogszabályban meghatározott védett személyek szállítására rendszeresített gépjárműveire, d) a katasztrófavédelmi Kormányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB) elnöke hivatali gépjárművére, e) a katasztrófaveszély esetén, illetve katasztrófahelyzetben a KKB elnöke által kijelölt szervezetek azon gépjárműveire, amelyeket a meghatározott feladat ellátására közvetlenül használnak. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül nem kell hatósági engedély a megkülönböztető fényjelzést adó készülék felszereléséhez, a védett személyeket szállító és azt kísérő, zárt csoportban közlekedő (közrefogott) gépjárművekre. Az e feladatra is rendszeresen használt gépjárművekben a megkülönböztető fényjelzést adó készülék engedély nélkül tárolható. 4. § (1) Megkülönböztető jelzést adó készülék felszereléséhez szükséges hatósági engedély a) a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottakon kívül sürgősségi vér és szervtranszplantációs szállítást, a sürgősségi betegellátást végző szervek, illetve a bányamentő szolgálatok, b) a közművek által okozott súlyos veszélyhelyzet azonnali elhárítását végző szervek, c) a 3. § (1) bekezdés b) pontja alá nem tartozó, a Határőrség, továbbá a Vám- és Pénzügyőrség, d) a 3. § (1) bekezdés b)-c) pontja alá nem tartozó, a Rendőrség, e) a nemzetbiztonsági szolgálatok, f) a büntetés-végrehajtás, g) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság, a tűzoltó egyesület, h) a Magyar Honvédség, i) a Legfőbb Ügyészség, j) a közlekedési balesetek szakmai vizsgálatát külön jogszabály alapján végző Közlekedésbiztonsági Szervezet által üzemben tartott gépjárművekre adható. (2) A megkülönböztető jelzést adó készülékek felszerelésére jogosító engedély a jármű műszaki érvényességéig adható. 5. § (1) A megkülönböztető jelzést adó készülék felszereléséhez szükséges hatósági engedély iránti kérelmet első fokon a 4. § (1) bekezdés a) a)-c) pontjaiban felsorolt szervek gépjárműveire a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság, b) d)-j) pontjaiban meghatározott szervek gépjárműveire az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) bírálja el. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásban első fokon a) a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság jár el, akkor másodfokon az ORFK, b) az ORFK jár el, akkor másodfokon az igazságügyi és rendészeti miniszter jár el. (3) A 4. § (1) bekezdés a) és g) pontjaiban meghatározott szervezetek részére a megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezéséhez - szakterületüknek megfelelően - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság előzetes hozzájárulása szükséges, melynek során vizsgálniuk kell, hogy az üzemeltetés célja megfelel-e a közérdekű feladatnak. A megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésének egyéb feltételei 6. § (1) A megkülönböztető jelzést adó készülék - a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével - csak olyan gépjárműre szerelhető fel, amelynek üzemeltetőjét, üzemeltetési célját a gépjárművön felirattal, jelzéssel jól látható és olvasható módon megjelölik. (2) Az üzemeltetés céljára, a feliratra, a jelzésre vonatkozó adatokat a kérelemben fel kell tüntetni, és az engedélyezéstől számított tizenöt napon belül a megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésével egyidejűleg a feliratot, jelzést a gépjárművön el kell helyezni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket nem kell teljesíteni a rendőrség védett személyeket szállító, kísérő, biztosító gépjárműveinél, a 3. § (1) bekezdés d)-e) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott szervek gépjárműveinél, a 4. § (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott szervek bűnüldözési célból üzemeltetett gépjárműveinél, valamint a 4. § (1) bekezdés e)-f) és i) pontjaiban meghatározott szervek üzemeltetésében lévő hivatali gépjárműveinél. A megkülönböztető jelzést adó készülék használata 7. § (1) A gépjárműre felszerelt megkülönböztető jelzést adó készüléket az e rendeletben, az engedélyben foglalt feltételek és a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések megtartásával lehet működtetni. (2) A védett személyt szállító gépjármű megkülönböztető jelzést adó készüléket akkor használhat, ha az a) a védett személy biztonsága érdekében annak működtetése szükséges, és azt a biztonságáért felelős személy elrendeli, vagy b) a felvezető rendőrségi gépjárművet követve közlekedik. (3) A megkülönböztető jelzést a KKB elnöke és az általa kijelölt szervezetek gépjárművein a katasztrófaveszély elhárítása, illetve a katasztrófahelyzet megszüntetése érdekében végzett feladataik ellátása során - a jogszabályi feltételek betartása mellett - lehet működtetni. (4) A megkülönböztető jelzést adó készülék használatának kezdetét és végét, a sürgős betegszállítást végző szervek az Országos Mentőszolgálat regionális mentőszervezeteinek központjába, egyéb szervek a saját ügyeletükre, annak hiányában, illetve a bejelentés egyéb akadálya esetén a kiindulás helye szerint illetékes rendőrkapitányság ügyeletére kötelesek haladéktalanul bejelenteni. (5) A megkülönböztető jelzést adó készüléket használó gépjármű vezetője a jelzés használatának kezdetét, az útvonalat a működtetést megelőzően - ha a késedelem veszéllyel jár, akkor annak megszűnését követően -, használatának végét haladéktalanul köteles a menetlevélben vagy annak megfelelő más okmányban rögzíteni. A szerv vezetője gondoskodik arról, hogy az okmányok ellenőrzése legalább negyedévente megtörténjen. (6) A 3. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt szervezetek gépjárművezetője a megkülönböztető jelzést adó készüléknek a (3) bekezdés alapján történő használata során köteles a KKB elnöke által kiállított, a kijelölést tanúsító okmányt magánál tartani. 8. § (1) A gépjárművet a megkülönböztető jelzést adó készülék működtetésének időtartama alatt - a 3. § (1) bekezdés d)-e) pontjában és a (2) bekezdésében meghatározott gépjárművek kivételével - csak az vezetheti, aki a külön jogszabályban előírt egészségügyi és pályaalkalmassági követelményeknek megfelel. (2) A mozgatható üzemmódú (mobil), megkülönböztető fényjelzést adó készüléket csak a feladat végrehajtásához szükséges időtartamra lehet a gépjárműre felszerelni. A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezése és használata 9. § (1) Nem kell hatósági engedély a figyelmeztető jelzést adó készülék felszereléséhez a) az út, úttartozék vagy közmű építésére, ellenőrzésére, fenntartására (javítására), illetőleg tisztítására szolgáló járműre, b) a kommunális szemétszállítást végző járműre, c) a jogszabályban előírt hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó méretű járműre, és járműszerelvényre, d) a külön jogszabályban meghatározott mezőgazdasági erőgépekre, e) a radioaktív anyagot hatósági engedély birtokában szállító járműre, ha annak használatát az engedélyben előírták, f) a külön jogszabályban megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet a rakománya miatt meghaladó járműre, amennyiben annak használatát az útvonalengedély előírja. (2) Az (1) bekezdés e)-f) pontja esetében csak mozgatható üzemmódú (mobil) figyelmeztető jelzést adó készüléket szabad használni, amelyet az adott szállítási feladat végrehajtásához szükséges időtartamra lehet a járműre felszerelni. 10. § (1) Figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére hatósági engedély a) a radioaktív anyagot szállító vagy a külön jogszabályban megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó járművet rendszeresen kísérő, b) az elromlott jármű vontatását vagy a közúton elromlott jármű hibaelhárítását rendszeresen végző járműre adható, ha a jármű üzemeltetési célja azt indokolja. (2) A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére engedélyt csak az (1) bekezdésben meghatározott célból üzemeltetett jármű üzembentartója igényelhet. (3) A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelését első fokon a területileg illetékes városi (kerületi) rendőrkapitányság, másodfokon a megyei (budapesti) rendőrfőkapitányság engedélyezi. 11. § (1) A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére jogosító engedély három évre adható, ha a jármű műszaki érvényességi ideje ennél hosszabb, a jogosultság időtartamát azzal megegyezően kell megállapítani. (2) A hatóság a 10. § alapján kiadott engedély érvényessége alatt ellenőrizheti az engedélyezés feltételeinek fennállását. (3) A járműre felszerelt figyelmeztető jelzést adó készüléket e rendeletben, az engedélyben foglalt feltételek és a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések megtartásával lehet működtetni. A megkülönböztető jelzést adó és a figyelmeztető jelzést adó készülékek engedélyezésének közös szabályai 12. § (1) A jármű üzembentartója köteles a) a 3. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában és a 9. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott esetekben a készülékek felszerelését és leszerelését, b) a 4. § (1) bekezdésében és a 10. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az engedélyezés tényét, az érvényesség lejártának időpontját, az engedély visszavonása esetén a visszavonás tényét, az engedélyező, illetve visszavonó hatóság megnevezését és a határozat számát a bejegyezésre okot adó körülménytől számított tizenöt napon belül a közlekedési igazgatási hatóságnál a járműnyilvántartásba bejegyeztetni. A kötelezettség kiterjed az a) pontnál a jogosultságnak, b) pontnál az engedélyezés tényének, lejárta időpontjának, illetve visszavonásának a forgalmi engedélybe történő bejegyeztetésére is. (2) A bejegyzés iránti kérelem benyújtásakor igazolni kell a megkülönböztető, illetve figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére vonatkozó jogosultságot, a hatósági engedélyhez kötött felszerelés esetén be kell mutatni az engedélyt, továbbá a megkülönböztető jelzésre vonatkozóan - a meghosszabbítás kivételével - a jármű műszaki adatlapját. (3) Az engedély érvényességi ideje kérelemre, alkalmanként a 4. § (2) bekezdésében és a 11. § (1) bekezdésében meghatározott határidővel meghosszabbítható, ha az engedély kiadására vonatkozó feltételek - azok ismételt vizsgálata alapján - biztosítottak, és a kérelmező az engedély meghosszabbítását legalább 30 nappal az érvényességi idő lejártának napja előtt kezdeményezi. (4) A 3. § (1) bekezdésének e) pontja és a 9. § (1) bekezdésének d)-f) pontja szerinti eseteket kivéve a jogosultságnak a járműnyilvántartásba és a forgalmi engedélybe történő bejegyzéséig a megkülönböztető és a figyelmeztető jelzést adó készülék nem használható. Az engedély visszavonása 13. § (1) A hatóság a megkülönböztető jelzést adó készülék, vagy a figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére vonatkozó engedélyt visszavonja, ha a) a jármű, továbbá a jelzés használata nem felel meg a jogszabályban, valamint az engedélyben meghatározott feltételeknek, b) az üzembentartó, a külön jogszabályban meghatározott, a megkülönböztető jelzést adó készülék, vagy a figyelmeztető jelzést adó készülék elhelyezésére, felszerelésére vonatkozó üzemeltetési, műszaki előírásokat megszegi, c) a jármű üzembentartási célja megváltozott, d) a járművet a forgalomból kivonták, e) a jármű üzembentartójának személyében változás következett be, f) az üzembentartó a 12. § (1) bekezdésének b) pontjában, az engedély adataira vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, g) a visszavonást az üzembentartó kéri. (2) A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére vonatkozó engedélyt az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül akkor is vissza kell vonni, ha a tulajdonos a hatóság felhívására az adategyeztetésnek nem tesz eleget és az engedélyezés feltételeinek fennállása egyéb módon nem állapítható meg. (3) A jármű üzemben tartója köteles az (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott változásokat, annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül az engedélyező hatóságnak bejelenteni. A megkülönböztető vagy figyelmeztető jelzést adó készülékek leszerelésére kötelezés 14. § (1) Ha a megkülönböztető jelzést adó készülék vagy a figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelése nincs engedélyhez kötve, a 13. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott esetekben az illetékes rendőrkapitányság kötelezi az üzembentartót a készülék leszerelésére. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott járművek tekintetében az a rendőrkapitányság illetékes, ahol a jármű forgalmi engedélyébe bejegyzett üzembentartó lakcíme (székhelye, telephelye) van. Vegyes és záró rendelkezések 15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 33/2000. (XI. 29.) BM rendelet, az Országos Rendőr-főkapitányság Pénzügyi Nyomozó Igazgatósága létrejöttével összefüggésben egyes belügyminiszteri rendeletek módosításáról szóló 35/2002. (XII. 29.) BM rendelet 5. §-ának a) pontja, valamint a közúti közlekedési igazgatással összefüggő egyes belügyminiszteri rendeletek módosításáról szóló 27/2005. (V. 31.) BM rendelet 12. §-a és 15. §-a (2) bekezdésének b) pontja hatályát veszti. (3) Aki a rendelet hatálybalépésekor megkülönböztető jelzést, illetve figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére jogosult, és annak ténye a járműnyilvántartásban, valamint a forgalmi engedélyben nem szerepel, jogosultságát bejegyeztetése nélkül harminc napig gyakorolhatja. ba) "mezőgazdasági erőgép": a tervezési sebessége alapján lassú járműnek minősülő, vagy a 29. § (3) bekezdésében foglalt eljárás alkalmazásával lassú járműnek minősített önjáró munkagép, amely kizárólag mezőgazdasági, erdészeti feladatú berendezések, gépek vontatására, hordozására, tolására, működtetésére alkalmas, és nem alkalmas közúti teherszállításra (ide nem értve a saját munkaeszközeit és adaptereit), valamint közúton pótkocsit nem vontat; Mezőgazdasági vontatók, munkagépek forgalomba helyezése Talán nem felesleges a gazdálkodók figyelmébe ajánlani a forgalomba helyezés szabályait akkor, amikor koros járművet vagy külföldről behozott traktorokat, lassú járműveket kívánnak a mindennapi közlekedésben használni. Idős járművek esetében a Megyei Közlekedési Felügyelet egyedi forgalomba helyezési eljárás lefolytatásával engedélyezi az olyan mezőgazdasági vontatók, lassú járművek, illetve lassú járműnek minősülő munkagépek forgalomba helyezését, amelyek 2002. december 31-ét megelőzően a jelenlegi tulajdonos birtokában voltak. Lassú jármű körbe tartoznak a mezőgazdasági és erdészeti traktorok, amennyiben tervezési sebességük nem haladja meg a 25 km/h értéket. Lassú jármű besorolást kapnak a fentieken kívül a munkagépek (pl. földmunkagépek, kombájnok) is, annak ellenére, hogy tervezési sebességük meghaladja a 25 km/h-t. (Ekkor adminisztratív módon csökkentjük le a sebességet a lassú jármű igazolólapra felvezetett „Legnagyobb sebesség 25 km/h.” záradékkal. A legnagyobb sebességet a jármű hátsó részén jól láthatóan fel kell tüntetni!) Mezőgazdasági vontatóként helyezhetők forgalomba azok a traktorok, amelyeknek a gyári tervezési sebessége meghaladja a 25 km/h értéket. Vonófejjel nem rendelkező vagy műszaki átalakítás következtében lecsökkent sebességű traktorok lassú járműként nem helyezhetők forgalomba! Magyarországon vásárolt járművek forgalomba állítása esetén az egyedi forgalomba helyezési engedélykérelem benyújtásához a kérelmezőnek igazolnia kell a tulajdonszerzés tényét és időpontját – pl. adásvételi szerződéssel, számlával –, továbbá speciális járművek, munkagépek esetén a jármű műszaki adatait tartalmazó gépkönyv bemutatása is szükséges. A külföldről származó lassú járművek forgalomba helyezése – több éve behozott járművek – esetén a kérelem előterjesztéséhez a tulajdonosnak rendelkeznie kell a jármű külföldi adásvételi szerződésével, forgalmi és vámokmányaival. Útvonalengedély Súlyos pénzbírságra számíthat az a gazda, aki túlsúlyos, vagy az előírthoz képest más paraméterekkel bíró erőgépével útvonalengedély nélkül közlekedik önkormányzati vagy a közútkezelő által karbantartott közúton. "Sok gazdálkodó nincs tisztában azzal, miképpen kell útvonalengedélyt kérni" - mondta el lapunknak Marton Ágnes, a Magyar Közút Kht.(MK) Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságának munkatársa. Az erre vonatkozó törvény két szempont szerint írja elő az útvonalengedély szükségességét. Első szempont a jármű mérete: "255 centi szélesség alatt nem kell külön engedély. Viszont ha a vontató két és fél méternél szélesebb, vagy tizenkét méternél hosszabb, esetleg négy méternél magasabb, akkor szükséges az útvonal-engedélyezés. Azon járműszerelvény mozgása is engedélyköteles, aminek hossza meghaladja a tizenhat és fél métert. A törvény a jármű mérete mellett annak tömegétől is függővé teszi az útvonalengedély szükségességét. Az a járműszerelvény útvonalengedély-köteles, amelynek össztömege meghaladja a negyven tonnát, vagy a jármű tengelyterhelése több mint tíz tonna." "A vonulást mindig alacsony forgalmú utakon engedélyezzük. Főutakon való közlekedés akkor lehetséges, ha más utakon a gazdálkodó úti célja nem közelíthető meg. A közlekedés időpontját ilyenkor korlátozzuk: délelőtt tíztől délután háromig illetve este héttől reggel hatig vonulhatnak a főutakon a traktorok, kombájnok vagy egyéb mezőgazdasági munkagépek" - tájékoztat a MK munkatársa. Útvonalengedélyt mindig az utat karbantartó szervezetnél kell kérni, ami vagy a MK vagy a helyi önkormányzat. A közútkezelő egy időben beadott, átlagos engedély kiállításáért ezer forint plusz áfát számol fel, az összeg az igény sürgősségével, a szállítás távolságával és annak bonyolultságával egyenes arányban nő. A legdrágább, egyszeri útvonalengedély 13500 forint plusz áfa, ebben az esetben egy négy méternél szélesebb, nyolcvan tonnát meghaladó szerelvényt több mint száz kilométeren át vezethetünk közúton. Marton Ágnes tapasztalata szerint, a legtöbb gazdálkodó éves bérletet vált, amit a MK kedvezménnyel állít ki részükre. Az éves bérletnek több fajtája létezik: azok a gazdák, akik egész évben egy kijelölt utat használnak, nyolcezer forint plusz áfáért, akik pedig engedélyköteles járműveikkel csak húsz kilométeres körzetben mozognak, tizenkétezer forint plusz áfáért válthatnak bérletet, a kistérségi úthálózatra. A legdrágább éves bérlet húszezer forint plusz áfa, ez a teljes közúthálózat használatára feljogosít. A MK munkatársa elmondta: az ellenőrzés során - amit a közlekedési hatóság, illetve a rendőrség végez - útvonalengedély hiányában jegyzőkönyv készül. A közlekedési hatóság a jármű üzembentartóját pótdíj fizetésére kötelezi, bizonyos esetekben meg is tilthatja a továbbközlekedést. A pótdíj mértéke az útvonal-használati díj tízszerese, de legalább negyvenezer forint. Marton Ágnes a sárga villogó - figyelmeztető jelzést adó készülék - használatával kapcsolatban elmondta: "minden esetben előírjuk a szélességjelölő lámpák vagy prizmák valamint a sárga villogó használatát, így annak felszereléséhez nem szükséges rendőrségi engedély. Ha nem írnánk elő, akkor a területileg illetékes rendőrkapitánysághoz kellene fordulniuk a gazdáknak. Jogszabályok, dokumentumok: útvonalengedély kérelem nyomtatvány (xls) a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedéséről, a közútkezelői és a hatósági eljárás, valamint a díjfizetés feltételeiről (doc) a közúti közlekedés szabályairól(doc) a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól(doc) Főbb közlekedési feltételek a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést, méretet meghaladó járművekre vonatkozó főbb közlekedési feltételekről További infók: Közút.hu AgroLine

  • Mezőgazdasági közlemények » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | gazsi 1

    Itt a kormány vidékfejlesztési programja! 2010.06.16. A kormány vidékfejlesztési programjának lényege, hogy a vidék életminőségben, munka- és népességmegtartó erejében, környezeti állapotában versenyképes legyen a nagyvárosokkal és más országok vidéki körzeteivel - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter hétfőn Budapesten a kormányszóvivői tájékoztatón. "Ennek érdekében az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) forrásainak elosztási arányait és a forrásokhoz való hozzáférés szabályait úgy alakítjuk át, hogy azok a kis- és közepes gazdaságok erősítését, a családi gazdálkodás folytonosságát, a generációváltás gyorsítását, a vidéki életminőség javítását szolgálják" - jelentette ki a vidékfejlesztési miniszter. Vidéken a gazdaságátadás, valamint minden ehhez köthető tranzakció illetékmentes lesz - jelentette be Fazekas Sándor a kormány illetéktörvény módosításra vonatkozó terveit felfedve. A miniszter megerősítette, hogy a kormány bevezeti a másodlagos élelmiszer vizsgálatot, azaz a termékeket nem csak az előállítás helyén, hanem a kereskedelmi láncok állomásain is ellenőrizni fogják, hogy ne áramolhasson be akadálytalanul Magyarországra "Európa élelmiszer hulladéka". Természetesen a magyar élelmiszereket is rendszeresen vizsgálja majd az illetékes hatóság - mondta a miniszter. A kormány megkönnyíti a magyar kistermelők élelmiszer termelési, -feldolgozási és értékesítési feltételeit. A gazdák saját maguk is értékesíthetik majd a vágóhidakon levágatott állataikat, eladhatják a nyers húst a környező kereskedelmi, vendéglátó helyeknek. A kistermelő az élelmiszer előállítás mellett olyan szolgáltatásokat is végezhet majd, amelyek a hagyományos magyar élelmiszerek megőrzését segítik. Ilyen például a füstölés, aszalás, szárítás, terméktisztítás. Újra vághatnak disznót is a gazdák, s értékesíthetik a házilag előállított füstölt árukat. Az új rendelkezés biztosítja az olyan hagyományok megőrzését, mint az ökör-, birka-, kecske- és disznóvágás, disznótor - fejtette ki a vidékfejlesztési miniszter. A kormány lehetővé teszi, hogy a kistermelők a saját kertjükben megtermelt gyümölcsből vagy a kipréselt szőlő törkölyéből legálisan, szabályozott keretek között pálinkát főzhessenek. Erősíti továbbá a falusi vendégasztal intézményét és megnyitja a lehetőséget a gazdapiacok előtt, közölte, hozzátéve, hogy a kormány befejezi a már előkészítés alatt lévő, hungarikumokra vonatkozó törvényt. A környezetvédelemről szólva kiemelte, hogy a jelenlegi 40-hez képest kevesebb engedélyhez kötik majd a beruházásokat. Így például eltörlik az egyedi hulladékgazdálkodási terv benyújtási kötelezettséget, könnyítik a szennyezett területekre vonatkozó monitoring kutak felállítását, eltörlik az öntözési berendezések engedélyezését, támogatják a tényleges munkához mért díjfizetés megállapítását a hatósági eljárásoknál - sorolta a miniszter. A kormányzat a vidékfejlesztési program keretében javítja a helyi szolgáltatásokat, átalakítja és ügyfélközpontúbbá teszi a köz- és mezőgazdasági igazgatási intézményrendszert. "Ez ügyben bőven van teendő. A kialakult gyakorlatot az Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) vonalán teljesen át kell értékelni" - fogalmazott a vidékfejlesztési miniszter. A kormány áttekinti a Leader program és intézményrendszere működését és azt a helyi közösségek, a vidék tényleges fejlesztési igényeinek szolgálatába állítja. Megerősíti továbbá a falu- és tanyagondnoki szolgálatokat. A vidék gazdaságát több lábra állítja: erőteljesen támogatja a vidéki jellegű, nem mezőgazdasági tevékenységeket. Újragondolja a kormány az erdő- és mezőgazdasági melléktermékek, a kommunális és egyéb hulladékok, a biomassza energetikai hasznosításának lehetőségeit - közölte a miniszter. Ösztönzi és támogatja a falvak különböző tevékenységeit összefogó, Hangya típusú szövetkezetek, társulások, TÉSZ-ek (termelői értékesítő szervezetek) létrehozását és működését. Összekapcsolja a helyi élelmiszer előállítás, feldolgozás és értékesítés rendszereit, valamint a helyi intézményeket (bölcsődéket, óvodákat, iskolákat, hivatalokat, a helyi konyhákat, illetve a közétkeztetést). A termelés biztonsága érdekében vagyonbiztonsági és kárenyhítési kockázatcsökkentési rendszert alakít ki a kabinet. "A föld- és birtokpolitikai területén mindent megteszünk azért, hogy a termőföld nemzeti hatáskörben, a gazdálkodó családok kezében maradjon, illetve hozzájuk kerüljön. A birtokpolitika középpontjában a családi gazdaságok és azok társulásai állnak" - jelentette ki Fazekas Sándor. A miniszter szerint az agrárszerkezetnek és -politikának a vidék gazdaságát erősítő, ezáltal társadalmát, helyi közösségeit stabilizáló, többfunkciós mezőgazdasági, minőségi termelési, élelmezési és élelmiszer-biztonsági, energetikai, környezetbiztonsági és foglalkoztatási céljait kell szolgálnia. Forrás: MTI

  • Aktuális agrárpolitikai dühöngő! » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | kiskertész

    Vidékfejlesztési Minisztérium 2010. II. félévére vonatkozó cselekvési terve Sorszám Feladat Tartalma 1. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény módosítása (VIII.1) Az alkalmi munkavállalás megkönnyítése. 2. A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI. törvény módosításáról szóló 2010. évi LXVII. törvény (VII.5.) A természeti katasztrófák által okozott károk mérséklését célzó és a károsultak megsegítésére irányuló törvénymódosítás. 3. A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása. (09.01) A föld- és birtokpolitikai célok megvalósulása érdekében a Nemzeti Földalapnak a szaktárcához történő visszahelyezése az MNV Zrt-től. Az országleltár keretein belül az állami termőföldvagyon, a haszonbérleti szerződések és a NATURA-2000 program átvilágítása. A népesedési (demográfiai) földprogram feltételeinek megteremtése, amely tartós és örökölhető földbérleti jog keretében földet juttat a fiatal, gazdálkodni szándékozó pároknak, olyan kikötéssel, hogy a fiatal család letelepszik, gazdálkodik, valamint 2-3 gyermek világra hozatalát és felnevelését is vállalja. 4. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása (08.01.) gazdaságátadás illetékkötelességének eltörlése, ezzel a generációváltás és a családi gazdaságok állam által támogatott generációnkénti megújulásának elősegítése. 5. A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet és az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet módosításáról szóló 4/2010. (VII. 5.) VM rendelet A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás, -feldolgozás és -értékesítés feltételeinek könnyítése 6. másodlagos élelmiszerellenőrzés rendelet (07.20) Megakadályozzuk a rossz minőségű élelmiszerek terjesztését és beáramlását a hazai piacokra 7. közbeszerzési törvény (08.01) zöldség-gyümölcs kikerül a közbeszerzés hatálya alól, a kistermelők értékesíthetik a helyi közétkeztetésnek 8. jövedéki törvény ( 08.01) a házi pálinkafőzés illetékmentes lesz 50 literig 9. Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) 2010. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről 22/2010. (III. 16.) számú és a történelmi bázis jogosultságról szóló a 106/2007. (IX. 24.) számú FVM rendelet módosítása Az alkotmánybíróság az SPS rendszer bevezetésével kapcsolatos törvény történelmi bázisra vonatkozó rendelkezéseit alkotmányellenesnek minősítette. A 22/2010. (III. 16.) FVM rendelet ugyanezt a 2006. évi történelmi bázist alkalmazza, tehát ezt a rendeletet is a jogegységi elvek szerint módosítjuk. 10. Az Európai Mezőgazdasági Vidék­fejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybe vételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet módosítása Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program előrehaladásával egyre nagyobb jelentőséget kap az, hogy a támogatási határozatban megítélt, de ténylegesen igénybe nem vett kötelezettségvállalási összeg visszakerüljön az irányító hatósághoz. Ellenkező esetben csökken annak az esélye, hogy lehívásra kerüljön 2007-2013 programozási időszak teljes pénzügyi kerete. A rendelet módosítása megteremti annak jogszabályi feltételeit, hogy a források mielőbb visszaáramoljanak azon ügyfelek esetében, akik nem tudják vagy már nem akarják megvalósítani a támogatott beruházást. 11. VM rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet módosításáról A növényvédőszer rendelet hozzáigazítása a megszületése óta eltelt változásokhoz. 12. A Csatlakozási Szerződés X. mellékelte 3. pont (2) alpontjában leírt joggal élve a külföldiek földvásárlási moratóriuma meghosszabbítására vonatkozó kérelem megerősítő dokumentumának elkészítése A földvásárlási moratórium meghosszabbítására vonatkozó kérelmet a 2/2010 (II.18) OGY határozatnak megfelelően a kormány 2010. április 8-án az Európai Bizottsághoz benyújtotta. A Bizottság a kérelem befogadását visszajelezte, s egyúttal kérte az új Magyar Kormányt, hogy legkésőbb 2010. augusztus 31-éig erősítse meg ezt a kérelmet. Célszerű a megerősítéssel együtt az új kormányprogramból kiindulva további érveket felsorakoztatni az előző kormány által benyújtott dokumentumhoz. Ennek összeállítására mielőbb sort kell keríteni, s a miniszteri értekezlet jóváhagyását követően mielőbb célszerű Brüsszelbe benyújtani. 13. A szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonására vonatkozó kötelezettségről szóló 123/2008. (IX. 16.) FVM rendelet módosítása Gondot okoz, hogy míg az EU eltörölte a melléktermék (törköly, borseprő) kötelező centralizált megsemmisítését, addig Magyarország fenntartotta azt. A lepárló üzembe kötelező a törkölyt beszállítani, ám a beszállító gazdának csak a rakodás és szállítás költségét fizeti a lepárló, az áru ellenértékeként egy fillért sem kap. Pedig ennek meghatározott alkoholtartalmúnak is kell lennie, amihez így a lepárló gyakorlatilag ingyen hozzájut. Ez méltánytalan a szőlőtermelő gazdákra nézve, ezért a rendeletet módosítani szükséges. 14. A nemzeti értékekről és hungariku­mokról szóló törvény megalkotása A hungarikumokról szóló 2008. évi OGY határozat által kijelölt keretek között kívánjuk a hungarikum törvényt megalkotni. A törvény célja e nemzeti értékleltárunk, a hungarikumok körének meghatározása, lajstromozásuk feltételeinek megállapítása annak érdekében, hogy ezek képezhessék nemzeti fejlesztési stratégiánk alapját. A törvény megalkotása több tárca együttműködését igényli. A Vidékfejlesztési Minisztérium ennek saját profiljába tartozó szeletét gondozza. 15. A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításának, előállításának, forgalmazásának, jelölésének és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 79/2009. évi (VII.30) FVM rendelet módosítása. Az ökológiai gazdálkodás feltételeinek javítását szolgáló rendeletmódosítás, áttekinthetőbb hazai szabályozás és a nemzeti érdekek megjelenítése annak érdekében, hogy a többi EU tagállamhoz hasonlóan nálunk is növekedhessen az ökológiai gazdálkodás területe és az egészséges táplálkozás megteremtésében betöltött szerepe. 16. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása Belvízhelyzet vis-majornak nyilvánításához kötődő adminisztrációs és anyagi terhek csökkentése a MGSZH felé történő bejelentési kötelezettség tekintetében (2.200,- Ft általános illeték csökkentése a cél). Ingatlanvásárlás (lakóingatlan) esetén az ugyanazon eljárás során fizetendő kétszeri illeték eltörlése. 17. A mezőgazdasági, agrár-vidékfej­lesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) forrásainak felhasználását szabályozó jogi környezet (törvény ill. rendelet) átalakításával a családi gazdálkodást és a minőségi termelést, valamint a helyi közösségeket erősítő európai támogatási jogcímek szabályrendszerének átdolgozása és az európai források e jogcímekre történő átcsoportosítása. 18. Az európai mezőgazdasági vidékfejlesztési alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. évi (V.14) FVM rendelet módosítása Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) forrásainak felhasználását szabályozó jogi környezet (törvény ill. rendelet) átalakításával a családi gazdálkodást és a minőségi termelést, valamint a helyi közösségeket erősítő európai támogatási jogcímek szabályrendszerének átdolgozása és az európai források e jogcímekre történő átcsoportosítása. Az ökológiai gazdálkodás feltételeinek javítását szolgáló rendeletmódosítás, áttekinthetőbb hazai szabályozás és a nemzeti érdekek megjelenítése annak érdekében, hogy a többi EU tagállamhoz hasonlóan nálunk is növekedhessen az ökológiai gazdálkodás területe és az egészséges táplálkozás megteremtésében betöltött szerepe. 19. Az őshonos állatfajtákról szóló 38/2010. sz. FVM rendelet módosítása Az ősi és őshonos haszonállat fajták tenyésztését tartását szabályozó rendelet módosításával el kívánjuk hárítani az adminisztratív akadályokat az őshonos állatok megőrzése valamint a tenyésztői és a termelői kör bővítése útjából. 20. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosítása A régi gyümölcsfajták és helyi tájfajták fajtagazdagságának felélesztése, szaporítóanyagaik felhasználásának engedélyezése. 21. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból kertészeti ültetvények korszerűsítéséhez, korszerű ültetvények létesítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 35/2010. (IV. 9.) FVM rendelet módosítása A rendelet ellehetetleníti a hazai gyümölcs szaporítóanyag előállítását, ezért a hazai gyümölcsfajták terjesztése érdekében a jogszabályt módosítani kell. 22. A gyümölcs szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 72/2010 (V.13) FVM rendelet módosítása A rendelet ellehetetleníti a hazai gyümölcs szaporítóanyag előállítását, ezért a hazai gyümölcsfajták terjesztése érdekében a jogszabályt módosítani kell. 23. A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosítása A törvény módosításával tovább kívánjuk szigorítani a genetikailag módosított szervezetek (az ún. GMO-k), növényfajták termesztésének feltételeit, az együtt termesztés szabályait. Ezzel arra az eshetőségre is fel akarunk készülni, ha Magyarország kénytelen lenne a 2005 óta fenntartott vetőmag-forgalmazási és termesztési tilalmat (moratóriumot) feloldani. Ezeket a biztonsági intézkedéseket mindenképpen meg kell tennünk, még akkor is, ha alapvető stratégiánk a moratórium hosszú távú fenntartására épül. A módosítási javaslatokat az Európai Bizottsággal egyeztettük, azok notifikációja megtörtént, így egyetértés esetén nincs akadálya a törvénymódosítás Országgyűlés elé terjesztésének. 24. A génbankhálózat kialakítási koncepciójának kidolgozása A génkészleteink, hagyományos növényfajtáink és őshonos állatfajtáink megőrzésének, génbanki tételeik fenntartásának és gazdasági célú felszaporításának, továbbá nemesítési célú felhasználásának intézményi hátterére, szerkezeti átalakítására és működésmódjára vonatkozó koncepció kidolgozása és a szükséges rendeletmódosítások előkészítése. 25. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosítása Hulladékkezelési engedélyezési rendszer átalakítása, a bürokrácia csökkentése, a korrupció visszaszorítása, egyszerűsített tanúsítási rendszer bevezetése. Egyedi hulladékgazdálkodási terv benyújtásának eltörlése, a felesleges papírmunka kiiktatása. Kiemelt figyelem a bontási hulladék újrahasznosítására. 26. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása Árvíz idejére tározó terek, aszály idejére pedig öntözővíz biztosítása nem csak a nagy folyóink mentén, a kialakult árvízi helyzet miatt Szlovákiától, Romániától és Ukrajnától való kiszolgáltatottságunk csökkentése érdekében tározók építése. A terepviszonyokat és helyi adottságokat figyelembe vevő vízgazdálkodás (fok-gazdálkodás) bevezetése. A biztonságos és költséghatékony víziközmű szolgáltatás biztosítása. Vízitársulások vízügyi igazgatóságok alá történő rendelése. 27. A Tisza völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosítása A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) programnak az előző Orbán kormány alatt kialakított komplexitásához való visszatérés jegyében a tervtörvény agrár-környezetgazdálkodási, földhasználat-váltási, vidékfejlesztési, területfejlesztési, munkahely teremtési, szociálpolitikai elemeinek erősítése. 28. A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosítása. Jelenleg mesterségesen magas szinten tartott termékdíjak csökkentése. A koordináló szervezetek számának csökkentése, állami befolyás erősítése. 29. VM rendelet keretében új, komplex kockázatkezelési, agrár-kárenyhítési rendszer kidolgozása A természeti katasztrófák és vis major helyzetek komplex kezelése valamint a gazdálkodás biztonságának növelése érdekében a közös kockázatviselésen alapuló új agrár-kárenyhítési rendszer kidolgozása. 30. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása (felelőse az NGM, de VM is közreműködik) Az eredet, összetétel, GMO-tartalom, CO2-kibocsátási egyenérték, stb. terméken történő jelölésének szabályozása, hogy a fogyasztó a döntését ezek ismeretében hozhassa meg. A gazdálkodók termékei kereskedelmi láncokba való bejutásának megkönnyítése a hazai élelmiszerek arányának növelése. 31. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása Az állattenyésztési tevékenység újraszabályozása, a megváltozott körülményekhez igazítása. 32. A kutatóintézeti hálózat újraszervezése és a K+F+I finanszírozási koncepciójának kidolgozása A kutatási rendszer és intézményhálózat szerkezeti átalakítására és működésmódjára vonatkozó koncepció kidolgozása, a szükséges rendeletmódosítások előkészítése. 33. Agrobiodiverzitás-védelmi Nemzeti Stratégia kidolgozása Az európai viszonylatban is kiemelkedően gazdag magyarországi agro­bio­diverzitás megőrzése nemcsak élelmiszer-, hanem nemzetbiztonsági kérdés is. Ennek érdekében a korábbi években leépített, költségvetési források hiányában tönkrement génbankok újjáélesztése kiemelt stratégiai cél. A hazai növényi génbank hálózat megőrzésére, fejlesztésére és fenntartására vonatkozó átfogó stratégiát ki kell dolgozni. 34. A hosszú távú nemzeti agrár-, vidék és környezetstratégia megalkotása Az Európa 2020 Stratégiai Tervhez illeszkedő Magyarország 2020 Stratégia részeként a vidékfejlesztési tárca illetékességi körébe tartozó 10 éves fejlesztési stratégia összeállítása, elfogadása és kihirdetése

  • Darányi-Terv » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | BNC

    Válasz #1 hozzászólásra Ott van egy szerkesztő kollégám és jelentkezik egy összefoglalóval. Én is kiváncsi vagyok. Itt találtam már egy inf-t ezzel kapcsolatban: Orbán: Agrárország vagyunk A kormány idén kidolgozná a Darányi-terv minden stratégiai programját. Célja a vidék életminőségének javítása - mondta a kormányfő. Magyarország eredendően agrárország, és visszatekintve mindig akkor volt erős az ország, amikor virágzott a mezőgazdaság - igaz, emellett erős iparra, stabil pénzügyi rendszerre is szükség van, azonban utóbbiak megteremtését nem a mezőgazdaság háttérbeszorítása árán kell elérni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Vidékfejlesztési Minisztérium által készített nemzeti vidék stratégia megvalósítását célzó Darányi Ignác-tervet bemutató konferencián. Szavai szerint a magyar vidéken naponta látni a hanyatlás jeleit - például, hogy már a falusiak is boltban veszik a korábban általuk megtermelt zöldségeket -, a Darányi-terv azonban összefoglalva a vidéki életminőségét javítaná. A kormány ehhez az uniós és a hazai anyagi források biztosítása mellett az életszerű, betartható szabályozás megteremtésével tud hozzájárulni. Tavaly az alkotmány létrehozásával, a sarkalatos és egyéb törvények elfogadásával lezártuk az átmenet 20 zavaros évét, megalkottuk az ehhez szükséges kereteket, most a konszolidáció, a kialakított rendszer megszilárdítása kezdődik - mondta Orbán Viktor. Hozzátéve, hogy nem lesz egyszerű a megvalósítása, azonban a nemzet élelmiszer önrendelkezése, a vidék felemelkedése érdekében mielőbb neki kell látni a megvalósításnak, mivel így megőrizhetőek a vidéki emberek, a földműveléshez kapcsolódó időtlen értékek, és a minőségi élelmiszer termelés révén kiszoríthatóak a silány importtermékek. Szükség lesz a vidéki emberek gondolkodásának, tudásának megújítására is. Biztos vagyok benne, hogy a vidék mai népessége képes megbirkózni az előttünk álló kihívásokkal - hangsúlyozta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a stratégia főbb céljainak ismertetésekor. A stratégiai célok között említette a természeti erőforrások megőrzése mellett például a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyának megőrzését is. Ezt egyebek között az ország földbirtok politikájának megújításával, a demográfiai földprogram kidolgozásával szeretnék elérni. A kormány a terv céljainak érdekében még az idén kidolgozná, és lehetőség szerint elindítaná a Darányi-terv minden stratégiai programját. A szabályozás kialakítása érdekében még a tavaszi jogalkotási időszakban kialakítaná az új földtörvényt, megújítaná az üzemszabályozást és birtokpolitikát, felülvizsgálná a szövetkezeti törvényt, elfogadná az agárkamarai és a hungaricum törvényt. Várhatóan hatályba lép a magyar termékrendelet, felülvizsgálják a Magyar Élelmiszerkönyvet, a közbeszerzési törvényt a közétkeztetés terén, annak érdekében, hogy minél több helyi termék kerülhessen az asztalokra. Elfogadnák a hulladékgazdálkodási törvényt is. Megújítanák a kitermelt erdészeti termékek nyomon követési rendszerét. Előkészítenék a szakmaközi szervezetekről szóló törvényt, valamint az árapasztó tározók igénybevétele esetére a gazdáknak járó kártalanításról szóló kormányrendeletet. A kabinet tervei között szerepel az MFB TÉSZ Forgóeszköz hitelprogramja esetében a hitelfelvevő szövetkezetek tőketörlesztésre kapott türelmi idejének két évvel való meghosszabbítása érdekében. Emellett megújítanák az MFB Agrár Forgóeszköz programját is, annak érdekében, hogy a hitelt tenyész- és hízóállat vásárlására is föl lehessen használni. Darányi Ignác a XIX-XX. század fordulójának agrárpolitikusa volt. Földművelésügyi miniszterként 1895-1903, valamint 1906-1910 között alakította a magyar mezőgazdaság lehetőségeit.

  • Mezőgazdasági közlemények » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Pintér Zoltán

    Felhívás ADR vizsgára /Tessék komolyan venni/ A 2012. január 1-én hatályba lépett 2011. évi CXXVIII. Törvény a katasztrófa védelméről, a végrehajtását előíró 219/2011. (X.20) kormányrendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről, a 208/2011. (X.12) korm. Rendelet a katasztrófa védelmi bíróság részletes szabályairól, a katasztrófavédelmi hozzájárulás befizetéséről és visszatérítéséről, valamint az 51/2011. (XII. 21) BM rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés hatósági eljárásaiban, az igazgatósági szolgáltatási díj fizetési hatáskörébe tartozó hatósági eljárásokról, igazgatási jellegű szolgáltatásokról és bejelentésekről, továbbá a fizetendő díj mértéről, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokról. A 7/2011. (III. 8) NFM rendelet előírásai szerint mezőgazdasági vegyszerek (növényvédőszerek, műtrágya) és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállítást végző járművezetőknek a szállításra előírt szabályokból vizsgát kell tenni. A sikeres vizsgáról a Nemzeti Közlekedési Hatóság igazolást ad ki. Az igazolást szabályozás szerint egyszer kell megszerezni, lejárati ideje nincs. Mikor kell mezőgazdasági vontató és lassú jármű valamint undort keltő anyagokat szállító jármű vezetéshez külön vizsgát tenni 2012. január 1 után - Az ADR, mint a veszélyes áruk szállítását szabályozó nemzetközi megállapodás 1995. év július 01-i életbe lépésével megszüntette gépkocsikon kívül más járművekre a vegyszerek kiszolgáltatását és tiltotta szállítását. - Ettől az időponttól mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel közúton ADR alá tartozó veszélyes áru nem volt szállítható, arra árut feladni nem lehetett. - A Földművelési Minisztérium (Vidékfejlesztési Minisztérium) kezdeményezésére az illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium meghozta a többször módosított 7/2011.(III.8.) NFM rendeletet, amely szerint belföldön a fenti rendelet szerint lehetővé teszi a fenti járművekkel mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyag (gázolaj, fűtőolaj) szállítását. - A szállítási feltétel a továbbiakban a rendelet megjelenése után egy tanfolyam elvégzése és sikeres vizsga letétele. - Tanfolyami végzettséget igazoló irat hiányában a vegyszert forgalmazók az árut nem adhatják ki, mert büntetésük a legegyszerűbb esetben is a vállalkozás részére minimum 800.000.- Ft, a szabálytalanul szállító mezőgazdasági vontató és lassú jármű vezetőjét pedig hiányosságonként legalább 50.000.- Ft-re büntetik, ezért a bírság ennek a többszöröse is lehet. Undort keltő anyagok szállítása esetén ( istállótrágya, hígtrágya, szippantott kommunális hulladék, állati bőrök, csontok, elhullott állatok stb) szállítása csak külön, erre a célra tartott vizsga után lehetséges, ezen tanfolyamokat is tartjuk, amelyeket hatósági vizsgák követnek. Mezőgazdaságban használt mezőgazdasági vegyszerek és gázolaj szállításának lehetőségei: 1. Amikor semmilyen ADR előírást nem kell alkalmazni a szállításhoz: ˇ Magánszemélyként gyúlékony, folyékony anyagot (gázolaj, benzin) kiskereskedelmi csomagolásban, újratölthető tartályokban legfeljebb 240 litert, de 60 liternél nem nagyobb mennyiségben lehet szállítani edényenként. Az IBC, nagycsomagolások, tartályok nem tekinthetők kiskereskedelmi csomagolásnak. ˇ Vállalatok, (vállalkozások): fő tevékenységükkel kapcsolatos feladatok ellátásához (pl.: mérés, javítás, szivattyúzás, mély és magasépítési feladatok végzése, stb.) szükséges szállítások alkalmával csomagolóeszközönként legfeljebb 450 liter mennyiségű veszélyes árut. A szállítás során az ADR 1.1.3.6 bekezdésben foglaltak betartása kötelező. Így gázolajból max. 1000 liter, benzinből 333 liter a szállítható, a megfelelő szállítási feltételek betartása mellett, úgy, hogy az anyag kiszabadulása ne legyen lehetséges. ˇ EHHEZ SEMMILYEN TANFOLYAMOT NEM KELL VÉGEZNI! 2. Korlátozott mennyiséget meg nem haladó szállítás, amikor csak néhány ADR előírás betartása kötelező (kis mennyiségű ADR-es áru, 1.1.3.6 bekezdés): ˇ Mezőgazdasági vegyszer. Az áru kiadójának (feladó) kötelessége megállapítani az anyagok veszélyességi tulajdonságai alapján a szállítható mennyiséget, erre az anyagok ismerete nélkül pontos választ adni nem lehet. ˇ Ammónium-nitrát műtrágya esetén a szállítható mennyiség 1000 kg. ˇ Gázolaj (tüzelőolaj) 1000 liter, figyelembe véve az edényekben lévő maradékot is! Benzin 333 liter. Ehhez a szállításhoz egy oktatás hallgatása szükséges, amelyről az ADR szállítási biztonsági tanácsadó igazolást ad ki! 3. Mezőgazdasági vontatóval, lassú járművel mezőgazdasági vegyszer, gázolaj szállítás: ˇ Tanfolyamot követően a Nemzeti Közlekedési Hatóság által tartott vizsga után a hallgató igazolványt kap, amely birtokában az alábbiakat szállíthatja: – mezőgazdasági vegyszer – ammónium-nitrát – gázolaj (fűtőolaj) – folyékony műtrágya – mezőgazdasági vegyszer és ammónium-nitrát műtrágya szállítható mennyisége nincs korlátozva, a pótkocsi terhelhetőségének határáig – gázolaj (fűtőolaj) és folyékony műtrágya legfeljebb 6500 liter tartályban – a tartályos pótkocsit az ADR szabályai szerint kell levizsgáztatni. ˇ ILYEN SZÁLLÍTÁS ESETÉN TANFOLYAM VÉGZÉSE ÉS HATÓSÁGI VIZSGA SZÜKSÉGES! Nem kell azonban a személyi jövedelemadó szerinti őstermelők részére ez a végzettség. 4. Az undort keltő anyagok szállításának lehetőségei: ˇ 1994-ig az ADR 6.2 osztályába tartozott, 1995-ben az ADR belföldi előírásai vonatkoznak rá. Legutóbbi változás a 2011. évi ADR változások következtében módosult a belföldi rendelkezés. ˇ Ide tartoznak: szerves trágya, hígtrágya, elhullott állatok, szőrök, bőrök, csontok, szippantott szennyvíz, kommunális hulladék, stb. ˇ Lényege, hogy a felsorolt anyagok szállítását lovas kocsis szállítást kivéve csak tanfolyam végzése, majd a Nemzeti Közlekedési Hatóság által megtartott vizsgát követően kiadott igazolvánnyal lehet végezni. A tanfolyamok iránt érdeklődni a megyei Agrár Kamaráknál kell. ADR

  • Őstermelői adószám, számla, nyugta, igazolvány, pecsételés stb.... » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | pittipitti

    Válasz #581 hozzászólásra Családi gazdálkodóként lehet. http://www.haszon.hu/agrar/jogtanacs/333-igy-adozik-a-csalad.html Mezőgazdasági tevékenységnek minősül a növénytermesztés, a kertészet, az állattenyésztés, a halászat, a haltenyésztés, a szaporítóanyag-termesztés, a vadgazdálkodás, az erdőgazdálkodás és a vegyes gazdálkodás. (A családi gazdaságban végezhető mezőgazdasági tevékenységek köre nem azonos a személyijövedelemadó- törvény szerinti őstermelői tevékenységek körével!) Kiegészítő tevékenység a falusi- és agroturizmus, a kézművesipari tevékenység, a fűrészáru-feldolgozás, az elsődleges élelmiszer-feldolgozás, a mezőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszer célú feldolgozása, valamint ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, és a mezőgazdasági szolgáltatás (például bérszántás). {:thumbupcool:}

Hírek

  • 10 előadó, 10+1 fontos téma az agrármarketingben

    10 előadó, 10+1 fontos téma az agrármarketingben

    A 2017-es tapasztalatok, valamint 2018 kihívásainak és lehetőségeinek számba vétele állt a Mi terem a neten? című marketingkonferencia középpontjában.

További híreink

Videók

Könyvek

Galériák

  • A 32. Agromash EXPO képekben!

    A 32. Agromash EXPO képekben!

    Minden eddiginél nagyobb érdeklődés mellett nyitotta meg kapuit a 32. AgromashEXPO és AgrárgépShow, kitöltve a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont teljes, 30.000 négyzetméteres területét. A rangos gépkiállításon az év traktora is megtekinthető.

  • Partnereink az AGROmashExpo és AgrárgépShow-n

    Partnereink az AGROmashExpo és AgrárgépShow-n

    Minden idők legnagyobb látogatottságú mezőgazdasági gépkiállítását láthatták az érdeklődők az AGROmashExpo és AgrárgépShow rendezvényen. Remek volt a hangulat a standokon is! Galériánkban kereskedő partnereinket mutatjuk be.

  • AGROmashEXPO és AgrárgépShow

    AGROmashEXPO és AgrárgépShow

    Lezárult az AGROmashExpo és AgrárgépShow 2013 a Hungexpo vásárközpont területén. A 30.000 négyzetméteren megrendezett mezőgazdasági vásár Magyarországon minden idők legnagyobb szakmai kiállításává nőtte ki magát.

  • Agraria 2012 - Wels
  • AgrárgépShow 2012

    AgrárgépShow 2012

    2012. január 26-tól 28-ig Etyeken rendezték meg az AgrárgépShow kiállítást.