A múlt heti hűvös, hajnalonként fagyos hétkezdet után a hét második felében ismét melegebbre fordult az idő, számottevő csapadék azonban nem érkezett a hétvégén átvonult hidegfronttal sem. Az ország nagy részén 0 és 2 mm közötti mennyiség esett, csak a Dunántúl délnyugati részén öntözte ennél több, 5-10 mm a talajokat. A heti csapadékmennyiség így jellemzően 0,5 és 10 mm között alakult, de a gyakran napos és szeles időben ez a kevés is hamar felszáradt – írja az Országos Meteorológiai Szolgálat közleménye.

Aszályindex információ 2020. április 20.

A talajok felső 20 cm-es rétege továbbra is igen száraz, a növények számára hasznosítható vízmennyiség mindössze 20-35%-át tartalmazza. A 20 cm alatti talajrétegek vízellátottsága egyelőre lényegesen kedvezőbb ennél, a késő őszi illetve téli csapadék feltöltötte a mélyebb rétegeket.

A hőmérséklet csütörtöktől gyorsan emelkedett, megszűntek a károkozó hajnali fagyok, a legmelegebb órák hőmérséklete pedig jellemzően 20 fok fölött alakult. Csak északon, északkeleten volt ennél hűvösebb vasárnap, ahova már ekkor megérkezett a lehűlés. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet a hét közepi 10 fok körüli értékekről vasárnapra már 11-15 fokig emelkedett, de a legszárazabb, jellemzően homokos talajokon ennél is jobban felmelegedett.

Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékábana talaj felső 20 cm-es rétegében 2020. április 19-én (%)

Az őszi kalászosok a szárbaindulás, az őszi káposztarepce pedig egyre többfelé a virágzás fenológiai fázisában jár. Ezek a növények ilyenkor, április-május hónapokban igénylik a legtöbb csapadékot, a csapadékhiány egyre érzékenyebben érinti őket. Ha továbbra sem érkezik számottevő eső, és a levegő páratartalma is a mostani alacsony értékeken marad, a száraz időben a repce a kelleténél hamarabb elvirágzik, ezért nem kötődik jól.

A múlt heti hajnali fagyok is károsították a már virágzó állományokat, bár egy-egy kedvezőtlen napot még kihever a növény. A virágzó gyümölcsfákban azonban komolyabb károkat is okozott a fagy. Az őszibarack, szilva, cseresznye, meggy, körte, alma esetén többnyire a -4 fok alatti hőmérsékleteken keletkezik jelentős kár.

A kapás növények vetéséhez a talaj hőmérséklete már elérte az ideális értéket, a jó magágyhoz azonban nedvességre is szükség lenne. A napraforgó vetése már javában zajlik, és egyre több helyen vetik a kukoricát és a burgonyát is.

Április 6-ig összesen 616,59 hektárnyi területen jelentettek aszálykárt – fotó: Pixabay

A kialakult aszályhelyzetre való tekintettel az Agrárminisztérium a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését kezdeményezte a Belügyminisztériumnál. Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta: a csapadékhiány miatt kialakult aszálykárok jelentős mértékű növekedése a Mezőgazdasági Kárenyhítési Rendszerbe érkezett bejelentések alapján is érzékelhető. Április 6-ig 16 aszálykárt jeleztek, amelyek összesen 616,59 hektár területet érintettek – közölte a szaktárca az MTI-vel.

A tárcavezető kiemelte: már a múlt héten kihirdették a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség veszélyhelyzet idején történő teljesítéséről szóló kormányrendelet. Ennek értelmében a mezőgazdasági vízszolgáltatást igénybe vevő vízhasználó mentesül a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alól.

A gazdálkodók élhetnek a rendkívüli öntözési vízhasználat lehetőségével is.

A rendelet csupán a vészhelyzet időtartamára vonatkozik, ezért szakmapolitikai szempontból fontos, hogy ezen túl a tartósan vízhiányos időszakban a gazdák élhessenek továbbá a rendkívüli öntözési vízhasználat jogával. Erre hivatkozással ugyanis a tartósan vízhiányos időszakban a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, egy alkalommal, rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges – hívta fel a figyelmet az agrárminiszter.