Az Európai Bizottság 12 olyan nagyszabású, hosszú távú környezet-, természet- és éghajlatvédelmi projekt támogatásáról döntött 2018-ban, amelyekből – az Európai Unióban egyedülálló módon – 2 projektet egy szervezet, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. koordinálásában valósítanak meg – mondta el Béres András ügyvezető.
– Olyan intézkedésekkel fogja javítani az uniós védett területek hálózatának, a Natura 2000 területeknek a kezelését, mint az inváziós fajok elleni hatékony fellépés, célzott fajvédelmi beavatkozások vagy a modellgazdaságok létesítése. A gyepes élőhelyek védelme, megőrzése és fejlesztése azért is fontos számunkra, mert kulturális örökségünk részét is képezik – tette hozzá az ügyvezető.
Prommer Mátyás, a projekt szakmai vezetője elmondta, hogy – bár ezt kevesen tudják – a mérsékelt övi gyepek fajgazdagsága, biológiai sokfélesége a trópusi esőerdőkével vetekszik. Veszélyeztetettségük mértéke pedig még azokénál is nagyobb. Az Európai Unión belül Magyarországon a legnagyobb a gyepek változatossága, amely a homokpusztai és szikes gyepektől, az erdős sztyeppen és az ártéri kaszálókon át a dombvidéki legelőkig és a hegyi kaszálórétekig terjed.
– Ráadásul e gyeptípusok egy része hazánktól nyugatra már nem is található meg, így megőrzésük – fajaikkal együtt – a mi feladatunk – mondta.
A nagyszabású együttműködés célja a gyepek természetvédelmi helyzetének javítása – fotó: Pixabay
A Grassland-HU LIFE integrált projekt fő célkitűzései között szerepel egy átfogó, gyepvédelmi stratégiát támogató szakmai anyag elkészítése, amely tartalmazza a természetvédelmi helyzetet és célkitűzéseket, fajvédelmi terveket, valamint gazdasági-szociális elemzéseket. Emellett több gyepes élőhelyet is helyreállítanak a projektben, ami többek között gyakorlati gyepkezelést (cserje és inváziós fajok irtása, legeltetés stb.), vízháztartás-stabilizálást és csatornák betemetését jelentheti. Továbbá gyepekhez kötődő fajok gyakorlati védelmét is ellátnák a szakemberek (szöcskeegér, földikutya).
Az egyes konkrét természetvédelmi beavatkozások és kezelések hatásának felmérése érdekében azokat minden esetben alapállapot-felmérés előzi meg. Az intézkedések megvalósítását követő monitoringvizsgálatok lehetőséget biztosítanak a célfajok és élőhelyek természetvédelmi státuszában bekövetkező változások értékelésére és hosszú távú nyomon követésére.
A nagyszabású együttműködés célja a gyepek természetvédelmi helyzetének javítása; az Unión belül Magyarország a letéteményese annak, hogy ezek az élőhelyek megmaradjanak.
Kézdy Pál, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakmai igazgatóhelyettese bemutatta a projektben tervezett tevékenységüket: közel 320 hektár Natura 2000 területet állítanak helyre őshonos bokrok és inváziós fajok eltávolításával.
Az egész országra kiterjedő projekt vezetője a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., partnerei a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Budapesti Erdőgazdaság Zrt., Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Magyar Természettudományi Múzeum, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Zöld Akció Egyesület.
_fill_99x55_0.jpg)
