Az IKR Agrár Kft. fejlesztési tevékenységeinek keretében 2021-ben is folytattuk fajtaösszehasonlító kísérleteinket napraforgóban, kukoricában és újdonságként, mintegy kóstolgatva a növényt, a szemescirokban is. Ezeknek a kísérleteknek szándékaink szerint az a „küldetése", hogy első kézből kapjunk információt az elérhető fajtaválasztékról, hogy megismerhessük a nemesítőházak legújabb termékeit, és a nyert tapasztalatainkat, adatainkat megosztva termelő partnereinkkel, támogatást nyújtsunk fajtaválasztásukhoz.
Visszatekintve a 2021. évi körülményekre, leszögezhetjük, hogy bár az időjárási feltételek korántsem voltak ideálisak, sőt az ország egyes tájain kifejezetten kedvezőtlenek voltak, mégis úgy a kísérletek, mind a termelő gazdaságok nagy része – köszönhetően a piaci viszonyok változásának, elsősorban a terményárak váratlan és nagymértékű növekedésének – jó eredményekkel zártak.
Ami nekünk, fejlesztőknek külön öröm, az az, hogy meg tudtuk őrizni, sőt egyes esetekben tovább tudtuk fejleszteni kísérleti hálózatunkat (1. ábra), ahol rendre elvetették, gondozták, betakarították a kísérleteinket, megteremtve ezzel ismeret- és információszerző forrásainkat. Az ő együttműködésük és támogatásuk minden elismerést és köszönetet megérdemel. Ők a szakma „mecénásai", akik időt, eszközt, munkaerőt áldoznak a közös célért, a fajták jobb megismeréséért.
Kísérleti hálózatunkat növényfajonként 8-10 kísérlet alkotja. Ezek a mi munkánk bázisai, amelyek az évek során a leghűségesebb termelői körben kialakultak. Anélkül, hogy itt most valamennyit nevesíteném, hadd köszönjem meg nekik itt és most is áldozatos munkájukat.
Ábra: IKR Agrár Kft.
A másik oldalról a nemesítőházak is a mi együttműködő partnereink. Elmondhatjuk, hogy a Magyarországon tevékenykedő jelentős cégek közül szinte valamennyien részt vesznek ebben a közös munkában, hisz évről évre elküldik nekünk legígéretesebb termékeiket. 2021-ben napraforgóban 8 kísérletben 14 nemesítőház 36 hibridjét volt módunkban tesztelni, ezek közül 18 vadonatúj, első ízben vizsgált hibrid volt. Kukoricából ugyancsak 14 nemesítő – köztük természetesen vannak átfedések – 50 különböző hibridje került elvetésre 9 termőhelyen, amelyek között 23 volt új. Így elmondhatjuk, a legfrissebb napraforgó- és kukoricakínálatot is lehetőségünk volt megismerni.
2021-ben első ízben került sor szemescirok kísérletek beállítására. Három kísérlettel indultunk, de ebből sajnos csak egy, a bábolnai maradt életben, itt viszont nagyon jól mutatkozott be a 4 nemesítő 11 különböző hibridje. Kis túlzással azt is mondhatom, hogy a 2021. évi Bábolnai Gazdanapok bemutatóprogramjának egyik „attrakciója", az egyik leglátogatottabb, legnagyobb érdeklődést kiváltó látnivaló volt.
Az eredményességet meghatározó 2021. évi termések elsősorban klimatikus okok miatt elmaradtak az előző évek országos, és kísérleti terméseitől. Így például a napraforgóban elért összesített termésátlag 3,240 t/ha, az olajtartalom átlaga pedig 46,2%, ami azt jelenti, hogy termésben 145 kg-mal, olajtartalomban pedig 2%-kal maradt el az előző évitől. A 9-ből 7 értékelhető kukorica kísérlet termésátlaga 9,079 t/ha, átlagos betakarításkori szemnedvességtartalma pedig 16,5% lett, ami a tavalyinál 3 tonnával kisebb mennyiségű és 3,9%-kal kisebb szemnedvességű termést jelent.
Az elért termésszintek tehát tükrözik az évjárat kedvezőtlen hatásait, ennek ellenére a kísérletek nagyon sok hasznos új ismerettel és tapasztalattal szolgáltak.
A képre kattintva a katalógus megnyílik és letölthető – fotó: IKR Agrár Kft.
Az évjárat jellemzőjeként elmondható, hogy a kora tavasz rendkívül száraz volt, különösen a március és az április. A meteorológiai jelentések szerint a valaha mért legszárazabb március volt a 2021. évi. Országszerte csak 5-10 mm eső esett, ami ugyan elősegítette a tavaszi munkálatok elvégzését és a vetést, de a csírázáshoz, keléshez, a gyomirtó szerek hatékonyságának kifejtéséhez nem bizonyult elegendőnek. Az április és a május a sokévinél hűvösebb és szelesebb volt, emiatt a kelés egyenetlenül alakult, az állományok sokáig sínylődtek.
A preemergens gyomirtó kezelések általában nem voltak hatékonyak, mert hiányzott a szükséges bemosó eső, így a kísérletek zömében szükség volt a postemergens kezelésekre. A várva várt csapadék május végén, júniusban érkezett meg, de június végén és júliusban már aszályos területek is kialakultak az ország egyes tájain (főleg Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megyékben). Az augusztus jellemzően száraz volt országszerte, emiatt a megtermékenyülés, a magkitelés nem volt tökéletes.
Napraforgóban sok volt a léha szem, kukoricában pedig a megtermékenyületlen csővég. Több esetben kényszerérés következett be, és a terméspotenciálok nem tudtak realizálódni. Egyes régiókban, főleg az északi, és észak-keleti területeken (pl. Nógrád és Borsod megyékben) előfordultak túlságosan nagy adagú esők is, ezek nagy része azonban az elfolyás miatt nem hasznosult. A száraz időjárásban a gombabetegségek (a rozsda kivételével) fertőzési nyomása kisebb, míg a rovaroké, pl. a moly, gyapottok-bagolylepke, vagy helyenként a kukoricabogár károsítása nagyobb volt a megszokottnál.
A szeptember is száraz volt, a kényszerérett kukoricákat már elkezdték aratni. Októberben érkeztek meg az országos esők, ezért a betakarítások napraforgóban egészen október végéig, kukoricában pedig november közepéig elhúzódtak. A kísérletekben mért termésszintek jól tükrözik az egyes tájak csapadék-ellátottságát, mert ahol szárazság volt – az ország középső és keleti vidékén –, ott jóval alacsonyabb termések születtek, míg a kedvezőbb csapadékellátottságú helyeken akár rekorderedmények is képződtek. A napraforgó alacsonyabb olajtartalma, valamint a kukorica alacsonyabb szemnedvességtartalma is összefüggésbe hozható a szárazsággal.
Kísérleti eredményeink
A napraforgókísérletek levonható megállapításai, tapasztalatai
A 8 termőhely kísérleti átlagait az 1. grafikonon mutatjuk be. A grafikonon feltüntetett termés- és olajtartalom adatok szerint 2021-ben jól elkülönültek a vízzel jól, vagy elégségesen ellátott kísérletek az aszályos, száraz területektől. Míg a legjobbakon a 4 t feletti, vagy azt megközelítő termésátlagok alakultak ki, addig 3 kísérletünk – jellemzően az ország középső és keleti területein – termése nem éri el a 2 t/ha-t, sőt Nagykőrösön még a másfél tonnát sem. A kísérletsorozatban 2 hibrid ért el 5 t feletti termést, az egyik az RGT Charllotte 5,138 t/ha termést hozott Nagyigmándon, a másik az LG 50.479 SX pedig 5,045 t/ha termést ért el Szeremlén.
Grafikon: IKR Agrár Kft.
5 tonna feletti terméseket rajtuk kívül csak Nádudvaron, az úgynevezett teljesítmény, vagy „Max-Tech" kísérletben kaptunk, ahol az SY Neostar 5,34 t/ha, az LG 50.479 SX pedig 5,20 t/ha termést ért el az IKR Agrár Kft. fejlesztői által ajánlott technológia alkalmazásával, amely többek között magába foglalta az IKR Agrár saját fejlesztésű és gyártású IKR HeliaStart startertrágya mellett a biológiai eredetű gombaölő és biostimulátor hatású Hi Spore használatát is.
Az olajtartalom 43,6% és 49,8% között mozog, átlagosan 46,2% lett. A termőhelyek közti különbség nagy, mert míg a legkedvezőbb érték Nagyigmándon 49,8%, addig az Öcsödön kapott legkisebb érték csak 43,6%.
A hibridek termés szerint kialakult rangsorát és az olajtartalmakat a 2. grafikon mutatja. Jól látható, hogy a hibridek közötti eltérések viszonylag kicsik, ami azt bizonyítja, hogy a nagy terméspotenciálok nem tudtak igazán realizálódni. A 8 kísérlet átlagában a legjobb termést az NX92357 LOEX (Syn) érte el (3,502 t/ha), míg a legkisebbet a Helesun (SL, 2,847 t/ha). A 2.-3. helyre 10 kg-os nagyságrendű lemaradással a P64HE144 és az LG 50.479 SX került, míg az IKR Agrár másik kiemelt hibridje az SY Neostar 50 kg/ha különbséggel a 7. helyen végzett.
Grafikon: IKR Agrár Kft.
Az olajtartalom szerint kialakult rangsort a 3. grafikon mutatja. Eszerint az átlagos olajtartalom 46,2%, ami a Klarika 47,6%-os maximális, illetve a Mas.89. HOCL 44,1% minimális értéke között egy 3,5%-os tartományt takar, s ez a különbség kisebb a korábbi években mértekénél.
Grafikon: IKR Agrár Kft.
A termőhelyenkénti különbségek – mint azt az 1. grafikon is mutatta – sokkal jelentősebbek, hiszen a nagyigmándi 49,8% és az öcsödi 43,6% közötti különbség 6,2% volt. A termőképesség és az olajtartalom közötti negatív kapcsolat nagyon enyhe, alig mutatható ki, mert a nagy termőképességűek között is találunk magas olajtartalmúak.
Megállapítható, hogy az olajtermést egyértelműen a termés határozza meg, az olajtartalom csak szélső esetekben – kimagaslóan magas vagy nagyon alacsony olajtartalom esetén – tudja módosítani a termések által meghatározott rangsort.
A termőhelyenkénti adatok elemzésekor kiderült, hogy az egyes hibridek termésének és olajtartalmának szórásában/kiegyenlítettségében jelentős különbségek mutathatók ki. A stabil genotípusokat inkább a kedvezőtlenebb, míg az érzékeny típusokat a kedvező, intenzív termesztési viszonyok közé ajánljuk.
A 4. grafikonon ábrázoltak szerint idén sem lehet egyértelmű következtetést levonni a kétféle gyomirtás technológiára kiszelektált, illetve a magas olajsavas, és a hagyományos linolsavas napraforgó genotípusok teljesítménybeli képességeiről.
Egyrészt azért, mert az adatok szerint a különbségek úgy termésben, mint olajtartalomban általában kicsik, sokszor az elfogadható hibahatár alattiak, másrészt az összehasonlítást nehezíti, hogy az egyes csoportokban eltérő számú hibrid szerepel, aminek összehasonlítása nem ajánlatos. De többéves tapasztalataink azt igazolják, hogy a terméspotenciált se a gyomirtási technológia, se az olajösszetételre irányuló szelekció nem befolyásolja lényegesen.
Ebben az évben a CLP típusúak termésátlaga lett a legjobb, de csupán 80 kg-mal múlta felül az SU, és csupán 23 kg-mal a CL típusúak átlagát. Olajtartalomban viszont az SU genotípusúak látszanak következetesen jobbnak, de az előnyük sehol sem éri el az 1%-ot. A herbicidrezisztens hibridekre épülő technológiák rohamos és általános elterjedése mindenesetre azt bizonyítja, hogy a gyakorlat igényli ezeket a megoldásokat, és profitál is belőle. Ugyanígy a feldolgozóipar és a reformkonyha igényei továbbra is a magas olajsavas napraforgók iránti igény növekedését mutatják.
Örömteli, hogy a HO típusú hibridek közül újra jó pozíciót ért el a P64HE144, a Klarika, az újak közül pedig a Syngenta új fajtajelöltje, az NX02267 HOEX, valamint az RAGT új hibridje, a Charllotte.
Grafikon: IKR Agrár Kft.
Kísérleteink eredményei tanulságos és hiteles képet mutatnak az elérhető hazai napraforgó-hibridválaszték értékeiről.
Örvendetes, hogy a korábban is vizsgált hibridek közül megerősítették eddigi jó eredményeiket az LG 50.479 SX (SU-LO), az SY Neostar (CLP-LO), a P64LE136 (SU-LO), a P64HE144, (SU-HO), a Fushia (CL-LO), és az NX02371 (CLP-LO). Ugyanakkor az újak között is találtunk meggyőzően teljesítő, nagy termésű és olajtartalmú hibrideket, mint pl.: az NX92357 (EX-LO), az NX02267 (EX-HO), az RGT Charllotte (CL-HO), az RA8125647 (CLP-LO), a P64LP180, a Davero (SU-LO), és a Milia (CL-LO) hibrideket, amelyek közül lehetőségünk lesz kiválasztani az IKR Agrár Kft. saját, kizárólagos forgalmazásába javasolható hibrideket.
A képre kattintva a katalógus megnyílik és letölthető – fotó: IKR Agrár Kft.
A kukoricakísérletek eredményeiről
A kísérleti termésátlag a 7 értékelhető kísérletben 9,079 t/ha lett 16,5%-os szemnedvességtartalom mellett. Ahogy az 5. grafikon mutatja a termőhelyenkénti átlagokat, a 12,871 t/ha maximum Nádudvaron, míg a 6,061 t/ha minimumérték Végegyházán alakult ki. A 4 magas, és 3 alacsonyabb termésszintű kísérletünkben a betakarításkori szemnedvességek Ászár kivételével alacsonyak, 15,1-16,8%-os értékűek, több helyen a szárazság okozta kényszerérés következtében.
Grafikon: IKR Agrár Kft.
A 6. grafikon a vizsgált 50 kukoricahibrid-termés szerinti rangsorát és a szemnedvességtartalmakat mutatja. Látható, hogy a hibridek közötti különbségek kicsik, amit bizonyít, hogy 9 tonna fölött 28, 8-9 tonna fölött pedig további 20 hibrid végzett. Az összesített átlagok szerint a rekorder idén az MG440/21 fajtajelölt lett 10,296 t/ha termésével, de az idei abszolút termésrekorder a P9978 lett a Nádudvaron elért 15,178 t/ha termésével.
A termésrangsor első 15 helyezettje között találjuk a már tavaly is vizsgált P9978, a Rafika, az SY Minerva, az LG31455, a DKC5685 mellett a Dragstert és az RGT Palawant, az újak közül pedig a Sumeric, a SY Solandri, az SY Infinite a Synopsis, a Mas.440.D, a P9960, és a Kabaretto hibrideket.
Grafikon: IKR Agrár Kft.
A 7. grafikon a kukoricahibridek termését és szemnedvességét éréscsoportonkénti bontásban ábrázolja. A grafikon mutatja, hogy a legjobb termésátlag a középérésűeknél (FAO 400-450) született, és az év rekordere is (MG440/21) ebből a csoportból került ki. Az éréscsoportok legjobbjai között azonban nincs jelentős különbség, jelezve, hogy a kedvezőtlen évjárat miatt a terméspotenciálok nem jutottak kellően érvényre. Szemnedvesség-tartalomban a 2 későbbi éréscsoport hibridjei mutatnak némi növekedést.
Grafikon: IKR Agrár Kft.
A 8. grafikonon a hibridek terméseit a magas, illetve az alacsony termésszinteken kapott átlagaik szerint láthatjuk. Az adatpontok elhelyezkedése mutatja, hogy néhány hibrid teljesítménye a kedvezőtlen termőhelyeken (=alacsony termésszinteken) megváltozik a kedvező (=magas termésszintű) helyekhez képest. Az igen korai csoportban pl. a kedvezőtlen viszonyok között nem a P9610, hanem a DKC4391 és az Alenaro lett a legjobb, a korai csoportban nem a P9978 hanem az Sy Solandri, a középérésűeknél nem az Mg440/21 hanem az SY Minerva, a későieknél pedig nem a DKC5685 hanem az LG31455 lett a legjobb.
Ezek szárazságtűrése, alkalmazkodóképessége feltételezhetően jobb az átlagosnál. Különösen nagy a csökkenés viszont a kedvezőtlen feltételek hatására a P9610, az RGT Palawan, a Mas 371.D, a Kabaretto, a Mendy és az ES Calderon esetében.
Grafikon: IKR Agrár Kft.
A termőhelyi stabilitás egyik fontos fokmérője az adott hibrid eltérő termőhelyeken mért termésének szórása. Értékelésünk során megállapíthattuk, hogy az igen korai csoportban az LG31330 és az Alenaro a legstabilabb, a koraiak közül a Gobelin és a Magdolna, a középérésűek közül a Koregraf, a DKC4897, az LG31415, az SY Minerva, és a P9960, míg a későiek csoportjában a Katedral mutatja a legkisebb szórást. Ugyanakkor az is tapasztalható, hogy a legnagyobb teljesítményekre az érzékenyebb, a kifejezetten intenzív termesztési feltételeket kívánó hibridek képesek, így az igen koraiaknál a DKC4098, a koraiaknál a DKC4709, a Synopsis, a P9978 és a Rafika, a középérésűeknél az SY Infinite, a későieknél pedig a P0217.
A kísérletek eredményeiből levonható egyik fontos konklúzió, hogy a korábban is vizsgált hibridek közül megismételték eddigi jó eredményeiket a P9610 és DKC4391 igen korai, a P9978, Rafika, Dragster, RGT Palawan korai, az SY Minerva középérésű és az LG31455, az Sy Carioca, a P0217 és az RGT Huxxo késői hibridek, de az újak között is találtunk ígéretes, nagy termésű hibrideket, mint pl.: az SY Solandri, és a Synopsis (SU) korai, az Mg440/21 (MG Talabor), a P9960, SY Infinite és a Kabaretto (SU) középérésű, valamint a DKC5685 késői hibrideket, amelyek közül lehetőségünk lesz kiválasztani az IKR Agrár Kft. saját, kizárólagos forgalmazásába javasolható hibrideket.
A 2022-es termesztési évre vállalatunk 3 kukoricahibrid kedvezményes forgalmazási jogát kapta meg, ezek:
- az RGT Reaxxion, 10 t/ha feletti termésre képes, korán lekerülő, főleg ősziek előveteményének szánt igen korai,
- a Dragster (RAGT), már több éve kipróbált, és idén is bizonyított nagy termőképességű és szárazságtűrő korai,
- és az Illango, a korábbi években vizsgált, akár 15 tonna termésre is képes késői érésű hibrid a déli területekre.
Reméljük, hogy ezekkel a hibridekkel minden fontos éréscsoportban megfelelő genetikai alapokat kínálunk termelő partnereink számára.
A képre kattintva a katalógus megnyílik és letölthető – fotó: IKR Agrár Kft.
A cirokkísérletek eredményeiről
Szemesscirok kísérletünk meglepően szép eredményeket hozott. A vizsgált hibridek termésátlaga a 9. grafikon szerint magas, közel 9,8 t/ha. Örvendetes, hogy a 11 hibrid közül 4 hibrid 10 t/ha fölötti, 6 hibrid 9 t/ha fölötti termést hozott, és csak 1 hibrid nem érte el a 9 tonnát. A listavezető a Boreas lett, ami 370 kg-mal múlta felül a 2. helyezett RGT Icebergg-et. A szemnedvességtartalom a késői betakarítás ellenére magas, átlagosan 19,2% volt, ami a 18,8 % minimum érték (Rosario) és a 20% maximális érték (GK Emese) közötti szűk tartományt fedi le.
A vizsgált cirokhibridek átlagos fehérjetartalma is magas, 12,5%, ami 3-4%-kal magasabb a kukoricákénál. Ebben az értékmérőben a hazai nemesítésű GK Emese a legjobb, de még eléri a 13%-ot az ES Arsky is. További 8 fajta 12% feletti, s csak egy, az RGT Alligator szorul kevéssel 12% alá. Az első vizsgálati évben kapott kedvező tapasztalatok arra sarkallnak bennünket, hogy továbbra is foglalkozzunk ezzel a kukoricánál igénytelenebb, szárazságtűrőbb, kedvezőbb beltartalmú és egészségesebb, s ezáltal kisebb kockázatú növénnyel.
Grafikon: IKR Agrár Kft.
Összegezve a 2021. év kísérleti tapasztalatait, úgy érezzük, hogy a kedvezőtlen évjárat, és ennek következtében az elmúlt néhány évben elértekhez képest kisebb termések ellenére is sikeres évet zártunk, és sok hasznos ismeretre tettünk szert. Mindemellett tovább erősödtek kapcsolataink a nemesítőházakkal, a termelő partnerekkel és megélénkült az ismeretáramlás cégünk központi és területi dolgozói, valamint termelő partnereink között.
Továbbra is arra törekszünk, hogy kísérleteink, és azok eredményeiről szóló publikációink elősegítsék, támogassák cégünk és kísérleti partnereink jó hírnevének és üzleti eredményeinek további növekedését.
dr. Kiss Erzsébet
fejlesztési tanácsadó
IKR Agrár Kft.
