Két egymást követő évben – 2024-ben és 2025-ben – tíz baden-württembergi biogazdálkodó vizsgálta, hogy a betakarítás előtt álló gabonaállományba drónnal kijuttatott takarónövény-keverék milyen eredményt hoz a hagyományos, vetőgépes tarlóba vetéshez képest. A kísérlet részleteit és tapasztalatait Peter Hinterstoißer, a Demeter Szövetség regionális szaktanácsadója, valamint Timo Diebold gazdálkodó ismertette egy videóban.

Töltsd le az Agroinform mobilapplikációt Androidra vagy iOS-re, hogy útközben is elérd a friss híreket, az időjárást és az apróhirdetéseket.

Miért akartak aratás előtt vetni?

Az elképzelés az volt, hogy az aratás előtti másodvetéssel időt és talajművelési költséget lehet megtakarítani, hiszen nem kell a munkacsúcsban még azzal is foglalkozni, hogy a tarló teljes kiszáradása előtt megvalósuljon a tarlóhántás, a magágykészítés, illetve a magkeverék elvetése. Ezért a drónos vetőmagszórást már a gabona aratása előtt két héttel elvégezték. A keverékben alexandria és perzsahere, négermag, facélia és szudánifű volt. A második évben a négermagot kihagyták a keverékből, helyét a helyi klímához jobban igazodó zab, pohánka és olajlen foglalta el. Az első évben 20 kg/ha, a második 26 kg/ha dózissal vetették a keveréket. A földi vetőgép 20 kg/ha-os normával dolgozott, miután az említett talaj-előkészítési munkák befejeződtek. 

vetés drónnal

Aratás előtt több víz lehet a talajban, és nulla talajmunkával végezhető a drónos vetés – Fotó: FiBL FiLM

Vetni jobb a talajba, mint a felszínre

Két hónappal később gondos növényfelvételezést végeztek, megnézték, milyen zöldtömeg képződött a területen, és mekkora volt a gyomelnyomó képessége. Kiderült, hogy a földi gép nyomán gyorsabban, erőteljesebben keltek a növények, és két hónap elteltével háromszor-hatszor nagyobb zöldtömeget fejlesztettek, mint a drónos vetést követően. A gyomosodás ennek megfelelően sokkal erőteljesebb volt a drónnal elvetett területeken. Az okokat keresve a kutatók arra jutott, hogy alighanem a kemény, helyi talaj a ludas, ami agyagtartalma miatt júliusban már kevés lehetőséget adott a magoknak a megkapaszkodásra. Lazább szerkezetű talajokon talán eredményesebb lenne a módszer. 

drónos másodvetés eredménye

A drónos másodvetés eredménye – Fotó: FiBL FiLM

A kutatás állami támogatással valósult meg, és 2027-ig folytatódik, de az eddigi eredmények nyomán a helyiek már nem reménykednek benne, hogy a drónos búzába vetés sikeres technológia lesz. 

Itt lehet a kísérlet összefoglalóját megnézni:


A kísérletről a februári PREGA konferencián az Agroinform számolt be elsőként. 

Indexkép: FiBL/Biolandkanal