Száz százalékkal, kilogrammonként 500 forint körüli szintre drágulna rövid időn belül a kristálycukor a boltokban, ha a kormány megszüntetné az év elején bevezetett árstopot - írja a novekedes.hu
A belföldi lakossági és ipari kristálycukor-igényekeelérik az évi 300 ezer tonnát – fotó: pixabay.com
Vége lehet az olcsó cukor időszakának
A gazdálkodók 2022-ben az utóbbi évek jövedelmezőségi gondjai miatt már csak 8700 hektáron vetettek cukorrépát, ami a második legkisebb területnek számít a 6 ezer hektáros 2008-ban regisztrált mélypont óta. Korábban a cukorrépát még 100 ezer hektárt meghaladó területen termelték, de a cukorgyárak sorozatos bezárása miatt az ágazat jelenlegi mérete különösen nagy visszaesést tükröz.
A hazai cukorrépa idei mennyiségére a nyári súlyos aszály után pozitív hatással volt az ősszel megérkező csapadék, így az előzetesen várt 50 tonnáról a betakarítható hektáronkénti átlagtermés 52 tonnára nőhet, ami azt jelenti, hogy nagyobb lehet az előállítható cukor mennyisége is.
A termelők most sokkal kedvezőbb pénzügyi feltételek között dolgozhatnak, mert a felvásárlási árak a tonnánkénti 30 eurós tavalyi szintről 48-50 euróra emelkedtek, de akár elérhetik a 60 eurót is a minőségtől és feláraktól-prémiumoktól függően. Ez az elmúlt évihez képest akár kétszeres árnövekedést is eredményez.
Ezek a látványos piaci áremelkedések a hazai cukorrépatermelés és -feldolgozás jövedelmezőségét javítva végérvényesen véget vetnek az „olcsó cukor időszakának".
A hazai cukorrépa idei mennyiségére a nyári súlyos aszály után pozitív hatással volt az ősszel megérkező csapadék – fotó: pixabay.com
Nem függetleníthető a folyamatosan emelkedő nemzetközi cukoráraktól a hazai cukorellátás
Napjainkban Magyarországon csak egyetlen gyár, az osztrák Agrana konszern tulajdonában lévő kaposvári Magyar Cukor (MC) Zrt. dolgoz fel cukorrépát.
Az MC évente akár egymillió tonna cukorrépa fogadására is képes lenne, de az idén átvehető mennyiség a durva területszűkülés miatt várhatóan csak 400 ezer tonna körüli lesz.
A cég a hazai cukorrépa feldolgozásával már régóta nem tudja kihasználni a mintegy 105 ezer tonnás éves cukorgyártási kapacitását, és az idén a jobb termésátlagok ellenére is csak 60-65 ezer tonna cukrot termelhet. A gyár ezt egészíti ki importált nádcukor finomításával, amelyből előreláthatóan további 30-33 ezer tonna cukrot állíthat elő, így az összes termelése 90-100 ezer tonna lehet.
Viszont ez sem elég ahhoz, hogy a belföldi lakossági és ipari kristálycukor-igényeket ki lehessen elégíteni, hiszen azok elérik az évi 300 ezer tonnát is, bár a következő időszakban a cukorpiacon is a kereslet csökkenése valószínűsíthető az eddigi bespájzolások és a vásárlói költekezések általános visszafogása miatt.
A hazai szükséglet csaknem kétharmadát kitevő jelentős cukorkészletet kell külföldről beszerezni. A hiányzó mennyiség nagy részét a Magyar Cukor Zrt. szállítja be az anyavállalat környező országokban működő cukorgyáraiból, illetve nagyobb importőrnek számít még a kereskedelemmel foglalkozó, szintén kaposvári 1. Magyar Cukormanufaktúra Kft., amelyet korábbi MC-vezetők és alkalmazottak hoztak létre.
A magas importigény is azt mutatja, hogy semmiképpen sem függetleníthető a folyamatosan emelkedő nemzetközi cukoráraktól a hazai cukorellátás.
_fill_540x300_0.jpg)
Hatósági árstop
Magyarországon a kormány az év elején hozott rendelkezésével a kristálycukor bolti fogyasztói árát is maximálta. Ennek eredményeképpen a kiskereskedelmi cukorár most is a tavaly október közepi szinten stagnál, amely – mint ahogy az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adataiból kiderül – az üzletekben áfával együtt körülbelül 255-260 forintos kilónkénti árakat jelent.
Az európai cukoripar és Magyarországon az MC is az alapanyagárak és más termelési költségek emelkedése miatt ennél már jóval drágábban értékesíti az előállított cukrot. A hazai ipari eladási nettó ár tonnánként ezer euró körül mozog, amely kilónként mintegy 400 forintos átadási árnak felel meg. Ez jelentősen meghaladja a 255-260 forintos mai bolti árakat, amelyek áfa nélkül kilónként 200 forint körüli nettó cukorárat jelentenek.
Szakértők szerint az egyre fokozódó árfeszültség feloldásához a kormánynak el kellene törölnie az árstopot, így az üzletekben piaci árak alakulhatnának ki – fotó: pixabay.com
A kereskedők csak a minimálisan előírt árukészletet tartják az üzleteikben, de így is hatalmasat buknak a cukoreladásokon
A kormány előírta a korábbi készletszint kötelező megtartását, aminek következtében a kiskereskedők kénytelenek megfizetni a magasabb beszerzési árakat, de az ármaximálás következtében ezt a vásárlókra nem tudják továbbhárítani.
A kiskereskedők a cukorértékesítésen minden kiló eladott cukron nagyjából 200 forintot buknak, vagyis az árstopos intézkedés végrehajtását ők finanszírozzák és nyelik le az ezzel keletkező veszteségeket.
Ez a magyarázata annak, hogy az üzletek igyekeznek minimalizálni a cukoreladásaikat és korlátozzák a vásárlónként megvehető mennyiségeket is. Emiatt fordulhat elő, hogy időszakonként és helyenként a kristálycukor-készletek kifogynak az üzletekből, és annak ellenére is hiány keletkezik, hogy a belföldi igények mennyiségi értelemben továbbra is kielégíthetők a hazai termelésből valamint az importból. Az egyre fokozódó árfeszültség feloldásához a kormánynak el kellene törölnie az árstopot, így az üzletekben piaci árak alakulhatnának ki.
Az árstop eltörlésével a cukorár rövid időn belül a kétszeresére növekedne
Ez kétségtelenül népszerűtlen lépés lenne, de az ágazati szakértők véleménye szerint erre a piaci anomáliák kezelése érdekében előbb vagy utóbb szükség lesz. Az áremelkedés későbbi fékezéséhez az áfacsökkentés lehetne hatélkony eszköz, vagyis, ha a 27 százalékos áfa a cukornál – és más alapvető élelmiszereknél is – 5 százalékra mérséklődne. Sokan attól tartanak, hogy a kereskedelemben eltűnnének az áfacsökkentés kedvező hatásai és abból a vásárlók keveset érzékelnének, miközben a költségvetés kevesebb bevételhez jutna.
A piaci árváltozások pozitív hozadéka lehet, hogy a költségnövekedések ellenére - nem csak az idén, hanem hosszabb távon is a hazai cukorszektor jövedelmezősége javulhat.
Ezért ma egyre jobban az valószínűsíthető, hogy a cukorrépaterület jövőre újra növekszik, esetleg új cukorgyára(k) épülhetnek az országban, ami hozzájárulhatna ahhoz, hogy az ország önellátottsági foka javuljon, és a világpiaci folyamatokkal szembeni kitettsége csökkenjen.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
