Mikor vetünk véget ennek a folyamatos NEMJÓ-nak?

Most kell elkezdeni a tarlóhántáskor a szármaradványok megbecsülésével, a talajba való visszaforgatásával s irányított mikrobiális lebontásával, majd a szerves alkotórészeinek hatékony beépítésével, ami jóval tovább biztosítja – ha visszakerül – a megfelelő nedvességtartalmat, s az aszályhatás nem, vagy csak hetekkel, hónapokkal később jelentkezik.

Kérdezzék meg a több éve BactoFil® Technológiát alkalmazó gazdatársaikat, miért is érzik magukat nagyobb biztonságban csapadékhiány esetén is?

Tarlókezeléssel NYER vagy VESZÍT?!
avagy a szármaradványokban rejlő NYERESÉGEK és VESZTESÉGEK...

Magyarország 4,3 millió hektár szántóterületének több, mint 80%-án kalászosokat, kukoricát, napraforgót és őszi káposztarepcét termesztenek, melyek szervesanyag-produktuma átlagosan a 8-10 tonnát is elérhet hektáronként. Mindez jelentős és értékes tápelem-tartalommal bír, melynek egy részét a termés-betakarítással eltávolítjuk, másik része viszont a termőterületen maradóan, tarlóhántással visszakerül a talajba. Ha nem lopják el a talajoktól!

szármaradvány

Ha a melléktermékeket a talajba juttatjuk, az őszi műtrágyaköltség is csökken – fotó: AGRO.bio

A talajban történő szervesanyag lebontása során jelentős mennyiségű, a növények számára felvehető makroelem kerül vissza a talajba.

Mindez forintokban is kifejezhető gazdasági NYERESÉG, ha ezen melléktermékeket a talajba juttatjuk, ezzel az őszi műtrágya KÖLTSÉG is mérséklődik. További NYERESÉG a maradványok bontásával a talajba visszajuttatott mikroelemek mennyisége is.

A növénytermesztésben a tápanyag-utánpótlás alapfogása, hogy a betakarítással elszállított termés-tápanyagveszteség és a maradó holt szervesanyag-tömegben (biomassza) felhalmozott ásványi anyagok hogyan kerülnek vissza a talajba.

A szármaradványok irányított bontásával a talajok nitrogén, foszfor, kálium és a mikroelemek hiánypótlása valósul meg, így a fontos humuszképződés mellett a növény számára biztosít folyamatos, kiegyenlített tápelem és tápanyag-ellátást. Csökkentve a talaj anyagVESZTESÉGÉT.

A talaj és a termelő ANYAGI NYERESÉGE vagy VESZTESÉGE
(leegyszerűsítve)

Talaj és a Termelő
Növényi maradványok NYERESÉGE
ha visszakerül a talajba a szalma
VESZTESÉGE
ha elkerül a szalma a talajról
Búza +24.000-30.000.- Ft/ha -24.000-30.000.- Ft/ha
Repce +20.000-30.000.-Ft/ha -20.000-30.000.- Ft/ha
TERMŐTALAJ
Szervesanyag tartalma növekszik csökken
Vízmegtartóképessége növekszik csökken
A terület aszálytűrő képessége növekszik csökken
Aszálykár esélye csökken évről évre növekszik
Műtrágyaköltség csökken Évről évre növekszik

Szármaradványok beltartalma
Forrás: AGRO.Bio

szármaradvány beltartalma

Az AGRO.bio DEMOFARM-jain vizsgáltuk, hogy a BactoFil Cell cellulózbontó alkalmazásával az utóveteményben miként jelentkezik a feltárt tápanyagok NYERESÉGE a növényi zöldtömeg növekedésében:

Bactofil

Felhasználási javaslat:

A BactoFil Cell cellulózbontót (1 l/ha 200-400 l/ha vízmennyiséggel) közvetlenül az egyenletes apróságúra felaprított szármaradványokra kell permetezni, majd azonnal a talajba kell dolgozni. Ha BactoFil T-Jet-el végezzük a munkát, akkor minimum 60 liter/ha lémennyiséggel dolgozzunk. A talajmunkára legalkalmasabb eszközök a tárcsa, a kultivátor és a grubber, amelyek a hatékony lebontást elősegítően egyenletesen keverik be a növényi maradványokat a talajba.

További információ:
www.agrobio.hu
BactofilDaoda Zoltán
szakmai igazgató
AGRO.bio Hungary Kft.