GOSZ-VSZT Kukorica Posztregisztrációs Fajtakísérlet 2014

2014. december 9., kedd 14:45:00 / Gabonatermesztők Országos Szövetsége-VSZT

Nyilvános a GOSZ-VSZT kukorica posztregisztrációs fajtakísérletek eredménye.

Nyolcadik alkalommal számolhatunk be a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) és a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) által szervezett kukorica posztregisztrációs fajtakísérletek eredményeiről.

A GOSZ-VTSZ posztregisztrációs fajtakísérletek célja továbbra is ugyanaz: az objektív eredmények birtokában a felhasználók kipróbált, megfelelő mennyiség és ismert minőség elérésére képes növényfajták közül választhassanak. A kísérletben résztvevő szervezetek továbbra is kiemelten fontosnak tartják, hogy a Magyarországon termesztett fajták értékét objektív kísérletekkel lehessen bemutatni, ezért döntöttek a folytatás mellett.

A fajták kiválasztásának rendszere

2014-ben a FAO 200, 300, 400 és 500 éréscsoportba tartozó 43 hibridet vizsgáltak. A termesztésben kis hányadot képviselő silókukorica hibridek nem kerültek be a kísérletbe. A fajtakiválasztás egyik alappillére volt, hogy a 2014-ben

újonnan regisztrált, a piacon még bizonyítani nem tudó hibrideknek is megteremtették az esélyt a versenyben való részvételre azáltal, hogy az állami elismerés után közvetlenül beemelték őket a kísérletbe. A fennmaradó fajtaszámot az előző évek GOSZ-VSZT Posztregisztrációs kísérleteiben legjobban szereplő hibridekkel töltötték fel.
Mindezek után lehetőséget biztosítottak a nemesítőházaknak, hogy az adott fajtaszám keretükön belül, lecserélhessék azokat a fajtáikat, melyekről úgy ítélték meg, hogy ennél jobb genetikai potenciállal rendelkezőt tudnak versenyeztetni. 2010 óta a nemesítő házak olyan hibrideket is indíthatnak, melyek hazai elismerésben nem részesültek, de az EU listán szerepelnek. A FAO szám pontos meghatározása érdekében ezek a hibridek elővizsgálatban szerepeltek.

A GOSZ-VSZT egy kompenzációs listát is létrehozott, amelyről a fenti kritériumok alapján szerepelni nem tudó, kisebb nemesítő házak is bejuthattak a kísérletbe. Úgy vélik, a hazai kukoricatermesztést nagymértékben segítő, erős és jó terméseredményt produkáló fajtasort sikerült összeállítaniuk a 2014-es esztendőre.

A kísérleti helyszínek

A meghatározott 12 kísérleti helyhez a lehetőségek szerinti legjobb területi elosztást dolgozták ki. Így volt kísérlet a nagy kukoricatermő vidékeken (Debrecen, Mezőhegyes, Iregszemcse, Kaposvár, Tordas stb.), valamint reprezentálva volt a Dél-Alföld is (Székkutas). A FAO 500-as éréscsoportba tartozó hibrideket Magyarország déli részén (Iregszemcse, Székkutas, Kaposvár, Jánoshalma, Mezőhegyes, Eszterágpuszta), és két további helyszínen (Tordason és Debrecenben) állítottak kísérletbe.

A helyszínek: Bábolna, Tordas, Jászboldogháza, Szombathely, Eszterágpuszta, Debrecen, Kaposvár, Mezőhegyes, Nyíregyháza, Iregszemcse, Székkutas, Jánoshalma

A Kísérleti Metodika

A Metodika alapja az érvényes Fajtavizsgálati Módszertan, amelyet 2006. március 14-én az Országos Fajtaminősítő Bizottság fogadott el. Az interneten közzétett verzió – kiegészítve a 40/2004. FVM rendelet utolsó módosításával – elérhető a NÉBIH honlapján Metodika címszó alatt.

Fő eltérési pontok értelemszerűen az előzőekben említett fajtakiválasztásban, valamint a vizsgálati helyek számában, azok területi elhelyezkedésében mutatkoznak meg. Mindkét szempontnál vezérelv volt a termelői érdekek maximális figyelembevétele. A minősített sor vizsgálati metodikájában mindenképpen említésre méltó, hogy idén a 12 helyből 3 helyen (Tordas, Székkutas, Debrecen) volt vízleadás mérési sorozat, mellyel a termésmennyiség mellett a másik nagyon fontos tulajdonság, a tenyészidő is ellenőrizhetővé, valamint az egyes fajták vízleadási dinamizmusa is jobban megismerhetővé válik a termelők számára.

A 12 beállított kísérletből mindegyik kiértékelésre került. A 300-as és a 400-as éréscsoport szemtermés eredményeinek megjelenítésekor a kísérleti helyeket is osztályozták az átlagtermés alakulása szerint. A teljes kísérleti átlag feletti és alatti termőhelyek eredményeit külön-külön is összesítették, amely alapján a hibridek teljesítménye abból a szempontból is értékelhetővé válik, hogy milyen módon viselkednek kedvező és kedvezőtlenebb körülmények között.

A kísérletben résztvevő hibridek
Hibrid neve	Képviselő	ÁE éve	FAO
KWS 2370	KWS	2014	290
DKC3623	Monsanto	EU	290
DKC4014	Monsanto	2011	290
DS0336	Dow AgroSciences	EU	340
ES Flato	Euralis	2008	330
ES Antonetti	Euralis	2013	380
ES Sensor	Euralis	2010	380
GKT376	GK Kft.	2014	380
Limanova	Limagrain	EU	360
MAS 35.K	Maisadour	2012	390
DKC4025	Monsanto	2012	330
DKC4522	Monsanto	EU	340
DKC4541	Monsanto	2014	360
DKC4590	Monsanto	2009	360
DKC4631	Monsanto	2013	370
DKC4717	Monsanto	EU	380
DKC4795	Monsanto	EU	390
DKC4490	Monsanto	2007	390
P9175	Pioneer	2011	360
P9486	Pioneer	2014	370
P9612	Pioneer	2014	370
PR37N01	Pioneer	2007	380
P9241	Pioneer	EU	390
P9528	Pioneer	2013	390
P9494	Pioneer	2010	390
Axxys	RAGT	2013	330
Winxx	RAGT	2012	370
Ferarixx	RAGT	EU	390
Futurixx	RAGT	EU	390
NK Lucius	Syngenta	2010	350
ES Cortes	Euralis	2012	400
TOUAREG	Euralis	2013	410
Kassius	KWS	EU	410
DKC4943	Monsanto	2014	450
P9721	Pioneer	2013	410
P9915	Pioneer	2012	430
P9981	Pioneer	2014	470
P0105	Pioneer	2012	490
DKC5276	Monsanto	EU	530
DKC5222	Monsanto	EU	590
P0216	Pioneer	2012	510
P0412	Pioneer	2012	560
P9911	Pioneer	kiértékelés alatt	kiértékelés alatt