Hántsuk vagy ne hántsuk, és hogyan kezeljük? + VIDEÓ

Mi történik a betakarítás után? A föld nyáron sem pihen – egyre több gazdálkodó ismeri fel, hogy a tarló nem csupán maradvány, hanem a következő termesztési időszak egyik legfontosabb alapja. Az Élet a tarlón! Agroinform webináriumon arra kerestük a választ, hogy hogyan válik a tarló a fenntartható gazdálkodás kulcselemévé.

A szakértők bemutatták, hogyan lehet a talajélet védelmétől kezdve, a különböző talajművelési módszereken át a növényvédelemig olyan gyakorlatokat alkalmazni, amelyekkel a betakarítás utáni időszak is értéket teremthet a földeken.

Tarlók a támogatáspolitikában – Feltételesség, Agro-ökológiai Program

Az esemény első előadója, Madarász István, az Agrárminisztérium EMGA Környezeti Támogatások Osztályának vezetője a tarló szerepét és lehetőségeit mutatta be a fenntartható gazdálkodásban, különösen a támogatáspolitikai keretrendszer tükrében.

Madarász István – fotó: Agroinform.hu

A tarló nem hulladék, hanem lehetőség

A közös agrárpolitika (KAP) 2023–2025-ös időszaka keretében Magyarország is kidolgozta saját stratégiai tervét, amelyben a környezeti szükségletek – mint a talaj szervesanyag-tartalma, egészsége, vízmegtartó képessége – kiemelt szerepet kaptak. A cél, hogy a gazdálkodási gyakorlatba is beépüljenek ezek a szempontok.

A támogatások feltételeként meghatározott HMK (Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot) előírások közül több közvetlenül is érinti a tarlókezelést.

A legfontosabbak:

• HMKÁ 2: szénben gazdag talajok megőrzése – bizonyos területeken tilos mélyszántást végezni.
• HMKÁ 3: a tarlóégetés tilalma – csak növényegészségügyi indokkal engedélyezett.
• HMKÁ 5: lejtős területeken a lejtőirányú művelés kerülése.
• HMKÁ 6: kötelező talajtakarás július 15. és szeptember 30. között – a talajvédelem érdekében.

Ez utóbbi különösen fontos, hiszen a nyári hónapokban a csupasz talajfelszín rendkívül ki van téve az eróziónak, kiszáradásnak és szervesanyag-vesztésnek.

Elhangzott: a gazdák többféle módon is eleget tehetnek a talajtakarási kötelezettségnek – a tarló meghagyásával, takarónövények vetésével, következő kultúra elővetésével, vagy ezek kombinációjával.

Az agroökológiai program keretében Magyarország lehetőséget biztosít arra is, hogy a gazdálkodók meghosszabbított talajtakarásért (pl. február végéig tartó növényborítás) extra támogatást igényeljenek. Emellett növekszik azoknak a gyakorlatoknak a jelentősége, amelyek a biológiai aktivitást növelik: például talajkondicionáló szerek, növénykondicionálók, mikrobiológiai készítmények alkalmazása. Ezek a tarlóban zajló lebontási folyamatokat gyorsítják, és javítják a talaj minőségét.

A tarló tehát nem csupán „maradék", hanem komoly potenciált hordozó elem a gazdaságban. A fenntarthatóságra törekvő gazdálkodás kulcsa lehet, ha a tarlóban is meglátjuk a lehetőséget, és nem csupán „túlélni" próbáljuk a szezont, hanem tudatosan építjük a jövőnket vele.

A webinárium következő előadásai részletesen is bemutatják majd azokat az eszközöket és módszereket, amelyekkel a tarlókezelés a mezőgazdaság erőforrásává válhat.

Madarász István előadásának prezentációja ITT érhető el.

Az Élet a tarlón! Agroinform webináriumot itt nézheted vissza:

Talajkérdések

A nyári időszak a mezőgazdaságban nemcsak a betakarításról szól, hanem egyre inkább a talajmegóvásról is. Dr. Hupuczi Júlia geográfus-geológus, az SZTE Mezőgazdasági Kar főiskolai docense előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyári talajművelés nem pusztán technikai kérdés – sokkal inkább stratégiai döntés a talaj hosszú távú egészségének megőrzése érdekében.

A tarló nem ellenség, hanem erőforrás

A nyári tarlóhántás célja hagyományosan a gyomkezelés és a vízveszteség csökkentése volt. A sekély talajművelés valóban segítheti a párolgás mérséklését, de ha nem körültekintően végezzük, rombolhatja a talajszerkezetet. A morzsaállomány – vagyis a talajban lévő apró, levegős szerkezetű egységek – kulcsfontosságúak a vízmegtartásban, de ezek nem jönnek létre pusztán gépi beavatkozással.

Dr. Hupuczi Júlia – fotó: Agroinform.hu

A jó talaj titka: a biológiai aktivitás

A talajélet, különösen a mikrobiológiai közösségek, gombák, baktériumok és a giliszták azok, amelyek fenntartják a szerkezeti egyensúlyt. Az elhalt és élő növényi gyökerek köré épülnek azok a pórusok, amelyek képesek egyszerre megtartani és szállítani a vizet.

Az előadó hangsúlyozta: a műveléssel túlzottan levegőztetett talaj gyorsabban lebontja a szerves anyagot, csökkenti a humuszképződést, és hosszú távon romló víz- és tápanyagtartalmat eredményez.

Klímakihívások: melegebb nyarak, kiszámíthatatlan csapadék

A Kárpát-medence már most is éghajlati ütközőzónában helyezkedik el, és a klímaváltozás hatására a csapadék eloszlása még inkább szélsőséges lett. Ugyan a mennyiség éves szinten nem csökken számottevően, az eloszlás ritkább, de intenzívebb esőzéseket hoz. Ezt követően hosszabb aszályos időszakok alakulnak ki, ami különösen káros a biológiai szempontból gyengülő talajokra.

Mit tehet a gazda? – Gyakorlati tanácsok

• Hagyjunk növénymaradványokat a felszínen: Ez árnyékol, csökkenti a párolgást, javítja a talaj mikroklímáját.
• Kerüljük a túlzott bolygatást: Minden művelési beavatkozás rombolja a lassan felépülő szerkezeti elemeket.
• Tartsuk meg a gyökérzónákat: A kihalt gyökerek is értékesek, hiszen járatokat nyitnak, amelyeken a következő növény gyökerei is le tudnak hatolni.
• Ne csak lazítsunk, építsünk is: A repedések csak akkor maradnak meg, ha biológiai tevékenység is fenntartja őket.
• Figyeljük a talajéletet: Egy marék föld, benne 3-4 giliszta – ez már jó jel. Ha nincs élet, nincs épülő szerkezet sem.

Változó talajhoz változó szemlélet kell

A régi beidegződések ma már nem mindig célravezetők. A klímaváltozás, a talajdegradáció és a talajbiológia ismeretének bővülése egyértelművé teszi: a talajt nem elég művelni – gondozni kell. A fenntartható talajművelés ma már nem elmélet, hanem a gyakorlatban is alkalmazható, sőt alkalmazandó szemlélet.

Dr. Hupuczi Júlia előadása végén egy fontos üzenetet emelt ki:

"A talaj akkor él, ha élni hagyjuk. Ez a jövő mezőgazdaságának egyik alapelve kell legyen."

Dr. Hupuczi Júlia előadásának prezentációja ITT érhető el.

Aratástól az őszi vetésig – komplex AGRO.bio BactoFil^® technológia kalászosokban

Daoda Zoltán az AGRO.bio Hungary Kft. szakmai igazgatója előadásában elmondta, hogy a tarló nem csak a múlt termésének maradványa – hanem a jövő termékenységének alapja is. A baktofil technológia célja nem pusztán a növényi maradványok lebontása, hanem a termőtalaj állapotának hosszú távú javítása.

A termőtalaj nem egyszerű háttér, hanem a mezőgazdaság első számú termelőeszköze – hangsúlyozta Daoda Zoltán. Mégis kevés beruházás irányul annak javítására, miközben a termékenység, a termésbiztonság és a gazdaságosság közvetlenül függ a talaj állapotától.

Miközben a szervestrágyázás visszaszorult, a mikrobiológiai készítmények – köztük a baktérium- és algatartalmú technológiák – képesek visszaépíteni azt, amit a hagyományos gyakorlatok kimerítettek. Ezek a mikroszkopikus élőlények aktívan hozzájárulnak a talajszerkezethez, a tápanyagfeltáráshoz és a kórokozók visszaszorításához.

Daoda Zoltán – fotó: Agroinform.hu

Miért BactoFil^®? – A technológia alapjai

Az AGRO.bio Hungary Kft. által fejlesztett BactoFil^® termékcsalád 2001 óta készül hazai baktériumtörzsek felhasználásával, gyógyszergyártási minőségbiztosítás mellett. A baktériumok poliszacharid köpenye ragasztóanyagként működik a talajszemcsék között, morzsás szerkezetet hoz létre, és megköti a vizet és a tápanyagokat.

A baktériumok:

• mobilizálják a foszfort, káliumot, nitrogént,
• javítják a vízmegtartó képességet,
• csökkentik a talajellenállást,
• gyengítik a kórokozók hatását,
• és felkészítik a növényt a stresszhelyzetekre.

Tarlókezelés = tápanyagvisszaforgatás

A szalma nem hulladék, hanem értékes szerves anyag. A helyben történő lebontás nemcsak szén- és tápanyagutánpótlást jelent, hanem segít a talaj mikrobiológiai egyensúlyának fenntartásában. A megfelelő baktériumtörzsekkel irányított lebontás gyors és hatékony – nem csupán elbomlást, hanem újjáépítést szolgál.

A lebomlás során keletkező egyszerű cukrokból a baktériumok újra poliszacharidokat építenek, amelyekkel morzsalékos talajszerkezetet hoznak létre.

Növényvédelem biológiai alapon

A BactoFil^® -technológiát kiegészítő gombakészítmények – például Trichoderma-alapú termékek – a talajból induló kórokozó gombák (fuzárium, szklerotínia stb.) ellen nyújtanak megelőző védelmet. A mikrobiológiai egyensúly kialakításával csökken a fertőzési nyomás, javul a gyökérfejlődés és a tápanyaghasznosítás is.

A technológia nemcsak az aktuális szezonra, hanem hosszú évekre szól. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a rendszeresen alkalmazott baktofil-kezelések hatása 2–3 év után már mérhető: javul a talajszerkezet, csökken a vízigény, nő a termésbiztonság. A gazda döntése, hogy ezt a változást elindítja-e – de a klímaváltozás és a csökkenő terméspotenciál tükrében ez a döntés egyre sürgetőbb.

Elhangzott: az aratás utáni időszak nem pihenés – hanem lehetőség. A helyesen elvégzett tarlókezelés, a baktériumos bontás, a mikrobiológiai egyensúly helyreállítása egy olyan befektetés, amely a következő évek sikerét alapozza meg.

Ahogy Daoda Zoltán fogalmazott:

„Nem feltételes mód, hanem kötelesség – mert a talaj a jövőnk alapja."

Daoda Zoltán előadásának prezentációja ITT érhető el.

Miért a Roundup Megát válasszuk tarlókezelésre?

A tarlókezelés nemcsak a nyári gyomirtás egyik kulcslépése, hanem megalapozhatja a következő növénykultúra sikerét is – különösen, ha az évelő gyomnövények visszaszorítása a cél. Vig József, a Kwizda Agro Hungary Kft. termékmenedzsere előadásában részletesen bemutatta a Roundup nevű gyomirtó szer előnyeit, különös tekintettel annak kiemelkedő hatékonyságára nehezen kezelhető gyomok, például a fenyércirok és a tarackbúza ellen.

Vig József – fotó: Agroinform.hu

A növényvédő szerek hatékonyságát nem kizárólag a hatóanyag határozza meg, hanem a megfelelően kialakított segédanyag-rendszer is. A jó formuláció célja, hogy:

• elősegítse a permetcseppek megtapadását a viaszos levélfelületeken,
• javítsa a szétterülést, így növelje a fedett felületet,
• gyorsítsa a hatóanyag felszívódását,
• segítse a transzlokációt a növény belsejében – különösen az évelők föld alatti részeibe.

A Roundup esetében a fejlesztők figyelembe vették mindezen követelményeket, több segédanyag kombinációjával hoztak létre stabil és hosszú távon hatékony készítményt. Az eredmény: megbízható hatás 100–400 liter/ha permetlé-mennyiség esetén is, legalább két év eltarthatósággal.

Kiemelkedő hatás viaszos levélfelületen is

2023 augusztusában végzett szántóföldi kísérletek jól mutatták, hogy a szárazság következtében kialakuló vastag viaszréteg ellenére a Roundup hatékonyan működik. Egy árvakeléses repceállományban például 10 nappal a kezelés után teljes pusztulást eredményezett, míg egy konkurens termék hasonló hatóanyag-tartalom mellett jóval gyengébb eredményt mutatott.

A tarackbúza és a fenyércirok különösen problémás gyomok, mivel erősen viaszolt levelük és mélyre hatoló rizómáik miatt nehezen irthatók. A Roundup segédanyagrendszere – különösen a káliumalapú sóképző – gyorsabb felszívódást és hatékonyabb transzlokációt tesz lehetővé, így a hatóanyag nemcsak a levelet, hanem a föld alatti képleteket is eléri.

A fenyércirok esetében a kísérleti eredmények alapján a kezelést követő tavasszal a rizómás alakok 90–95%-a elpusztult, ami hosszú távon jelentősen csökkenti a gyomnyomást a táblán.

Tarlókezelés: nem csak az adott évre szól

A tarlókezelés célja nemcsak a nyári gyomirtás, hanem a következő vetés megkönnyítése és a gyomkonkurencia csökkentése is. A Roundup technológia alkalmazásával:

• jelentősen csökkenthető a következő évi gyomosodás mértéke,
• hatékonyan irthatók a makacs évelők (pl. fenyércirok, tarackbúza),
• és javítható a vetéstechnológia megbízhatósága.

Roundup – biztos megoldás nehéz körülmények között is

A jó gyomirtás nemcsak a hatóanyagon múlik – a hatásosság kulcsa a jól megválasztott formuláció és az okszerű technológiai alkalmazás. A Roundup készítmény kiváló példája annak, hogyan lehet modern technológiával komplex problémákat megoldani.

A termékmenedzser záró gondolataival:

„Ha tartós eredményt akarunk az évelők ellen, akkor nemcsak gyomirtást, hanem gyomkezelési stratégiát kell alkalmaznunk – ebben a Roundup valóban új szintet képvisel."

Vig József előadásának prezentációja ITT érhető el.

Hántani vagy nem hántani?

A hazai gazdálkodók számára az aszály nem elméleti kérdés, hanem a mindennapjaik egyik legnagyobb kihívása. Dr. Borsiczky István a Tomelilla Agrotechnika Kft. ügyvezetője gyakorlatorientált előadásában arra keresett választ, hogyan védekezhetünk hatékonyan a szárazság ellen, különös tekintettel a tarlóhántás szerepére és a szalma kezelésének korszerű módszereire.

Dr. Borsiczky István – fotó: Agroinform.hu

Két út: öntözés vagy száraz gazdálkodás

Az előadás elején egy százéves idézet került középpontba Gyárfás Józseftől, aki már akkor is úgy vélte:

„A száraz gazdálkodás lesz a rendes, mindenütt alkalmazható védelem a szárazság ellen, míg az öntözés a kivétel marad."

Ez a gondolat máig aktuális. Az öntözés lehetősége korlátozott hazánkban, így a gazdák többsége számára a közvetett védekezés, vagyis a száraz gazdálkodási technológiák alkalmazása az egyetlen járható út.

Tarlóhántás: a vízmegőrzés első lépése

A tarlóhántás célja nem csupán a tarló megszakítása, hanem a talaj nedvességtartalmának megőrzése is. Különösen fontos ez a bálázás utáni időszakban, amikor a szalmát eltávolítjuk a területről, így a talaj védtelenné válik a kiszáradással szemben.

A sekély tarlóhántás, lehetőleg 5–6 cm mélységben, azonnal elvégzendő. A beérést követő talajnedvesség ugyanis ekkor a legmagasabb, amit ki kell használni. A sekélyen végzett művelet nem zavarja meg a talaj mélyebb rétegeit, mégis lezárja a talajt, csökkenti a párolgást, és előkészíti a következő vetést.

Takarónövény-vetés: élő talajtakaró szárazság ellen

A tarlóhántás kiegészítéseként takarónövények vetése biztosítja a felszín borítását, gátolja a gyomosodást, és javítja a talajszerkezetet. Fontos, hogy még a nedves talajállapotban történjen a vetés – később már nem biztosított a csírázáshoz szükséges vízmennyiség.

A direktvetőgépek és mulcsvetőgépek segítségével egy menetben elvégezhető a vetés, sőt, bizonyos típusok még sekélyen meg is hántják a tarlót. A gyorsaság kulcsfontosságú: minden elvesztegetett nap csökkenti a kelés esélyeit.

Ha marad a szalma: menedzselni kell

Nem minden esetben történik meg a szalma elszállítása. A visszahagyott szalma természetes védelmet nyújthat a talajnak – ha jól van kezelve. A probléma ott kezdődik, amikor a szalmaterítés egyenetlen, ami akadályozza a vetést és a kelést, és komoly növényvédelmi problémákhoz vezethet.

Ennek orvoslására javasolt eszköz a szalmaborona, amely durva, rugós fogaival hatékonyan képes egyenletesen eloszlatni a szármaradványokat. Akár többszöri áthaladás is szükséges lehet, de a végeredmény egy egyenletes, szigetelő hatású szalmaréteg, amely elősegíti a nedvesség megtartását és javítja a vetés minőségét.

Szalmaboronázás előnyei:

• egyenletes szármaradvány-terítés és aprítás,
• gyorsabb feltáródás,
• árvakelés serkentése,
• takarónövény-vetés minőségének javítása,
• rágcsálók búvóhelyeinek megszüntetése,
• alacsony üzemanyag-felhasználás (1–2 l/ha).

Sávos művelés és direktvetés: a jövő technológiái

A megfelelően előkészített, borított területen kiváló alapot kapunk a sávműveléshez is, ami lehetővé teszi az őszi és tavaszi kultúrák precíz, minimalizált bolygatású elhelyezését. Különösen előnyös repce, napraforgó vagy kukorica esetén.

A direktvetőgépek lehetővé teszik a szalmával borított tarlóba történő vetést, még extrém körülmények között is. A cél: minél kevesebb bolygatás, maximális vízmegtartás.

Tanuljunk a múltból

Már 1922-ben is megfogalmazták: „Ha ezt a földet nem a folyók vizével, hanem verejtékünkkel tudjuk termékennyé tenni, akkor alkalmazkodnunk kell." A helyes szárazgazdálkodás ma is kulcsfontosságú, különösen hazánk aszályos területein.

Dr. Borsiczky István előadásának prezentációja ITT érhető el.

Mikrobiológiai kezelések az őszi vetésű növények sikerességéért

Az őszi vetések eredményessége egyre inkább a talaj állapotán, annak biológiai aktivitásán múlik. E témában tartott előadást dr. Pénzes Éva, a Magyar Talajvédelmi Szövetség ügyvezetője, aki a mikrobiológiai termékek szerepéről beszélt.

Dr. Pénzes Éva – fotó: Agroinform.hu

A Magyar Talajvédelmi Szövetség már közel tíz éve működik, tagjai között olyan vállalatokat tudhat, amelyek mikrobiológiai termékek fejlesztésével, gyártásával és forgalmazásával foglalkoznak. A szervezet célja, hogy elősegítse a talajok fenntartható használatát és a termőképesség hosszú távú megőrzését – ebben kiemelt szerepet kapnak a mikrobiológiai készítmények.

Az előadás egyik kiindulópontja a drámai talajromlás volt. A mikrobák száma hazánkban az intenzív művelés miatt drasztikusan csökkent, a talajélet gyengül. Európában a talajok 70%-a, Magyarországon pedig a termőterületek 90%-a valamilyen mértékben degradálódott. A termőréteg elvékonyodása és a biológiai sokféleség csökkenése már nem csak agrár-, hanem nemzetstratégiai kérdés.

Mire képesek a mikrobiológiai készítmények?

Dr. Pénzes Éva előadása rámutatott: a mikrobiológiai termékek nem csodaszerek, de kulcsfontosságú elemei egy komplex talajmegújító rendszernek. Hatásaik:

• Szervesanyag-lebontás gyorsítása – A mikroorganizmusok (pl. celluláz-, szilanáz- és béta-glükozidáz-termelő baktériumok) segítik a növénymaradványok bontását, így a tápanyagok gyorsabban válhatnak elérhetővé a következő növénykultúrák számára.
• Talajszerkezet javítása, vízmegőrzés – Az aggregátumképző mikroorganizmusok által termelt exopoliszacharidok (nyálkaszerű anyagok) hozzájárulnak a morzsalékos szerkezethez, amely nemcsak javítja a talaj vízmegtartó képességét, de stabilizálja is a felszínt.
• Erózió elleni védelem – A megfelelő szervesanyag-arány, élő talajborítás és jó talajszerkezet jelentősen csökkenti az eróziót. A mikrobiológiai kezelés ehhez nyújt természetes segítséget.
• Patogének visszaszorítása – Az egészséges, mikrobiológiailag aktív talaj képes a patogén gombák és baktériumok szaporodását gátolni. Egyes törzsek (pl. Bacillus subtilis, Pseudomonas protegens) vasmegkötő vegyületeket (szideroforokat) termelnek, amelyek révén a patogének elszaporodása gátolt.
• Tápanyag-feltárás és utánpótlás – A mikrobiológiai termékek nitrogént (100–180 kg/ha), foszfort (70–80 kg/ha) és káliumot (20–30 kg/ha) is képesek feltárni a talajból. Ez különösen fontos, mivel a talajvizsgálatok szerint ezek az elemek sokszor jelen vannak, de a növények számára nem felvehető formában.
• Növényi hormontermelés – Bizonyos baktériumok képesek növényi hormonokhoz hasonló anyagokat előállítani, amelyek serkentik a gyökér- és hajtásnövekedést, így ellenállóbbá, erőteljesebbé teszik a növényeket.

Vizsgálatok és eredmények: a gyakorlat igazolja a hatást

A Magyar Talajvédelmi Szövetség és a Nébih közösen 2016 óta futtat vizsgálatokat különböző növénykultúrákban (pl. repce, szója, kukorica, tavaszi árpa). A kisparcellás kísérletek eredményei meggyőzőek:

• Átlagosan 15,56% termésnövekedést tapasztaltak a kezelt területeken.
• A kukoricánál volt a legnagyobb termésnövekedés, a tavaszi árpánál a legkisebb.
• A standard kontroll, amely 50 kg/ha plusz nitrogént kapott, gyakran elmaradt a mikrobiológiai kezeléstől származó eredmények mögött.
• Minőségi paraméterek javultak: tavaszi árpánál a nyersfehérje-, repcénél az olajtartalom nőtt.
• A növénymagasság és gyökértömeg is szignifikáns eltéréseket mutatott.

A mikrobiológiai kezelések nemcsak a fenntarthatóság, de a termelékenység szempontjából is jelentős előnyt kínálnak. A terméseredmények, minőségi paraméterek és a növények ellenálló képessége egyértelműen javul. A vizsgálatok alapján kijelenthető: a mikrobiológiai talajkezelés nem kiegészítő elem, hanem a modern növénytermesztés egyik alappillére.

Dr. Pénzes Éva előadásának prezentációja ITT érhető el.

Indexkép: Agroinform.hu

Főtámogató:

Támogatók:

Szakmai támogatók: