Az ausztrál CSIRO Intézet kutatóinak amerikai kollégáikkal együttműködve – DNS vizsgálat segítségével – sikerült izolálniuk a gabonarozsda kórokozóját – írja a sydney.edu.au. Ennek alapján, génsebészet útján egy Sr-50-nek nevezett „rozsda-rezisztens” gént vittek be a nagy termőképességű búzafajtákba, továbbá – kártevő genomjának szekvenálásával – kidolgoztak egy módszert, amelynek segítségével néhány órás elemzéssel megállapítható, hogy egy elvetett búzafajta képes-e ellenállni a bevitt génnek.

A kutatások eredményeit a Science folyóiratban közölték. Robert Park, a Sidney-i Egyetem professzora szerint ez azt jelenti, hogy a növény fejlődésének korai szakaszában el lehet dönteni, hogy szükség van-e gabonarozsda elleni permetezésre. A gabonarozsda Magyarországon egyelőre jelentős kárt nem okoz, az utóbbi években viszont a világ több országában (főleg Afrikában) új virulens törzsei jelentek meg, amelyek a búzatermés tekintélyes részét megsemmisíthetik, és a kártételük erősödni látszik, a törzsek változásai pedig megnehezítik a védekezést.

búza

Az eredményeknek köszönhetően jóval korábban lehet időzíteni a védekezést – fotó: Shutterstock

Ausztráliában a szárrozsda 1973.ban 300 millió ausztrál dollár (mintegy 60 milliárd Ft) értékű kárt okozott. A legnagyobb probléma az, hogy a rozsdafertőzések ellen csak a kórokozó megjelenésének korai stádiumában lehet hatékonyan védekezni. Az új felfedezés egy olyan áttörést jelent, amely nagymértékben hozzájárulhat a globális búzatermés növeléséhez és ezáltal az éhínség fékezéséhez.