Amikor immáron több mint 4 évvel ezelőtt elkezdtünk a precíziós gazdálkodással foglalkozni, legtöbbször a címben lévő kérdéseket kaptuk a termelőktől. Az évek során letisztult bennünk is, hogy nem mindenkinek kell ezen az úton elindulnia. Ahol az alapvető gazdálkodási feltételek (és nem is elsősorban a precíziós eszközparkra gondolok) nem állnak rendelkezésre, ott először érdemes az erőforrásokat a precizitásra fordítani.
Akivel elindultunk a közös precíziós gondolkodáson, ott először végigbeszéltük az üzemi szokásokat (milyen inputanyagokat használ a termelő, mikor vet, hogy érzi, mik a legfőbb korlátozó tényezők a gazdálkodás kapcsán stb.), majd kisebb kezelési egységeket alakítottunk ki a táblán belül, talajmintákat vettünk és ajánlást tettünk saját rendszerünk alapján a differenciált tápanyag-kijuttatásra, vetésre.
Ahhoz, hogy egy ilyen rendszer profin tudjon működni, szakértő csapatra van szükség.
Éppen ezért az évek során kialakult egy csapatunk, ami kifejezetten a gépek felokosításán dolgozik. Van, aki a térinformatikával és kijuttatási anyagok elkészítésével foglalkozik, és van tápanyagos és vetőmagspecialista is a csapatunkban.
Éves precíziós szaktanácsunk közel 30.000 hektárnyi területet fed le. Hogy a címben szereplő kérdésekre válaszokat kaphassunk, az ország délnyugati részében részletesen nyomon követtük egy napraforgó kultúra életét. Összesen 4 db egymástól nem túl messze lévő táblát választottunk ki, ahol 3 táblán megcsináltuk a tápanyagok differenciálását és 1 db táblát választottunk ki kontroll területrésznek. Mind a 4 tábla közel azonos, 10 hektár körüli méretű volt.
A vizsgálatok megkezdése előtt minden tábla biomassza-potenciálját végignéztük és ezek alapján jelöltük ki, hogy a kontroll tábla a többi táblánál ne legyen se túl gyengébb, se túl erősebb. A differenciált táblákon a legkisebb zóna nagysága 1, míg a legnagyobb zóna nagysága 3,5 ha volt. Minden egyes zónát külön lemintáztunk és megnéztük az egyes zónák talajainak tápanyagszolgáltató képességét és meghatároztuk a kijuttatandó tápanyagok dózisait.
1. tábla elemzése (13,5 ha nagyságú tábla)
1. tábla látképe
A termelő üzemi tápanyagutánpótlási techonlógiája napraforgó esetén az alábbiak szerint alakult korábban: ősszel 200 kg/ha dózisban kálisó ment ki táblaszinten, tavasszal 200 kg/ha MAP, vetés előtt mivel a talajok savanyúak 200 kg/ha talajjavító termék és 150 kg/ha nitrogén. Mivel ezek a termékek speciális hatóanyagokat is tartalmaznak, az üzemi tápanyag-utánpótlás költsége elég magas, összesen 94.644 Ft/ha.
A talajvizsgálati eredmények alapján zónaszinten végignéztük, hogy mennyi kijuttatandó műtrágyára lenne szükség a megfelelő terméscél eléréséhez. A termelő által választott termékválasztásba nem akartunk beleszólni, hiszen a szaktanácsunkat függetlenül adjuk, csak a kijuttatandó termékek pontos, zónaszintű mennyiségében segítettünk. A talajok típusa mindenhol agyagbemosódásos barna erdőtalaj volt.
Agyagbemosódásos barna erdőtalaj
A tápanyagelemzések után a következőt vettük észre: a fő limitáló tényező a talaj kémhatása volt (tábla szinten 4,6 pH). Ennek megfelelően a kijuttatandó talajjavító termék dózisát megnöveltük, és mivel emellett a nitrogén mennyisége is kevés volt, annak dózisát is változtattuk az üzemi gyakorlathoz képest.
Táblaszinten így nitrogén esetén 633 kg-al, talajjavító termék esetén 1349 kg-al juttattunk ki többet, de a korábban kijuttatott foszfor és kálium mennyisége a talajvizsgálatok alapján túl sok volt, így ott 770 kg kálisóval kevesebb, valamint 1997 kg-al kevesebb MAP ment ki (ezzel fenntartható jellegű műtrágyázást valósítottunk meg, semmi képen nem kizsaroló jellegűt).
Látható, hogy optimalizáltuk a kijuttatandó tápanyagok dózisát és összeségében a műtrágyán 11.789 Ft/ha mennyiséget spóroltunk!
|
1. táblán elért eredmények differenciált kijuttatás esetén (kontroll területhez képest)
A termés kiemelkedő lett, táblaszinten 5,25 t/ha eredményt értünk el. A zónák között 5,19 és 5,34 t/ha között változott a mért terméseredmény, azaz sikerült homogenizálni a zónákon lévő növényállományt.
A kontroll területen a termelő a fent említett saját üzemi tápanyag-technológiáját alkalmazta ahol 3,8 t/ha termés eredményt ért el. A vetések, a műtrágya-kijuttatások, a talajművelések mind ugyanazon a napon történtek, a táblák közel azonos csapadékot kaptak az összes tábla esetén, egyedül a tápanyagok differenciálásába szóltunk bele.
A másik két táblán ahol a differenciálást elvégeztük, szintén a fenti szemléleteket alkalmaztuk. Az egyik tábla esetén (3.tábla) sajnos egy nem kívánatos feltehetően vetési hiba volt (lásd fotó). A tábla terméseredménye így nem lett kimagasló, de így is az üzemi technológiájú táblához viszonyítva a differenciált tápanyagoknak köszönhetően sikerült némi többletprofitot (2820 Ft/ha) realizálni.
|
Három differenciált műtrágyázás eredménye a kontroll területhez képest
A precíziós műveletek elvégzéséhez az eszközöket az Ag Leader magyarországi importőre biztosította. Ag Leader InCommand termékcsaládját használva bármilyen munkagép vezérelhető ISOBUS-os vagy nem ISOBUS-os vonalon is. A munkavégzési adatok egységesen gyűlnek, az adatcsere a szaktanácsadó és felhasználó között felhőalapú. A monitorral járó wifi adapterrel és az AgFinti alkalmazással a kijuttatási- és eredménytérképek azonnal a megfelelő helyre kerülnek, az információátadás zavartalan.
Az Ag Leader termékek Amerikában elnyerték a TOP precíziós termék díját.
Összeségében azt látjuk, hogy van értelme a differenciált tápanyag-kijuttatásnak, csak nagyon jó zónakialakítás és helyes tápanyagmennyiség meghatározásra van szükség a profitmaximalizálás érdekében.
Egy korábbi anyagunkban kiszámoltuk, hogy egy átlagos géppark felokosításával 5 évre számolva a szaktanácsadási díj és gépek többletköltsége kb. évenként 4000 Ft/ha/év 5 éves időre számolva egy kb. 700 ha nagyságú gazdaság esetén. Így a megtérülési idő, akár az első év is lehet!
A mérésben résztvevő szaktanácsadó és GPS eszköz beszállítók:
Agro Aim Hungária Kft. – precíziós szaktanácsadó
Robotpilóta Magyarország Kft. – az Ag Leader termékek importőre
_fill_540x300_0.jpg)
