Vetőmag, talajfertőtlenítő, növényvédőszer, műtrágya, lombtrágya, hogy csak a legfontosabb inputanyagokat említsük. Egyesével sem könnyű dönteni, de ha komplex termesztéstechnológiáról beszélünk, hozzávehetjük a talajmunkát, a vetőgépet, a permetezőgép fúvókáját, az aratást, betárolást is, és sort szinte a végtelenségig folytathatnánk.
A termelők számára az időjáráson túli legfontosabb kérdés, hogy lesz-e a terménynek piaca és ha igen, milyen áron lehet majd értékesíteni. Szabad-e még egyszer kezelni, kapjon-e még valamennyivel több műtrágyát a növény. Érdemes-e költeni, megtérül-e a ráfordítás. Mindenki a saját, vagy leginkább környékbeli gazdatársak tapasztalataira támaszkodik, de mi most az országos adatok alapján keressük a válaszokat.
A Kleffmann és Partner Kft. országo szinten kereste a fenti kérdésekre a választ.
Az adatok a Kleffmann és Partner Kft. éves felmeréseiből származnak, minden szezonban 800-850 kukoricatermelőt kérdeztek az általuk használt vetőmag, növényvédő szer, valamint műtrágya használati szokásairól. A felmérések során évről évre körülbelül a szemes- és silókukorica-terület 15-16 százalékát kérdezik le. A minta megyére és kukoricaterületre is reprezentatív.
Az adatok könnyebb elemzése miatt régiós szinten elemzik az adatokat. A hivatalos Európai Uniós régiókat használják: Nyugat-Dunántúl (Győr, Vas, Zala), Közép-Dunántúl (Veszprém, Fejér, Komárom), Dél-Dunántúl (Somogy, Tolna, Baranya), Dél-Alföld (Bács, Csongrád, Békés), Észak-Alföld (Hajdú, Jász, Szabolcs, valamint Pest), Észak-Magyarország (Borsod, Heves, Nógrád).
Az alábbi térképen mindezt vizuálisan is megmutatjuk, a százalékok pedig a régiók súlyát mutatják a kukoricával vetett terület arányában 2019-ben. A kukoricaterület 43%-a a Dunántúlon, 57%-a pedig a Dunától keletre helyezkedik el.
Kukoricával vetett területek (ezer hektárban)
Európai Uniós régiók szerint
Adódik a kérdés, hogy vajon ott-e a legjövedelmezőbb a kukoricatermesztés, ahol a legmagasabb a terméshozam.
Érdemes megvizsgálni az inputanyagok árát és ezzel párhuzamba állítani a terméshozamot. Emellett szintén érdekes képet mutathat, hogy a terméshozamot vajon mennyire befolyásolja, hogy melyik régióban vetnek újabb, vagy már korosabb hibrideket.
Terméshozam szempontjából 3 kiemelkedő régiót láthatunk. Dél-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, valamint Észak-Alföld gyakorlatilag minden évben az országos átlagot meghaladó terméshozamot ért el az elmúlt években. Az elmúlt 3 év országos átlagos terméshozama 8,1 tonna hektáronként.
Mivel minden év más és más, ezért az adatok szórása (átlagtól való átlagos eltérés) nagyobb lehet, mint a 3 éves átlag, emiatt érdekesebb is trendjében vizsgálni az összefüggéseket. Inputanyag-ráfordítás tekintetében, ahogy a terméshozam tekintetében is kiemelkedik Dél-Dunántúl. Nyugat-Dunántúl is minden anyagra többet költ, mint az országos átlag, ugyanakkor Észak-Alföld esetében egyedül a növényvédőszer-költség az, ami valamelyest meghaladja a 3 éves országos hektárköltséget. Ezek alapján a kifizetődő-e a többlet ráfordítás?
Ha szigorúan csak a terméshozamot nézzük, akkor Dél-Dunántúlon a legjövedelmezőbb a kukoricatermesztés a több év átlagában, de Nyugat-Dunántúl és Észak-Alföld is azon régiók közé tartozik, ahol az elmúlt években nyereségesebb lehetett a kukorica termesztés, mint az ország más vidékein.
A Dél-Alföldi régióban még a kisebb inputanyag-ráfordítás sem ellensúlyozza a kisebb termésből adódó kisebb bevételt. Észak-Magyarország esetében viszont a talajfertőtlenítő termékek kisebb volumenben történő felhasználása miatt jóval kevesebb a növényvédőszer-ráfordítás az országos átlaghoz képest.
Kukoricában a 2017-2019 közötti input anyagok átlagos hektárköltségeinek különbségei az azonos időszakban felhasznált országos átlaghoz képest, valamint a 3 éves termésátlag régiónként
Vajon a hibridek életkorának milyen befolyásoló ereje van? A cégek kommunikációiban előkelő helyen szerepel a terméshozam, ami érthető is, hisz ki szeretne olyan hibrideket vetni, amiben nincs meg a kellő genetikai potenciál a hektáronkénti minél nagyobb terméshozam eléréséhez.
A lenti ábrán a kukoricahibridek életkorának megoszlását láthatjuk. A Kleffmann által becsült kukoricapiac-méret 2019-ben 50 ezres kiszerelésű zsákban 1,527 millió felhasznált zsák. A bevezetés évét onnét számolják, amikor először bemondja a kutatásban egy termelő vagy termelők az adott kukoricahibridet.
Jól látható markáns különbség látszik a Dunántúl és a Dunától keletre eső területek között. A 10 éves, vagy annál idősebb fejlesztésű, olcsóbb hibrideket még mindig nagy területeken használják, főleg a Dunától keletre. Az új kukorica hibridek kipróbálása a Dunántúlon nagyobb súlyú, mint az ország másik felén. A kukoricahibridek életkor megoszlása amiatt érdekes, hogy Nyugat-Magyarországon és Dél-Dunántúlon szinte ugyanolyan megoszlásban vetnek kukoricahibrideket, a nagyobb terméshozam azonban Dél-Dunántúlra jellemző. Sokkal több nagyüzem található a Dél-Dunántúlon, mint Nyugat-Magyarországon – ezt érdemes nem elfelejtenünk.
Kukorica hibrid életkorok megoszlása Európai Uniós régiók szerint 2019
Ha a termesztett kukorica terület alapján kategorizáljuk a felhasználást, kevéssé látunk markáns eltérést. Még a kisebb termelők is szívesen kipróbálják az újabb hibrideket. Az adatok alapján elmondható, hogy a legnagyobb mennyiségben a 4 éves, kisebb területen kipróbált, majd nagyobb területen bizonyított, emiatt bevált hibrideket választják a gazdálkodók.
Kukorica hibrid életkorok megoszlása kukorica terület méretkategóriák szerint 2019
Összegezve a legjobb termésátlaggal büszkélkedő Dél-Dunántúlon a nagyüzemek döntő többsége a drágább vetőmagokat is szívesen vetik nagyobb területen, valamint jóval drágább inputanyagokat használnak fel, és ezek a különbségek kiemelkedő terméshozamban is megmutatkoznak.
Végezetül szeretnénk megköszönni a kutatásainkban résztvevő gazdáknak és szakembereknek, hogy válaszoltak kérdéseinkre. A 2020-as évre is sikeres gazdálkodást kívánunk!
Kutatásaink folyamatosan indulnak, legyen idén Ön is válaszadónk!
Tisztelettel:
Puskás Péter – Kleffmann és Partner Kft.
www.kleffmann.com
_fill_540x300_0.jpg)
