A határszemlék során a gazdálkodók azt tapasztalhatják, hogy az őszi vetésű kultúrnövények igen heterogén fenológiában vannak. Ezek a különbségek nemcsak abból adódnak, hogy az ország melyik részén van az adott tábla, hanem az idei tél is jelentős befolyásolással volt a jelenleg tapasztalható fenológiai különbségek kialakulásában.


Azokon a területeken, ahol a gazdálkodók ősszel valamilyen okból megkéstek a vetésekkel, az idei évben nem tudott a kultúrnövény utánanőni a korábban vetett állományoknak.

A természet erejét tapasztalhatjuk, ha nyitott szemmel járunk a szántóföldeken, mivel sok előrejelzés ellenére nincsen kevesebb károsító, nincsen kevesebb gyomnövény a területeken, pedig azt lehetett olvasni, hallani, hogy az idei komoly fagyok biztosan sok károsítót, sok kórokozót elpusztítottak, és majd a tavasz érkezésével alacsony károsítószintre kell felkészülni.

Az őszi vetésű kultúrákban, ahol nem oldottuk meg a gyomnövények elleni hatékony védekezést ősszel, ott jelenleg azt tapasztalhatjuk, hogy jelen vannak a gyomnövények, csíráznak, kelnek, mind a magról kelő gyomnövények, mind az évelő gyomnövények.

Az előző egy-két hét időjárására jellemző volt a hajnali hűvöst követő napsütéses, szeles, csapadékmentes időjárás, ami a talaj felső részeiből eltüntette a nedvességet. Így az elvetésre került tavaszi növények kelése nem minden esetben homogén, illetve több helyen vontatottak a kelések a talaj felső rétegében tapasztalható nedvességhiány miatt.

Azokban a táblákban, amelyekben már megtörtént a vetés, vagy a következő napokban fog tavaszi vetésű kultúrnövény kerülni, abban az esetben várható egyenletes kelés, ha a korábbi talajműveletek a nedvességmegőrzést szolgálták, mivel jelentős mennyiségű csapadék nem várható április első hetében.

kép

Sajnos a száraz időjárás is látszik, meg az is, hogy a parlagfű sem tétlenkedik már – A szerző felvétele

A tavaszi herbicides növényvédelmi munkák tervezésekor biztosan számítani kell a gyomnövényekre,

így a megjelenő gyomnövényekre hatékony technológiákat kell alkalmazni. A gyomirtás tekintetében biztosan lesznek olyan gyomnövények, amelyek mind fejlettségben, mind egyedszámban lényegesen el fognak térni az előző évben megszokott méretektől, így ennek tudatában kell alkalmazni a technológiákat. A kijuttatásokat a gyomnövények érzékeny fenológiájában kell alkalmazni a hatékonyság érdekében.

A kalászosok tavaszi vegyszeres gyomirtása tekintetében újabb technológiai elem nincsen a „láthatáron”, így továbbra is a már megtanult aranyszabályokat kell alkalmazni, tehát a gyomnövények érzékeny fenológiájában kell védekezni, a fitotoxikus tünetek elkerülése érdekében a fenológiakorlátokat be kell tartani. A védekezésekkor a hőmérsékleti értékek igen fontosak, és nem utolsó szempont, hogy a tankkeverékek alkalmazásánál ragaszkodjunk az észszerűséghez.

Ami viszont szinte minden kalászosban negatív tendencia, és még mindig nem kellő figyelmet kap, az egyszikű gyomnövények terjedése, amire sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

Az egyszikű gyomnövények elleni védekezés nagyobb figyelmet, nagyobb odafigyelést igényel.

Ha nem védekezünk az egyszikűek ellen, mert „drágának” véljük, akkor az egyszikűek a jelenlétükkel nagyságrenddel nagyobb veszteséget fognak okozni, már csak a terméscsökkenéssel is, mint amennyivel többe kerül a gyomirtó szer. A további károkozás, tehát a talajok gyommagfertőzöttségének növekedése, a gyomnövények továbbterjedése, a következő kultúrában okozott károk pedig további veszteséget fognak okozni.

Az őszi káposztarepce tavaszi gyomirtásában sincsenek lényeges újítások a technológiai elemekben, így ott is a már megtanult védekezési technológiákat kell alkalmazni.

Az alkalmazásnál azonban ne essünk abba a hibába, hogy sablonosan évről évre ugyanúgy védekezünk, mert a környezeti feltételek, a kultúrnövény, a károsítók, így a gyomnövények is minden évben tudnak újabb és újabb újdonsággal szolgálni.

repce

A gyommentes repce alapfeltétele a tökéletes őszi gyomirtás – A szerző felvétele

Szerencsére ott, ahol ősszel megfelelő gyomirtást végeztek a repcében, a táblák jelenleg gyommentesek, illetve alacsony gyomborítottság tapasztalható, így a tél okozta stresszt könnyebben, rövidebb idő alatt le tudják győzni a repcék is.

Felkészülés a tavaszi vetésű növények gyomirtására, gyomszabályozására

A legnagyobb területen vetett tavaszi növények közül a kukorica és napraforgó tekintetében sincsenek az előző években ismertetett gyomirtási technológiákban lényeges változások, így a már elsajátított technológiai elemeket kell minél hatékonyabban alkalmazni. Nem lehet azonban elégszer ismételni azt a tényt, hogy

a napraforgónál a vetésforgónak óriási szerepe van a termésbiztonság tekintetében,

továbbá a napraforgóban nem tudunk minden gyomnövényre (leginkább itt a parlagfűre és a mezei acatra kell gondolni) tökéletes megoldást nyújtani. A napraforgó vegyszeres gyomirtása elsősorban a magról kelő egy- és kétszikű gyomnövények ellen kell hogy irányuljon.

Ennek elérése érdekében a tökéletesre kell törekedni már az alapkezeléskor, tehát a preemergens gyomirtásnál, majd kelés után, optimális időpontban kell elvégezni a posztemergens védekezéseket annak érdekében, hogy gyommentesen tudjon növekedni, fejlődni a napraforgó.

A kukoricatermesztésben a legfontosabb szabály a korai gyomosodás kikapcsolása, mivel a fiatal gyomnövények tavasszal nagyobb terméskiesést okoznak, mint a nyárutói, erősebb és látványosabb gyomosodás.

A kukorica vegyszeres gyomirtása tekintetében elmondható, hogy minden gyomnövény ellen létezik tökéletesen alkalmazható megoldás.

Azt viszont el kell fogadnia a gazdálkodóknak, hogy ezen gyomirtó szerek többsége már megköveteli, hogy a termelő tisztában legyen az adott gyomirtó szer erősségével, gyengeségével.

Tudnia kell a gazdálkodónak a gyomirtó szer választásánál, hogy mely gyomnövények ellen kell majd védekezni, illetve a megjelenő gyomnövények ellen mely technológia alkalmazása nyújtja a legjobb hatékonyságot. Be kell tartani a kijuttatásnál a technológiai fegyelmet, precíz kijuttatástechnológiát kell alkalmazni, mert ezen elemek nélkül eredményes vegyszeres gyomszabályozást már nem lehet végezni kukoricában sem.

kép

Az előző évben használt szerek lebomlására továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetni – A szerző felvétele

A további tavaszi vetésű, ültetésű kultúrnövények esetében kiemelt hangsúlyt kell hogy kapjon az idei évben is a megfelelő talajmunka elvégzése, mivel egy helyes talajmunkával rengeteg gyomnövényt mechanikai úton tudunk megsemmisíteni, továbbá a most tapasztalható időjárási körülmények miatt még inkább előtérbe kell hogy kerüljön a minél hatékonyabb nedvességmegőrzés, mert az látszik, hogy az április eleje szűkölködni fog a csapadékban, ami komoly nehézséget jelenthet.

Remélhetőleg azonban minden gazdálkodó rendelkezik ezen technológiai elemekkel, és minden szükséges módszert sikeresen fognak alkalmazni a szántóföldeken annak érdekében, hogy az idei év tavasza is sikeres legyen.

Hornyák Attila, herbológus
Nógrád Megyei Kormányhivatal