Az ezzel kapcsolatos döntést tegnapi plenáris ülésén hozta meg az EP. Az ezzel kapcsolatban kiadott sajtóközleményben az áll: a hagyományos növényekkel egyenértékű NGT-növények esetében egyszerűsítené, más génszerkesztett növények vonatkozásában viszont fenntartaná a jelenlegi szigorú engedélyeztetési eljárást a Parlament.
A képviselők 307 szavazattal, 263 ellenében és 41 tartózkodás mellett meghatározták, hogy milyen tárgyalási álláspontot képviseljen a Parlament az új génkezelési technikákról szóló bizottsági javaslatról a tagállamok kormányaiból álló Tanáccsal folytatott tárgyalásokon.
A sajtóközleményben kinyilvánították: az élelmiszerrendszer fenntarthatósága és válságállósága érdekében olyan növényfajtákra van szükség, amelyek jobban ellenállnak a klímaváltozásnak és a kártevőknek, nagyobb a terméshozamuk és amelyek termesztése kevesebb műtrágyát és növényvédő szert igényel.
Egyes NGT-k szabadon jöhetnének, mások csak engedéllyel
Az EP által elfogadott javaslat különbséget tesz a célzott génszerkesztési eljárással előállított növények (NGT-növények) és a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) között, amelyekre jelenleg azonos szabályok vonatkoznak. A képviselők egyetértettek azzal, hogy két külön kategóriát kell megkülönböztetni és ennek megfelelően kétféleképpen szabályozni magukat az NGT-növényeket is. A hagyományos nemesített növényekkel egyenértékű, 1. kategóriába sorolt NGT-növényekre nem vonatkozna a szigorú GMO-szabályozás, a 2. kategóriába soroltakra viszont igen. A képviselők azonban szeretnék megtartani az 1. és 2. kategóriába sorolt NGT-növényekből származó termékek kötelező címkézését.
A génszerkesztett növények a remények szerint jobban megbirkóznak a klímaváltozással – forrás: Pixabay
Abban is egyetértettek, hogy az új génkezelési technikákkal előállított növények felhasználását továbbra is tiltani kellene az ökológiai termelésben, mivel kérdéses még a növénykultúrák összeférhetősége. A képviselők szorgalmazzák továbbá, hogy a Bizottság kövesse nyomon az új génkezelési technikák elfogadottságát a fogyasztók és a termelők körében, az ebből nyert adatokat pedig hét évvel a jogszabály hatálybalépését követően foglalja jelentésbe.
Két kategóriát különböztetnek meg
Az 1. kategóriába sorolt NGT-növények:
Az ilyen NGT-növények genomját érintő genetikai módosítások mértékének és számának egyenértékűnek kell lennie a természetben található, illetve a hagyományos nemesítéssel előállított szervezetek genetikai módosulásaival. Az átláthatóság érdekében a képviselők nyilvános online jegyzék közzétételét szorgalmazzák az összes ilyen NGT-növényről.
A 2. kategóriába sorolt NGT-növények:
Ebben a kategóriában nagyrészt megmaradnának a GMO-szabályozás követelményei, amelyek a legszigorúbbak közé tartoznak a világon. Így a termékek nem mentesülnének a kötelező engedélyeztetés alól.
Az agrár-élelmezési rendszer fenntarthatósága érdekében a képviselők felgyorsítanák bizonyos 2. kategóriás NGT-növények engedélyeztetését, ám mindenkor tiszteletben tartva az elővigyázatosság elvét.
A szavazás után a jelentéstevő, Jessica Polfjärd (EPP, Svédország) azt mondta: „Az NGT-növények nélkülözhetetlenek Európa élelmezésbiztonságának erősítéséhez és a mezőgazdasági termelés kizöldítéséhez. Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy magasabb terméshozamú, új növényfajtákat hozzunk létre, amelyek jobban tűrik a klímaváltozás viszontagságait és nem igényelnek annyi műtrágyát és növényvédő szert. Remélem, hogy a tagállamok mihamarabb állást foglalnak a kérdésben, és hogy még az európai választások előtt el tudjuk fogadni az új szabályokat annak érdekében, hogy a gazdákat még egy eszköz segítse a zöld átállásban."
Az Európai Parlament tehát készen áll arra, hogy a jogszabály végleges formába öntéséhez megkezdje a tárgyalásokat a tagországokkal.
Háttér
A sajtóközleményben az is olvasható: az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság felmérte az NGT-növények potenciális biztonsági kockázatait. Az EU-n kívül több termék már piaci forgalomban van, illetve már folyamatban van a piaci forgalomba helyezésük – jó példa erre a meg nem barnuló Fülöp-szigeteki banán, amely az élelmiszer-pazarlás és a CO2-kibocsátás csökkentésének lehetőségét hordozza magában.
"Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy magasabb terméshozamú, új növényfajtákat hozzunk létre" – forrás: Pixabay
Vannak, akik szerint a génszerkesztés is GMO
Tart a génszerkesztés következményeitől a PAN (Pesticide Action Nertwork) Europe nevű környezetvédelmi szervezet, amely azon dolgozik, hogy megszüntesse a szintetikus növényvédő szerektől való függőséget.
Mint sajtóközleményében a PAN Europe írja: különösen aggódnak a gyomirtószereknek ellenálló növények miatt, amelyek a káros növényvédő szerek használatának növekedéséhez vezetnek. Ez különösen az amerikai glifozáttűrő szójabab-, kukorica-, repce- és cukorrépa-termelésben figyelhető meg. E tény pedig nagy kockázatot jelent a környezetre és a kártevők fokozott ellenállására.
"Összességében alapvető fontosságú, hogy valamennyi GMO-t, beleértve az NGT-ket is, továbbra is átfogó kockázatértékelésnek vessék alá az ökoszisztémákra és működésükre, valamint az emberi egészségre gyakorolt lehetséges hatások megfelelő értékelése érdekében. Ehhez minden egyes NGT-üzemre vonatkozóan alapos kockázatértékelésre van szükség az emberek, állatok és a környezet egészsége tekintetében, valamint annak értékelésére, hogy a peszticidek környezetben való fokozott jelenléte milyen következményekkel jár a fent említett GMO-kra nézve." – fogalmaztak még az EP-döntés előtt, de az ahhoz képest lényegében változatlan EP környezetvédelmi bizottsági állásfoglalás kapcsán kiadott közleményükben.
A gyomirtó szernek ellenálló HT GMO-k (herbicid-toleráns génmódosított növények) jól ismert és messzemenő káros hatásokkal járnak a környezetre, a közegészségre és a vízellátás minőségére az Egyesült Államokban, Latin-Amerikában és Ázsiában. A szójabab-, kukorica-, repce-, cukorrépa- és gyapottermelésben használt GMO-k a gyomirtó szerek használatának jelentős növekedéséhez vezettek. 1995 és 2014 között a glifozát globális felhasználása csaknem 15-szörösére nőtt, főként a HT növények arányának növekedése miatt. A glifozát fokozott használata pedig világszerte glifozát-rezisztens gyomfajokhoz vezetett, ami befolyásolja a hozamot és ösztönzi a peszticidek további használatát.
"A HT GMO-k használatát az EU-ban ma már ugyanaz az iparág támogatja, mint a glifozátot"
Rendkívül problematikus a szervezet szerint, ha a gyomirtó szernek ellenálló GMO-kat nem szabályozzák a jelenlegi 2001/18/EK irányelv szerint. Annak ellenére, hogy számos tudományos bizonyíték támasztja alá a glifozát emberi egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásait, a glifozát használati engedélyét nemrégiben 10 évre újra jóváhagyták az EU-ban. A HT GMO-k használatát az EU-ban ma már ugyanaz az iparág támogatja, mint a glifozátot és ez megnyitná az utat a glifozát fokozott használata előtt – állítja a PAN Europe.
A kimutatások szerint ahol engedélyezett a gyomirtó szereknek ellenálló növények termesztése, ott jelentősen nőtt a glifozáthasználat – forrás: Pixabay
A PP GMO-k ("rovarrezisztens GMO-k"), amelyek a globális GMO-k 57%-át teszik ki, pedig a hasznos, nem célszervezetekre nézve jelentenek veszélyt. Termesztésük a környezetben jelen lévő mérgező peszticidek mennyiségének jelentős növekedéséhez vezet a növények által termelt rovarölő hatóanyagok miatt. Hiszen ezzel egy növény, ami korábban nem volt mérgező, hirtelen azzá válik a méhekre, pillangókra, katicabogarakra és sok más hasznos rovarra, valamint a talajéletre és a biológiai sokféleségre. A rovarölő szerek expressziója a levelekben, szárban, gyökerekben, pollenben, nektárban és a talajban drámaian negatív következményekkel járhat a rovarokra és az ökoszisztémákra.
PAN Europe: Le kell vonni a tanulságokat a globális tapasztalatokból
Az NGT-üzemeket a PAN Europe szerint egyedileg és minden mátrixra vonatkozóan értékelni kell a továbbiakban is. Ezenkívül a PP GMO-k fokozott kártevő-rezisztenciához vezethetnek), negatívan befolyásolják a terméshozamot és károsítják a környezetet. Nyilvánvaló, hogy az ilyen növények feltételezett előnyei időben rendkívül korlátozottak, miközben a gazdálkodókat a vetőmag-előállító vállalatokkal szemben függőségi helyzetbe hozzák.
Az NGT növénygyártók állításaival ellentétben a bizonyítékok azt mutatják, hogy a HT és PP GMO-k nem vezettek a peszticidek értékesítésének csökkenéséhez azokban az országokban, ahol megengedettek. Nulla előnnyel járnak az ökoszisztémák, a mezőgazdasági termelők és a polgárok számára. Ezért a szervezet szerint egyértelmű, hogy fontos tanulságokat kell levonni a HT és PP GMO-k káros hatásaiból a világ különböző részein.
_fill_100x75_0.jpg)
