Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Savkat Mirzijojev üzbég köztársasági elnök még korábban aláírt egy megállapodást, mely elsősorban mezőgazdasági együttműködésről szól. Ennek részeként 2021 márciusában nyílt meg Taskentben az Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központ. Akkor azzal a céllal, hogy magyar és üzbég szakértők közösen felmérjék a helyi burgonyatermesztési, illetve kutatási lehetőségeket, megfogalmazzák az igényeket és lehetőségeket, valamint részletes projekteket dolgozzanak ki az ágazat további fejlődése érdekében. Nos, ez már megtörtént, magyar burgonyafajták növénykéi növekednek Taskentben.
A szakmai támogatást a projekthez a Keszthelyi Burgonyakutatási Központ, illetve annak vezetője, dr. Polgár Zsolt nyújtja, aki az indulás óta már többször is járt kint. Legutóbb a pünkösdöt megelőző héten, amikoris munkáját díszdoktori címmel ismerték el.
A kis burgonyanövénykékkel a csapat, balról a második dr. Polgár Zsolt – fotó: Facebook
– Üzbegisztán jelentős burgonyatermelő ország, több, mint 100 ezer hektáron folyik a termelés – bocsátotta előre dr. Polgár Zsolt. – Azonban nagy problémájuk, hogy nincs elegendő vetőburgonyájuk, komoly mennyiségű importra szorulnak, 25-30 ezer tonna vetőgumót vásárolnak évente. Főleg Nyugat-Európából, de máshonnét is – ez óriási költség és óriási kockázat. Figyelmükbe ajánlottuk, hogy nekünk vannak rezisztens fajtáink, melyekkel a vetőgumó-előállítást helyben meg lehet oldani. Erre építve hoztuk létre az ottani burgonyakutatási központot, adaptálni szeretnénk oda a fajtáinkat és a technológiánkat. Az együttműködésben mi adjuk a know-howt, ők pedig a finanszírozást – legalábbis most, az elején. Jelenleg a második évben járunk, 5 keszthelyi fajtát sikerült Üzbegisztánban állami listára vetetni: a Balatoni rózsát, Botondot, Démont, a White Lady-t és egy új fajtánkat, a Balatoni sárgát. A helyiek felszerelték a kutatóintézetet, ugyan még nincs teljesen kész, de a munka már elindult benne, idén már közel félmillió in vitro palántát állítottunk elő, amiknek már folyik a növényházi nevelése, a minigumó generáció előállítása. A következő évben a termés egy része már ki tud menni szántóföldre. A második szántóföldi ciklust követően pedig elkezdődik a vetőgumók értékesítése. 2025-től szeretnénk üzleti alapokra helyezni a vetőgumó-előállítást, az erre vonatkozó licencszerződést már megkötöttük. Azt gondolom, hogy a licencekből, illetve a vetőgumó-értékesítésből akkor már jelentős árbevétel realizálódhat egyetemünk, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem számára, amiből reményeink szerint intézetünk is részesedik majd.
Dr. Polgár Zsolt kérdésünkre azt mondta: az üzbég fogyasztói igény vegyes, kedvelik a rózsa és a fehér héjú, fehér- és sárga húsú burgonyákat egyaránt. Sajnos azonban, a külföldi fajtákból nem tudnak megfelelő minőségű vetőgumót előállítani maguknak, mert azok nagyon fogékonyak a betegségekre, főleg a vírusbetegségekre.
– Reméljük, a mi fajtáink jól viselik majd az ottani éghajlati körülményeket, mert Üzbegisztánban melegebb van, nyáron 40-50 Celsius fokra is felkúszik a hőmérő higanyszála, viszont mindenhol öntöznek. A legmelegebb nyári hónapokban azonban nincs burgonyatermelés, van egy februári ültetés, ami a nagy meleg megérkezése előtt betakarítható, és van egy őszi – előbb-utóbb egyébként nálunk is ez lesz. Sőt, már létezik is. Üzbegisztánban szintezik a területeket, ami azt jelenti, hogy a régi, hagyományos árasztásos, a bolgárkertészek által alkalmazott öntözési mód használható. Mivel a kézi munkaerő viszonylag olcsó, ezért a talajból kipörgetett burgonyát kézzel szedik fel, ami kiváló minőséget eredményez – mondta a szakember.
Díszdoktori címmel ismerték el a szakember (balról a 3.) munkásságát – fotó: Facebook
Dr. Polgár Zsolt az elmúlt években végzett munkájáért ottjártakor az üzbég agrárminisztertől díszdoktori címet vehetett át. Részletekbe most ne menjünk bele, de legyen elég annyi: kellett a dologba energiát fektetni, akadtak, akik – üzleti érdekektől nem mentesen – kétkedve fogadták a magyar burgonyát, a kapcsolódó technológiát és a szakembereket. Most már azonban sínen van a projekt és ha Isten is úgy akarja, pár év múlva 300-400 hektáron folyik majd a keszthelyi fajták vetőgumó-előállítása Üzbegisztánban.
_fill_100x75_0.jpg)
