A talaj-előkészítéssel együtt végezzük a tápanyag-utánpótlást és ehhez szorosan kapcsolódva a műtrágyák hasznosulását és a talajszerkezet javítását célzó baktériumoltást is. Ez utóbbi eljárást ma még a gazdaságok kisebb hányada, 20-25 százaléka folytatja. Ők azok, akik a gazdaságosságot és termésbiztonságot egyaránt figyelemmel kísérik.

A baktériumkészítmények kijuttatására több módszer közül választhatunk. Ez függ magától a készítménytől, de fontos szempont a gazda számára az is, hogy az könnyen beilleszthető legyen az általa alkalmazott talajművelési technológiába. A talajbaktériumokat forgalmazó cégek közül többen is a vásárláshoz kapcsolódóan kijuttató berendezést adnak a felhasználónak.

Ezekkel a kijuttató eszközökkel – gyakran hívják JET berendezésnek – a talajműveléssel vagy a vetéssel egy menetben, külön munkafázis nélkül történhet az oltás. De természetesen a talajoltást elvégezhetjük szántóföldi permetezőgéppel is, majd ezt követően történik a talajba dolgozás.

Melyik módszert, milyen eszközt célszerű alkalmazni? A kijuttató eszközök – maradjunk a JET berendezések elnevezésnél – háromféle megoldást kínálnak.

1. Keretes JET

jet

jet

Keretes JET kicsiben és nagyban. Vas megyei kollégánk magyarázza a JET működését – fotók: AgroBio Kft.

Ezt az eszközt általában valamelyik talajművelő gépre (tárcsa, kombinátor, kultivátor stb.) kell felszerelni. A keret hossza a munkaeszköz szélességéhez igazodik, és rajta a félméterenként elhelyezett fúvókák biztosítják az egyenletes kijuttatást.

Valamennyi JET típushoz tartozékként adják a felszereléshez szükséges segédanyagokat, illetve a szerelési útmutatót. Ezek az eszközök 12 V-os, a traktor szivargyújtójáról működtethető elektromos szivattyúval működnek, mely szív és nyom is, tehát nem feltétlenül kell hogy a folyadék ráfolyjon.

A keretes JET-nél 0,1-0,2 mm-es fúvókákat alkalmaznak. Ezek lehetővé teszik, hogy akár 20 liter/ha lémennyiséggel juttassuk ki a bacikat. Célszerű ezt az eszközt választani abban az esetben, ha a permetező vízutánszállítása, illetve a műszak alatti utántöltés jelentős időveszteséggel jár. Ezzel a típussal 8-10 órás műszakot teljesíthetünk utántöltés nélkül, megfelelő méretű tartály esetében.

Itt jegyzem meg, hogy a permetlétartály általában nem része a JET-csomagnak. Ennek a típusnak hátránya, hogy valamelyik talajművelő eszközre szereltük fel, ezért ha más eszközt kívánunk később alkalmazni, úgy azt át kell szerelni.

2. T-JET

kép

T-JET sematikus képe és felszerelve a traktorra – ábra: Farmcenter Kft.; fotó: AgroBio Kft.

Ennek az eszköznek a szóróegysége T-alakú, melyre az elnevezés is utal. Ezt a keretet minden esetben a traktor elejére kell elhelyeznünk. Ez a megoldás nagy rugalmasságot biztosít az alkalmazott talajművelő gép cseréje esetében, mivel a kipermetezés szórásképét 3-tól 12 m-ig szabadon választhatjuk meg.

Az ezen alkalmazott fúvókák (2-4 db) réseltek, 8-10 mm átmérőjűek, ezért a légmozgás okozta elsodródás mértéke kisebb. Több előnye mellett hátrányának számít, hogy az alkalmazott lémennyiséget 45-50 liter/ha alá nem tudjuk csökkenteni.

3. Vetőgépre szerelt JET

kép

Vetőgépre szerelt JET sematikus ábrája és egy gép munka közben –  ábra: Farmcenter Kft.; fotó:

Ezt az eszközt a széles sortávolságú (45-90 cm) vetőgépek esetében alkalmazhatjuk. A baktériumkészítmény kijuttatása a vetőtárcsák között a sorba történik, ezért itt az alkalmazott dózisok általában 20 százalékkal alacsonyabbak, mint ha a teljes felületet kezelnénk.

Közbevetett megjegyzésként szeretném leszögezni, hogy ezek a készítmények többszörös túldozírozás esetében sem okoznak semmilyen kárt, mindössze fölösleges többletköltséget jelent a felhasználónak. A baktériummixet ennél a típusnál vagy a folyékony talajfertőtlenítésére szolgáló vagy a folyékony starter trágya kijuttatására felszerelt tartályba tesszük. Természetesen minden esetben önmagában, és nem kombinálva műtrágyával. Ha van rá lehetőség, ehhez külön tárolókat is felrakhatunk a vetőgépre.

Az eszköz hátrányának számít, hogy felszerelése, ellentétben az 1. és 2. típussal, csak jól felszerelt műhelyben történhet, és műszakilag jól képzett szakember tudja elvégezni azt. Emellett, miután a táblának csak 30-50 százalékára kerül a talajoltó készítmény, így annak a talajszerkezetre gyakorolt hatása is mérsékeltebb lesz, mint ha a teljes felületet kezelnénk.

Az alkalmazott kijuttató eszköztől függetlenül, munkaszervezési és hatástani szempontból a szóba jöhető oltóanyagok között jelentős különbségek adódnak! Az engedélyezett készítmények dózisai 1 l-től 20 liter/ha-ig változnak, ami egyben a visszamaradó csomagolóanyagok mennyiségére is kihat. Ennél fontosabb szempont az, hogy bár valamennyi talajbaktériumot a napsugárzás (UV) károsítja, ám ennek a mértéke nagyban eltér.

Egyes készítményeket azonnal, de legalább 30 percen belül be kell dolgozni a talajba. Ezeket a mixeket akkor válasszuk, ha rendelkezünk valamelyik JET típussal, és így a bedolgozás a kijuttatással együtt megtörténik. Ha permetezőgéppel végezzük a kijuttatást, úgy választhatunk nagyobb rugalmasságot biztosító, az UV-nek jobban ellenálló készítményt, mely több órán át is károsodás nélkül a talaj felszínén maradhat. Ezekkel a készítményekkel követhetjük azt a módszert, hogy az előző nap délutánján permetezőgéppel lehúzunk egy akkora darabot, amekkorát a következő napon a talajba tudunk dolgozni.

Kb. három éve forgalomba került egy készítmény, mely amellett, hogy fokozottan UV-álló, a magas, akár 7 százalékos sókoncentrációt is elviseli. Ezzel akár a műtrágya kijuttatásával együtt is elvégezhetjük a talajoltást, úgy, hogy kiszórjuk az alapműtrágyát, utána rápermetezzük a BioFil talajspecifikus készítményt, majd ezeket a talajba dolgozzuk.

Természetesen még ezt a modern készítményt sem szabad folyékony műtrágyába belekeverni, hiszen még pl. az UAN oldat is 24 százalékos, és ezt a magas sókoncentrációt egyetlen élő szervezet sem viseli el. Érdekességképpen: a közönséges konyhasó LD50 értéke 4000 mg/ttkg, ez az a dózis, melynek a szervezetbe jutása a vizsgálatban alkalmazott patkányoknál 50 százalékos elhullást eredményez.