Február 1-jétől lép életbe az Európai Parlament és a Tanács 2019/1148 rendelete, melynek értelmében – a már jelenleg is listázott anyagok mellett – korlátozott robbanóanyag-prekurzorrá nyilvánítja az ammónium-nitrátot illetve azokat keverékeket (pl. műtrágyákat), ahol a keverék ammónium-nitrátból származó nitrogén tartalma nagyobb, mint 16 tömegszázalék.

műtrágya

Magánszemélyek nem vásárolhatnak 16%-nál több nitrogént tartalmazó műtrágyát, ha a nitrogéntartalom ammónium-nitrátból származik – Fotó: Agroinform

Az EU rendeletben foglaltak végrehajtása a tagállamok kormányainak feladata, ezért végrehajtási kormányrendelet készül a részletszabályokról, ami ez idáig nem jelent meg. Összefoglaljuk, hogy jelenleg milyen szabályok vonatkoznak a robbanóanyag-prekurzorrá nyilvánított anyagok felhasználására, tárolására és az azokkal való kereskedésre, és ez milyen változásokat hoz a most rendelkezésre álló információk szerint a jelenlegi helyzethez képest.

Hogyan lehet műtrágyát vásárolni, szállítani és tárolni most?

Jelenleg nincs korlátozás arra vonatkozóan, hogy ki, mennyi, milyen műtrágyát vásárol, az a fontos, hogy  a vásárlónak meg kell őriznie a biztonságtechnikai adatlapot, amin a tárolás és felhasználás szabályai olvashatóak, és ezeket be is kell tartania. Az ammónium-nitrát esetében például rendkívül lényeges, hogy nem tárolható hosszabb ideig, mint ami az adatlapon szerepel, ugyanis szerkezetváltozáson megy keresztül, ami jelenetős kockázattal jár.

A szállítással kapcsolatban már most is komoly megkötések vannak érvényben: az ammónium-nitrát ADR 5.1 osztályba tartozik, azaz gyújtó hatású, oxidáló anyag, szállítása csak az ADR (közúti) szabályozásnak megfelelően történhet.

Mi várható az új előírások szerint?

Még nem jelent meg a végrehajtási rendelet, de az eddigi korlátozott robbanószer-prekurzorokra vonatkozó szabályok szerint magánszemélyek (a rendelet szövege szerint lakossági személyek) nem juthatnak hozzá ezentúl ammónium-nitrát tartalmú műtrágyához, ha az ammónium-nitrátból származó nitrogéntartalom több mint 16 tömegszázalék. Őstermelők, vállalkozók vásárolhatnak, de az átvételkor meg kell adniuk az adataikat, és hogy mire fogják felhasználni. A szabályozás lényege tehát alapvetően a nyomon követhetőség biztosítása.

A nitrogéntartalomtól függetlenül eddig is volt néhány biztonsági előírás, hiszen az említett EU rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza az ammónium-nitrátot is, azaz szabályozott robbanóanyag-prekurzornak számított eddig is. Ez azt jelenti, hogy koncentrációtól függetlenül 24 órán belüli, az ORFK felé jelentestételi kötelezettség vonatkozik arra, aki ezeknek a 2. mellékletben szereplő anyagoknak a hiányát észleli, kiugró tranzakciót, lopást vélelmez.

Milyen műtrágyákat érint feltehetőleg a szabályozás?

Jelenleg a megadott tömegszázaléknál magasabb arányban tartalmaz ammónium-nitrátból származó nitrogént például az ammónium-nitrát megnevezésű műtrágyák, de a pétisó és a mész-ammon-salétrom (MAS) műtrágyák is ebbe a kategóriába tartoznak.

A megadott százaléknál alacsonyabb mértékben tartalmaz ammónium-nitártból származó nitrogént például a pétimészsó és a nitrosol, tehát ezek a továbbiakban is elérhetőek lesznek lakossági felhasználók részére. A világszerte gyakran alkalmazott karbamidban pedig egyáltalán nem található ammónium-nitrát származék.

A forgalmazóknak is alkalmazkodniuk kell

A robbanószer-prekurzorrá nyilvánított anyagokat tartalmazó termékek (a megadott tömegszázalék szerint) miatt a forgalmazókra is további szabályok lesznek érvényesek: be kell jelenteniük Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) Kereskedelmi, Haditechnikai, Exportellenőrzési és Nemesfém-hitelesítési Főosztályánál, hogy forgalmazni szeretnék ezeket a műtrágyákat. Eddig ilyen kötelezettségük nem volt.

A bejelentésnek előre láthatólag a következőket kell tartalmazniuk:
a) a gazdasági szereplő neve, címe, cégjegyzékszáma;
b) a gazdasági szereplő által a lakossági személyek rendelkezésére bocsátandó korlátozott robbanóanyag-prekurzor vagy az azt tartalmazó keverék (termék) megnevezése, a koncentráció szintjével együtt;
c) a működési engedéllyel rendelkező olyan üzlet címe, ahol korlátozott robbanóanyag-prekurzort mint üzletköteles terméket a gazdasági szereplő értékesít;
d) nyilatkozat arról, hogy a robbanóanyag-prekurzorokat a vevői tértől elkülönülten, zárható helyiségben tárolják.

Miért kell ezt ennyire komolyan venni?

Az előző évben nagy visszhangot váltott, hogy Libanonban 180 személy halálát és óriási kárt okozott 2700 tonna nem megfelelően tárolt műtrágya robbanása – melyről az Aljazeera számolt be. Ezek után Romániában is óriási mennyiségű, ammónium-nitrátot foglaltak le a rendőrök a tárolási körülmények miatt.

Az ammónium-nitrát tárolása valóban nagy körültekintést igényel, a Hadmérnök folyóirat egy korábbi számából részletesen megismerhetjük a műtrágyával kapcsolatban felmerülő kockázatokat és a megfelelő tárolás mikéntjét is.

A folyóiratban található információk szerint az ammónium-nitrát önmagában nem gyúlékony, de mivel oxidálószer, még levegő jelenléte nélkül is segítheti más anyagok égését. Ezen felül hő hatására, zárt térben vagy nagyobb erőhatások eredményeként robbanhat.

Korábban is számos baleset történt az ammónium-nitráttal és az ammónium-nitrát alapú műtrágyákkal kapcsolatban. Hetven, az 1961 és 1995 közötti időszakban bekövetkezett balesetet elemeztek, ebből 15 baleset a tárolással állt összefüggésben a folyóirat szerzői szerint.

Mire kell figyelni a tárolásnál?

Az ammónium-nitrát műtrágya tárolására és kezelésére vonatkozó alapvető információk a gyártóktól, valamint  az  adott típusú ammónium-nitrát  műtrágyára vonatkozó biztonságtechnikai adatlapokból nyerhetők.

pétisó műtrágyaA nedvességtől távol tartandó! – Fotó: Agroinform

A tárolás során a következő alapelveket szükséges figyelembe venni:

  • Fontos a megfelelő tárolási hely kiválasztása (védőtávolságok betarthatósága, tűzoltóvíz elérését ne akadályozza semmi).
  • El kell kerülni, hogy nedvesség felvételére kerüljön sor, mivel higroszkópos tulajdonságú anyagról van szó.
  • Figyelni kell a szennyeződés elkerülésére! Kerülendő szennyező anyagok: szerves anyagok, szemes termények, növényi olajok, szerves klór vegyületek, szerves peroxidok, lúgok, savak, redukáló anyagok, fűrészpor, más típusú műtrágyák, karbamid, fémpor, alkálifémek, nehézfémek, üzemanyagok, kén.
  • Éghető anyagok távoltartása!
  • Rakodójárműveket, erőgépeket a műtrágya közelében ne tároljunk!
  • A biztonsági adatlapok, tárolási utasítások legyenek könnyen hozzáférhetőek, illetve oktassuk  a  dolgozókat  a  megfelelő  biztonságos  munkavégzésre  és  a  tárolási szabályokra!
  • Ha mégis szennyeződött az ammónium-nitrát műtrágya, a tároló telepen külön kell tárolni és táblával jelölni,  valamint gondoskodni kell a mielőbbi elszállításról.

vegyszer

Több, viszonylag gyakran használt vegyszert is korlátozott robbanóanyag-prekurzorrá nyilvánítottak (a kép illusztráció) – Fotó: pixabay

Nem csak a műtrágyáról van szó

Hasonlóan az ammónium-nitráthoz, a következő anyagok is korlátozott robbanóanyag-prekurzornak számítanak: kénsav 15 % feletti koncentrációban, salétromsav 3 % felett, hidrogén-peroxid 12 % felett, nitrometán 16 % felett. Ezek közül a nitrometén, a salétromsav és a hidrogén-peroxid magasabb koncentrációban (van felső határérték is!) akár lakossági személyeknek is kiadhatók, ha az üzletben a tranzakcióval kapcsolatban a szükséges nyilvántartás megtörténik.

Várhatóan a Fővárosi Kormányhivatal oldalán hamarosan közzéteszik az új szabályozással kapcsolatos tájékoztatót.