Kukorica másodvetésben?

Szándékosan választottam ezt a figyelemfelkeltő címet beszélgetésünk elé, hiszen évek óta visszatérő kérdés, látva az elmúlt száraz nyarakon a zörgősre felsült kukoricatáblákat, hogy a veszteségek mérséklésére milyen lehetőségeket hordoznak a rövidebb tenyészidejű hibridek a fajtaválasztékban.

Az elmúlt évek időjárási adatait elemezve egyre nyilvánvalóbb, hogy éghajlatunk melegedése pillanatnyilag megállíthatatlannak tűnik. Amennyiben nem sikerül megfékeznünk ezt a folyamatot, annak komoly, esetenként visszafordíthatatlan következményei lesznek, beleértve a mindennapi létünk alapjának legfontosabb területét, az élelmiszer-termelést és -ellátást is.

A klímaváltozás értelemszerűen óriási terhet ró a növénynemesítőkre is, hogy olyan fajtákat, hibrideket állítsanak elő, amelyek képesek tolerálni a megváltozott feltételeket és a tenyészidőszak sokszor végletekig szélsőséges éghajlatát. Azonban a korrektség kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy az éghajlat melegedésének nem csak negatív hatásai vannak.

Kukoricahibridek értékelő adatainak összehasonlításai eltérő vetésidőkben
Nagyigmánd, 2015.

Éppen ennek köszönhetően új távlat nyílt meg a kukoricatermesztésben, és termelésének folyamatosan feljebb tolódó északi határa miatt ma már olyan országok is képesek az önellátásra, amelyekben egy emberöltővel ezelőtt még tervezni sem mertük a kukorica vetését. Megváltozott a termeléstechnológia a hagyományos kukoricatermő területeken is, ahol mind népszerűbbek a másodvetések, méghozzá szemesként történő betakarításokkal.

Akkor nem is annyira elrugaszkodott kérdésként hangzik a cím sem?

A hazai pályán ugyan nem ez motiválta elsősorban a nemesítés irányát, hanem az  időjárási anomáliákra reagálva az a termelői elvárás, hogy a kukoricát minél korábban lehessen vetni. A felmerült igényekre alapozva hatalmas sikernek könyveljük el, hogy együttműködve a szegedi és martonvásári nemesítő kollégákkal, a fajtakísérleti eredményeink alapján a Nébih új kategóriaként bevezette a szuperkorai éréscsoportot (FAO 180-240).

Az új éréscsoport létrejöttét persze komoly szakmai viták előzték meg, és többször felvetődött a kérdés, hogy szükség van-e ezekre a speciális hibridekre. A támogatók részéről több komoly érv is szólt az éréscsoport mellett.

Egyik ilyen volt a korai vethetőség, amely lehetővé teszi, hogy már augusztus utolsó napjaiban alacsony szemnedvességű kukoricát arathassunk, elfogadható hektáronkénti hozam (7-9 tonna/ha) mellett. Ennek előnyei, hogy a piacon elsőként megjelenő kukorica általában magasabb áron kel el, és ekkor még nem kell tartanunk a fuzáriumproblémáktól sem.

Az éréscsoport hibridjeinek értékét tovább növeli a szárítás nélküli betakarítás lehetősége is, ami automatikusan maga után vonja a környezeti terhelés komoly csökkentését, hiszen nem kell fosszilis energiát (gáz, olaj) használnunk a szemben lévő víz elpárologtatásához a szárítók üzemeltetésekor.

A hibridek korai betakarítása lehetővé teszi a biztonságos őszi vetésváltást, utánuk akár repcét is vethetünk, illetve nagyon jó magágy készítésére lesz lehetőségünk az őszi kalászosok alá.

Miután ökonómiai szempontból meghatározó az egységnyi területről lehozható termés nagysága, egyre inkább fókuszba kerülnek a kései vagy másodvetések. Ezzel kapcsolatban kardinális kérdés, hogy milyen későn vethetünk még szuperkorai kukoricát.

A sikeres termesztésnek nyilván vannak fontos feltételei is. Említsünk meg néhányat!

Elsőként említeném, hogy a vetőmag is bizalmi kérdés! Csak megbízható helyről érdemes vetőmagot beszerezni, és az eladótól mindig meg kell kérni a vetőmag összes olyan paraméterét, amely a vetés helyes végrehajtásához szükséges, hiszen kizárólag a számla és a dokumentumok birtokában tudunk reklamálni, amennyiben bármilyen gond merülne fel!

A sikeres kései vetés legfontosabb alapfeltétele, hogy tudunk-e a vetés mélységében megfelelő nedvességű magágyat készíteni, illetve lesz-e elegendő víz a növények keléséhez, fejlődéséhez. Erre csak az öntözhető területek biztosítanak megfelelő garanciát. Nem szabad megfeledkeznünk a talajlakó kártevők elleni védekezésről, vagyis a talajfertőtlenítésről, amelyet a vetőgépre szerelt mikrogranulátum-szórókkal tudunk kivitelezni.

A legkritikusabb időszak az érés időszaka, amely szeptemberre esik, amikor a hőmérsékletek, főleg a hajnali, jelentősen csökkennek, lelassítva ezzel az asszimilációt.

A termesztési cél is fontos szempont. Eddigi vizsgálataink szerint szemes célra a június 10. napjáig vetett kukorica esetén van jó esélyünk, siló- vagy biogázcélra június 20-ig.

A Dorka MGT és GS 180 kimondottan szemes célra ajánlott hibridek

Láthatnánk néhány kísérleti eredményt is a tavalyi évből?

Igen, a nagyigmándi kísérleteink eredményét a mellékelt táblázatok tartalmazzák. Az eredmények alapján a június 1. napján vetett szuperkorai kukoricák október végére szemes célra biztosan 20% alatti szemnedvességnél voltak betakaríthatók.

Terméseredményük is meggyőző, megfelelő agrotechnika mellett 7-8 tonna/ha terméssel számolhatunk. A Dorka MGT és a GS 180 kimondottan szemes célra ajánlott hibridek, míg a TK 195 és GS 210 hibridek kettős hasznosításúak, azonban késői vetésben jellemzően silóként tudjuk betakarítani.

A Komárom Mezőgazdasági Zrt.-nél kitűnően vizsgázott a TK 195 hibrid

Túl vagyunk a nagyüzemi teszteken is, a Komárom Mezőgazdasági Zrt.-nél 2015-ben a TK 195 hibrid vizsgázott kitűnő eredménnyel szemes célra. A Komáromi Solum Zrt.-nél az igen későn (július első hete) vetett kukoricák csak silózásra voltak alkalmasak. A vetésszerkezetbe a gyakorlatban már bizonyítottan könnyen beilleszthető szuperkorai kukoricák kései vetése jó lehetőséget biztosít, hogy évente két termést hozzunk le a területünkről.