A Nébih az Egységes Kérelemben megadott területi adatokat feltöltötte az eGN rendszerbe, megkönnyítve az elektronikus napló kitöltését. Az EK adatok tömeges áttöltését követően a permetezési naplón kívüli jogcímek is megnyílnak a gazdálkodók számára. Ezáltal minden akadály elhárult a Gazdálkodási Napló elektronikus vagy papírformában történő naprakész vezetése elől. Egyúttal a 2024-es napló is megnyílik annak érdekében, hogy már rögzíteni lehessen az őszi vetésű növények érdekében végzett műveleteket – írja a Nébih

online

A Nébih az Egységes Kérelemben megadott területi adatokat feltöltötte az eGN rendszerbe, megkönnyítve az elektronikus napló kitöltését – fotó: pixabay.com

A Nébih az eGN vezetésére kötelezett gazdálkodók munkájának megkönnyítése érdekében feltöltötte a rendszerbe a Magyar Államkincstár (MÁK) elektronikus felületén, az Egységes Kérelemben (EK) rögzített területi adatokat.

A gazdálkodóknak tehát nem kell a MÁK-nál korábban már megadott adatokat az eGN rendszerbe is egyedileg felvinniük, a tömeges áttöltés funkciót kiválasztva, az adatokat az EK-ban nem szereplő információkkal kiegészítve, azonnal megkezdhetik a műveletek rögzítését.

A rendszer a tömeges áttöltés során lehetőséget ad a gazdálkodók által az eGN-ben korábban rögzített adatok ‒ EK-ban szereplő információkkal való ‒ bővítésére. Minden esetben a felhasználó határozhat arról, hogy a már felvitt termőhelyekhez és hasznosításhoz az EK-ban megadott adatokat társítja-e, vagyis dönthet arról, hogy az EK szerint kívánja-e pontosítani az eGN-ben felvitt adatokat.


szántó

Az EK adatok áttöltését követően egyúttal a permetezési naplón kívüli jogcímek is megnyílnak – fotó: pixabay.com

Kötelező azonban elvégezni a szinkronizációt, amennyiben a gazdálkodó EK tábla sorszámmal egészíti ki a termőhelyi adatait. Ezáltal biztosítható ugyanis, hogy az eGN-ben szereplő és az EK-ban rögzített adatok pontosan megegyezzenek.

Azon termőhelyek esetében, amelyeket a termelő korábban csak az EK-ban rögzített, mostantól lehetőség van kiválasztani, és tömegesen létrehozni az eGN felületen is. Ezt követően az EK-ban nem szereplő adatokkal kiegészítve lehet véglegesíteni a termőhelyet és a hasznosítást, mely után már műveletet is lehet rögzíteni a mezőgazdasági táblákhoz.

Fontos kiemelni, hogy abban az esetben, ha az EK beadási időszakot követően adatváltozás történt vagy történik, a területváltozást nem kell átvezetni a naplóban, ugyanis a támogatható terület változásától a tábla tényleges területe nem változik.
Az EK adatok áttöltését követően egyúttal a permetezési naplón kívüli jogcímek is megnyílnak – írja a Nébih.

Mindezzel valamennyi akadály elhárult a tekintetben, hogy a termelők ‒ a jogszabályoknak megfelelően ‒ megkezdhessék a Gazdálkodási Napló elektronikus vagy papírformában történő naprakész vezetését. A naprakészség követelményeiről további információ az útmutatóban olvasható.


A 2024-es (2023/2024 gazdálkodási év) napló is megnyílik annak érdekében, hogy már rögzíteni lehessen az őszi vetésű (2024. évi EK-ban szereplő) növények érdekében végzett műveleteket. A 2023-as napló EK betöltés/szinkronizáció befejezését követően, célszerű lesz a termőhelyek csoportos örökítésének elvégzése azon termőhelyek esetében, ahol nem kerül sor területmódosításra. Ezzel ugyanis egyszerűbbé válik a következő évi termőhelyek felvitele.

A későbbiekben a területi adatok évről évre örökíthetőek lesznek.

Kapcsolódó anyag:
"Kitöltési útmutató - Elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) - Egységes Kérelem (EK) adatok betöltése" letölthető formában (pdf)