gazdálkodási napló

Gazdálkodási Napló (GN) vezetését eredendően az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő ?Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot?, illetve a ?Helyes Gazdálkodási Gyakorlat? feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet írta elő. A gazdálkodó köteles naplót vezetni, hogy a termelésre vonatkozó adatok könnyebben nyomonkövethetők legyenek, továbbá a törvény célja, hogy a gyakorlatra vonatkozó előírások teljesítését ellenőrizni lehessen, valamint az érintett támogatások monitoringja.

Kapcsolódó címkék: növénytermesztés, talajművelés, termőföld,

Apróhirdetések

Hozzászólások

  • Őstermelői adószám, számla, nyugta, igazolvány, pecsételés stb.... » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | JD 4630

    Válasz #648 hozzászólásra http://gazdapartner.blogspot.hu/2013/01/a-nitraterzekeny-teruleten-gazdalkodok.html 2013. JANUÁR 8., KEDD A Nitrát rendelet módosítása A nitrátérzékeny területen gazdálkodók mellett az árutermelő állattartók számára is fontos előírásokat tartalmaznak a felszíni és a felszín alatti vizek védelmének szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet (Nitrát rendelet) 2013 január 10-én hatályba lépő módosításai. A rendelet a nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytatók számára a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (HMGY) kötelező előírásainak betartását írja elő. A HMGY előírásai az EU-s követelmények miatt változnak, a vizek védelme érdekében szigorodnak a földek szervestrágyázásának feltételei. A módosítás értelmében: A szervestrágya nitrátérzékeny területen október 31-e és február 15-e között nem juttatható ki a földekre, illetve ideiglenes trágyakazal nem létesíthető és nem tartható fenn mezőgazdasági művelés alatt álló táblán. Az eddigi november 15-től február 15-ig tartó tilalmi időszak két héttel hosszabb lett. Módosult a lejtők trágyázásával kapcsolatos szabályozás, új szabály, hogy 2%-nál meredekebb lejtésű területen olyan művelési módot kell alkalmazni, amely elősegíti a csapadékvizek talajba jutását. A szervestrágyák hasznosulási értékeinek számításakor csak a nitrogén és foszfor kijuttatás évében hasznosuló mértékét kell alapul venni. Az eddigiektől eltérően nem kell számolni a káliummal, illetve a hatóanyagok második, harmadik évi és a negyedik évtől érvényes utóhatásaival. Az állattartó telepen képződő trágya tárolására vonatkozó szabályozás módosítása után a trágyatároló építési kötelezettség alóli mentesülés feltételei az alábbiak szerint változtak: „Ha a mélyalmos tartás esetén, valamint az extenzív legeltetéses állattartás ideiglenes szálláshelyein képződött trágya, illetve a karámföld az e rendeletben meghatározott szabályok szerint közvetlenül termőföldre kerül, akkor trágyatároló építése nem szükséges abban az esetben, ha a trágya felhalmozódása az istállóban vagy az ideiglenes szálláshelyen legalább 6 hónapig biztosított. Az alkalmazott technológiának biztosítania kell, hogy ne történjen kijuttatás az e rendelet előírásai szerint tiltott vagy trágyázásra nem alkalmas időszakban.” A mentesülés feltételeinek való megfelelést a nyilvántartások tartalma és az adatszolgáltatás teljesítése igazolja, ezért ezek megfelelő vezetésére különösen fontos gondot fordítani. A rendelet valamennyi melléklete módosult, 2013-től az azokban szereplő értékekkel kell számolni. A HMGY nem módosuló rendelkezései változatlanul érvényben maradnak, azok betartása a nitrátérzékeny területen gazdálkodók számára kötelező. A rendelet hatálya az adatszolgáltatás és nyilvántartás tekintetében a nitrátérzékeny területen gazdálkodókon kívül valamennyi háztartási igényt meghaladó mértékben állattartást végző természetes és jogi személyre is kiterjed. Az erre vonatkozó szabályok alapján a kötelezettnek: A gazdálkodási évre vonatkozóan folyamatos nyilvántartást kell vezetnie a Gazdálkodási Napló tápanyag-gazdálkodásra, trágyázásra, parcella művelési adatokra, valamint állattartásra vonatkozó lapjain, vagy ennek megfelelő adattartalommal. Köteles adatot szolgáltatni a gazdálkodási évet követő december 31-ig a mezőgazdasági tevékenység helye szerint illetékes talajvédelmi hatóságnak. A minisztérium tervezete alapján a kötelező adatszolgáltatást 2013-tól elektronikus úton kell teljesíteniük a gazdálkodóknak. Ennek bevezetése változásokat fog eredményezni az eddigi gyakorlatban, amikre különösen az állattartóknak érdemes fokozottan figyelni. 1. Az elektronikus adatszolgáltatáshoz új adatlapokat hoznak létre az MGSZH internetes felületén, amelyeket a Gazdálkodási Napló adatszolgáltatáshoz hasonlóan papíralapon nem, csak elektronikusan lehet kitölteni és benyújtani . 2. Az elektronikusan beküldött adatlapok feldolgozása felgyorsul, az adatot nem szolgáltatók az állattartók központi(TER) nyilvántartásából könnyen azonosíthatók lesznek. Várható, hogy ezután minden állattartótól megkövetelik az adatszolgáltatás teljesítését. 3. Az eddig használt adatlapokon is fel kellett (volna) tüntetni az adatszolgáltató egyedi környezetvédelmi azonosító adatait (KÜJ számát és KTJ számát), de ezekkel jelenleg sok állattartó még nem rendelkezik. Várhatóan az eddiginél jobban megkövetelik ennek az előírásnak a betartását is, ezért érdemes a hiányosságokat pótolni, a 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendeletben foglaltak szerint. A rendelet alapján az adatszolgáltatásra kötelezett állattartók környezetvédelmi ügyfélnek minősülnek, akiknek rendelkezniük kell egyedi környezetvédelmi azonosító adatokkal, amelyek környezetvédelmi ügyfél jel (KÜJ) - a természetes, vagy jogi személy egyedi azonosító adata, környezetvédelmi területi jel (KTJ) - a környezetvédelmi objektum egyedi azonosító adata; Az egyedi környezetvédelmi azonosítók igényléséhez szükséges nyomtatványokat és a kitöltési útmutatót a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapjáról IDE KATTINTVA lehet letölteni. Az azonosítók kiadását az illetékes környezetvédelmi felügyelőségnél kell kezdeményezni.

  • Nitrátérzékeny területek » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Matyi50

    Marhajó.. ha Pistabácsinak van 3hektárja,mindhárom külön helyen,akkor 3 talajvizsgálat.. "Az Európai Unió nitrát irányelve a vizek védelmében előírja, hogy négyévenként felülvizsgálni, és szükség esetén kiegészíteni, módosítani kell a nitrátérzékeny területek listáját. Európai uniós kötelezettségünknek eleget téve Magyarország a nitrátérzékeny területek listáját felülvizsgálta, és kijelölte az újakat. A kijelöléssel módosításra került a 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet, valamint a 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet, mely által az ország területének 68-69 %-a nitrátérzékeny besorolásba került, tehát jelentős, azaz 23,1 %-os területi bővítésre került sor. A területi bővítés részletes blokklistáját a hatályos 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza azzal, hogy „Új kijelölés”-ként jelöli azon blokkokat, amelyek 2013. szeptember 1-től válnak nitrátérzékeny területté. A MePAR-ban ezen időponttól tekinthető meg az érzékenységi besorolás, azonban az E-kérelemben a gazdálkodók erről már értesülhetnek. . A 2013. szeptember 1-jétől kijelölt nitrátérzékeny területeken az 59/2008 (IV.29.) FVM rendelet szerinti Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat (továbbiakban HMGY) előírásait 2014. szeptember 1-jétől kell alkalmazni. A nitrátérzékeny területen gazdálkodónak kötelező az 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet szerinti nyilvántartás vezetése, mely kötelezettségnek a gazdálkodási napló formanyomtatványa – vagy annak adattartalmával megegyező nyílvántartás – által megtehető, amely a 61/2009. (V. 14.) FVM „AKG rendelet” 21. számú mellékletében található. A 96/2009 Irányító Hatósági közleményben foglaltak szerint a nyilvántartás vezetésére a gazdálkodási napló alábbi lapjai felelnek meg: _ Főlap _ GN - 01- Összesítő adatlap az adott gazdálkodási évre vonatkoztatva _ GN - 06 – Táblaösszesítő nem AKG-s területekről (a területek beazonosítása céljából) _ GN - 07 – Folyamatos műveleti napló táblánként, csak a nitrát-érzékeny területekre _ GN - 08 - Legeltetési napló _ GN - 11 – Öntözési napló – amennyiben szükséges, nitrát-érzékeny területekre; _ GN - 12 - Trágyázási napló _ GN - 13 – Szervestrágya mérleg _ GN - 14 – Állatállomány-változási nyilvántartás _ GN - 15 - Állatállomány összesítő az adott gazdálkodási évben (nitrát-érzékeny terület esetén) Nitrátérzékeny területen a Helyes mezőgazdasági gyakorlat (HMGY) szabályainak betartását ellenőrzi a hatóság, valamint a Kölcsönös Megfeleltetéshez kapcsolódó ellenőrzések révén a támogatási összegekre is kihat. A HMGY előírásai többek között a következőkre terjednek ki: - Mezőgazdasági területre évente szerves trágyával kijuttatott N hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát. Műtrágya 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára csak haladéktalan bedolgozás mellett juttatható ki, kivéve a fejtrágyázás műveletét. Ültetvények esetében 15%-nál meredekebb lejtésű területeken csak erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya. - Hígtrágya csak talajvédelmi tervre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában használható fel mezőgazdasági területen. Nitrátérzékeny területen a műtrágya-felhasználás feltétele, hogy a gazdálkodó rendelkezzen 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredménnyel. A kijuttatott istállótrágyát haladéktalanul, egyenletesen a talajba kell dolgozni. Állattartó telepen képződött trágyát szivárgásmentes, szigetelt, műszaki védelemmel ellátott tárolóban kell gyűjteni. A trágyatároló kapacitásának 6 havi trágya befogadására kell elegendőnek lennie. Legközelebbi teljesítési időpontok trágyatároló kialakítása terén: 2013, szeptember 1 előtt nitrátérzékeny területen üzemelő, vagy nitrátérzékenynek számító állattartó telepek 6 havi kapacitással bíró trágyatárolóit 2014. december 31-ig kell megvalósítani. 2013. szeptember 1-jétől kijelölt nitrátérzékeny területeken, illetve a nem nitrátérzékeny területen lévő állattartó telepek 6 havi kapacitású hígtrágyatárolóit 2014. december 31, míg az istállótrágya-tárolókat 2015. december 22-ig kell létrehozni. Amennyiben a gazdálkodó rendelkezik silótárolóval, akkor annak aljzatának és a keletkező silólé összegyűjtésére szolgáló aknának meg kell felelnie a szivárgásmentességi előírásoknak. Nitrát érzékeny területen nem megengedett: A trágyakijuttatás október 31-től február 15-ig tilos. Ez gyakorlatilag a téli legeltetési tilalmat is magába foglalja. Ezen időszakban a legeltetés csak akkor megengedett, ha az állatsűrűségből származóan a kijuttatott trágya nem haladja meg éves szinten a 120 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiséget Az őszi kalászosok fejtrágyázása február 1.–től lehetséges. Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágyát nem szabad kijuttatni a tilalmi időszakon kívül sem. Műtrágya és szerves trágya a felszíni vizek partvonalától mért védőtávolságon belül nem juttatható ki.(Ezen előírás gyakorlatilag megegyezik a már mindenki számára kötelezően alkalmazandó 50/2008 FVM rendeletben rögzített HMKÁ előírásaival). 170 kg/ha/év érték felett szerves eredetű Nitrogén-hatóanyag kijuttatása tilos. Trágya nem juttatható ki 17%-nál nagyobb lejtésű területre. Kijuttatni könnyen oldódó nitrogéntrágyát a betakarítás után csak akkor lehet, ha a megfelelő talajfedettséget biztosító növény vetésére 15 napot követően sor kerül, vagy a szármaradványok lebomlása azt nem igényli. Szármaradvány alászántásával legfeljebb 80 kg/ha N hatóanyag juttatható ki betakarítás után, s amennyiben nem kerül oda 15 napon belül növény. Ideiglenes trágyakazal mezőgazdasági táblán csak abban az esetben létesíthető, ha nincs tilalmi időszak, illetve azon kívül: - felszíni víz nincs 100 m távolságon belül, - a talajvíz legmagasabb szintje 1,5 méter alatt van. Az adott évben felhasználandó mennyiségnél több istállótrágya ideiglenes trágyakazalban a mezőgazdasági művelés alatt álló táblán nem tárolható. Az ideiglenes trágyakazlat minden évben más helyszínen kell kialakítani, s a trágya maximum 2 hónapig tárolható. A nitrátérzékeny területeken gazdálkodóknak minden év december 31-ig adatot kell szolgáltatniuk a megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága részére. Az adatszolgáltatás elektronikus formában a NéBIH honlapján tehető meg. Az adatszolgáltatási kötelezettség a nitrátérzékeny területen gazdálkodást folytató magánszemélynek és gazdálkodó szervezetnek (függetlenül attól, hogy trágyázott e vagy sem), továbbá az ország teljes területén a magánszemélyek háztartási igényeit meghaladó mértékben állattartást végző: 5 számosállatnál, baromfi esetében 3 számosállatnál több állatot tartókra vonatkozik. Természetesen ez az adatszolgáltatás 2014. ÉV VÉGÉN MÉG NEM VONATKOZIK azokra a gazdálkodókra, akiknek területe 2013. szeptember 1-től vált nitrátérzékennyé, hiszen ezen területeken a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásait, mint például a talajvizsgálatra alapozott műtrágyahasználatot, csak 2014. szeptember 1-től kell betartaniuk. Az új nitrátos MePAR blokkok listáját a 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza „Új kijelölés”-ként. A MePAR-ban jelenleg ezen tény már ellenőrizhető. Számukra az első adatszolgáltatás határideje MAJD CSAK 2015 december 31.-én lesz! Amennyiben az érintett gazdálkodó a Kölcsönös megfeleltetés keretében ellenőrzést kap, úgy a meg nem felelés miatti szankció az alábbi támogatások mindegyikének csökkentését vonja maga után: Közvetlen kifizetések: SAPS elkülönített cukortámogatás elkülönített zöldség-gyümölcs támogatás a zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítási nemzeti program EMGA-ból finanszírozott különleges támogatása tejtermelőket sújtó különleges hátrányok kezeléséhez kapcsolódó különleges támogatás Héjas gyümölcsűek termesztésének támogatása Elkülönített bogyós gyümölcs támogatás) Különleges rizs támogatás Kérődző szerkezetátalakítási program Mezőgazdasági célú biztosítási díj támogatása Az EMVA támogatások: kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs kifizetés a növényi genetikai erőforrások megőrzéséhez nyújtandó támogatás Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs kifizetés mezőgazdasági földterületek első erdősítésének támogatása agrár-környezetvédelmi kifizetések erdő-környezetvédelmi kifizetések védett őshonos állatfajták tenyésztésének támogatása tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás) Őshonos állatok ex-situ tartásához nyújtott támogatás Natura 2000 erdőterületek támogatása Borpiaci intézkedések: szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása) szőlőültetvények kivágásának támogatása "http://tudas.nak.hu/hu/temak/8183-a-mezogazdasagi-eredetu-nitratszennyezes-elleni-vedelem

  • AKG támogatás » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Zoli 63

    Megjelent a 139/2012. (XII. 22.) VM rendelete az egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról. I. AKG - 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet módosítása A módosítás révén a „hüvelyes növény”fogalma a következő lett: bab, borsó fajok, lencse, csillagfürt, szójabab, szegletes lednek, földimogyoró. (Kikerült a takarmánybükköny.) A „szálas pillangós takarmánynövények” fogalma a következőképpen alakul: lucerna, bükköny-félék, vöröshere, bíborhere, fehér here, korcshere, perzsa here, alexandriai here, lódi here, fonák here, somkóró, takarmány baltacím, szarvaskerep, nyúlszapuka, szeradella, borsó fajok, tarka koronafürt, koronás baltavirág, görögszéna, fehérvirágú somkóró vagy ezen növények keveréke, füves keveréke, illetve ezen növényeket tartalmazó keverék; Pontosításra került a „zöldtrágya-növény” fogalma: olyan vetett növényfaj, amely növénytakaróként beborítja a talajt és a talajtermékenység javításának céljából fejlődése vegetatív szakaszában, de legkésőbb a vetést követő első virágzáskor teljes tömegében a talajba bedolgozásra kerül, ahol az árvakelés nem minősül zöldtrágya-növénynek. (Tehát a többéves lucerna pl. egyértelműen kizárásra került.) A legeltethető állatállományra vonatkozó előírások betartása valamennyi célprogram esetén úgy kerül megállapításra, hogy a célprogramokban támogatott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területek támogatott területe – TEHÁT a LEMÉRT terület -, valamint az adott célprogramban előírt állatsűrűség szorzatának eredménye képezi azt az állategységet, amely az előírt állatsűrűségi előírások teljesítéséhez szükséges. A módosítással beemelésre került, hogy a gazdálkodási év során kijuttatott hatóanyagdózis kizárólag abban az esetben haladhatja meg az adott gazdálkodási évi tápanyag-gazdálkodási tervben foglaltakat, ha az a következő gazdálkodási évre elkészített tápanyag-gazdálkodási terv adatai alapján a következő évi főnövény tápanyag utánpótlása céljából indokolt. A vetésszerkezeti előírások vizsgálatánál azok a területek, amelyekre egy adott évben nem nyújtottak be kifizetési kérelmet, az adott gazdálkodási évnél egyéb kultúraként kerülnek figyelembevételre. További könnyítés, hogy ha a 2013/2014., azaz az ötödik gazdálkodási év vonatkozásában a zöldtrágya növény beforgatását legkésőbb 2014. október 31-ig kell megvalósítani. Ültetvénykivágás (folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell): - a kivágás tényét a kivágás befejezésétől számított 10 napon belül nyomtatványon be kell jelentenie az MVH-nak. Ha a gazdálkodó kivágott ültetvényét nem kívánja újratelepíteni, akkor a kivágás bejelentésével egyidejűleg a kivágott terület nagyságához igazodó visszavonási kérelmet kell benyújtania az MVH-nak. Amennyiben a visszavonásra nem kerül sor a fenti időpontban, úgy az azt jelenti, hogy a visszatelepítés 12 hónapon belül megtörténik. - az újratelepítés befejezését a megvalósulást követő 10 napon belül, az MVH honlapján közzétett nyomtatványon az újratelepített növényfaj megnevezésével együtt be kell jelentenie az MVH-nak. Csak kizárólag a bejelentést követően lehet benyújtani kifizetési kérelmet ! Az ültetvényes célprogramokból a gazdálkodó az adott kötelezettségvállalással érintett egybefüggő területtel a célprogramból a támogatási időszak lejáratáig kizárásra kerül és a támogatási kérelemre vonatkozóan már igénybe vett teljes támogatási összeget vissza kell fizetni, ha: - az újratelepítésre nem került ültetvény területére kifizetési kérelmet nyújt be; - nem tesz eleget az előírtak szerinti, az ültetvény kivágására vonatkozó, vagy az újratelepítésére vonatkozó bejelentési kötelezettségének; - amennyiben 12 hónapon belül nem kerül az ültetvény újratelepítésre; - az ültetvény kivágását követően nem a teljes kötelezettségvállalással érintett egybefüggő terület kerül újratelepítésre 12 hónapon belül, vagy - az ültetvény részben kerül kivágásra. A kifizetésre vonatkozó arányos csökkentés meghatározása, csak annyiban változott, hogy beemelésre került jogi szempontból, hogy a csökkentésnél nem csak a kisebb területre történő benyújtás ténye veendő figyelembe, hanem az ellenőrzések során történő csökkentést is.(Folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.) A tápanyag-gazdálkodási terv illetve a Gazdálkodási Napló benyújtásának hiánya esetén a támogatáscsökkentés 15-15 %-ra mérséklődik a jövőben. Ha az ellenőrzések során megállapítást nyer, hogy a gazdálkodó nem felel meg a 10. § (1) bekezdésében (legeltethető állatfajok tartója a támogatási időszak egésze alatt, állatnyilvántartás, bejelentési kötelezettség), valamint a Természetvédelmi illetve Környezetvédelmi gyeptelepítési célprogramok esetében az első évi művelési ág váltás bejelentése előírásainak, úgy a célprogramból a támogatási időszak lejártáig a gazdálkodó kizárásra kerül, és az eddig felvett támogatási összeget vissza kell fizetni. (Folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.) A vízerózió elleni célprogramban a vetésszerkezetből kikerült a 12 % feletti lejtős területen egyébként sem termeszthető dohány, cukorrépa, takarmányrépa, burgonya, csicsóka Egyértelműbbé tette a jogszabály, hogy a gazdálkodási évének végétől kell egyes célprogramok esetében a megemelt állatlétszámot figyelembe venni. Pontosításra került a talaj- illetve növénymintavétel során kötelezően feltüntetendő adathalmaz a rendelet 18-19. mellékletében. Feltüntetendő a mintavételi lapon Enyhébbek lettek a gyepgazdálkodási célprogramok legeltetéssel kapcsolatos előírásainak egyes jogkövetkezményei, valamint az ökológiai gazdálkodás terén beemelésre került a növényvédelmi előírások megsértésének szankciója is. A rendeletek 2012. december 23-án lépett hatályba Rendelet és mellékleteinek elérhetősége: http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK12178.pdf További információk a kamarai tanácsadóknál érhetők el. e-mail: info@agrarkamara.hu

  • Bérmunka tarifák szántóföldön! » 2014. október 15., csütörtök 11:42 | .Feco.

    Válasz #1145 hozzászólásra permetezési napló, (ami egyfelől része a gazdálkodási naplónak) másfelől mindenkinek kötelező vezetni, aki bármilyen támogatás igénybe vesz (kölcsönös megfeleltetés, HMKÁ, stb.) Be kell írni a területet, kultúrát, fenológiai fázist, rövid indoklást, hogy miért van szükség a kezelésre, időjárási körülményeket, kijuttatott vegyszert, hatóanyagot, dózist, vízmennyiséget, kijuttató gépet, kijuttató nevét, felelős irányító nevét. két része van, vezetni kell táblaszinten, és vezetni kell a permetező gép vonatkozásában.

  • AKG támogatás » 2014. október 15., csütörtök 11:40 | otis

    Válasz #1151 hozzászólásra Hello! Ha még csak most fogsz a tavalyihoz az szép kis elfoglaltság lesz így az esős napokrasmile tonguep Én Tar Ferenc programjával közel 250 ha-t csinálok hat gazdának + a cégnek, sokkal egyszerűbb ezen keresztül, nem kell keresgetnem mit hová, miért. Az idei évre is kész van már minden TGT, FHT meg minden. Csak ajánlani tudom, nem túl drága és jó is. Egyébként ez az MGSZH-s nyomtatványkitöltős szarság nem ér semmit, addig hibásnak veszi a kitöltést, míg a lucernához is be nem írod, hogy a szalmát illetve a mellékterméket be forgattad a talajbasmile confusedsmile whistlingsmile scared Egyébként ebből is látszik, mennyire veszik az egészet komolyan. Nekem volt egy ismerősöm, aki az elmúlt AKG-ban egyik alkalommal csak az üres lapokat küldte be gazdálkodási napló gyanánt... Azt hiszitek szólt neki valaki is érte egy szót is? A kutya át nem nézi ezeket.

Hírek

További híreink

[bezárás x]