Az egekig emelkedő energia- és műtrágyaárak idején felértékelődik az állattartó telepeken keletkező hígtrágya. A kezelése viszont komoly szakértelmet, gépészeti infrastruktúrát igényel.

Hegedűs Attila, a Bauer Hungária Kft. ügyvezetője, az AgrárgépShow keretében, a MEGFOSZ által szervezett kerekasztal-beszélgetés során elmondta, hogy egy közepes méretű állattartó telepen naponta a 200-300 köbmétertől akár 1500-2000 köbméterig terjedő nagyságrendben is képződhet hígtrágya. Ennek felhasználása megfelelő gépesítés nélkül elképzelhetetlen, ráadásul az is nehézség, hogy nem állandó sűrűségű anyagról van szó, más eljárást igényel egy 1-2 százalék szárazanyag-tartalommal rendelkező és egy 10-12 százalék szárazanyag-tartalommal rendelkező hígtrágya.

Termelői oldalról Bodnár Lajos, a Hajdúböszörményi Béke Mezőgazdasági Kft. ügyvezetője vett részt a beszélgetésben, aki elmondta, hogy a hígtrágya használatának sikere az üzemméreten is múlik. 2000 fejőstehenet tartanak, 28 ezer hízósertést értékesítettek 2022-ben. Szántóföldi növénytermesztéssel is foglalkoznak, elsősorban az állattartó ágazat takarmányellátásának biztosítása érdekében. 2011 óta energiával is kereskednek, biogázüzemet működtetnek. Ennek jelentősége az energiaválságnak köszönhetően felértékelődött, arra törekednek, hogy amiből csak lehet, energiát állítsanak elő. Több mint 70 ezer köbméter hígtrágya tárolására rendezkedtek be, a trágyát elsőként energiatermelésre használják fel, majd a mellékterméket tápanyag-utánpótlásra.

MEGFOSZ

A hígtrágyázás lehetőségei, hasznosulás, problémák és megoldások, kerekasztal-beszélgetés a MEGFOSZ szervezésében – Fotó: Agroinform

Sinkó Attila, a Vogelsang Magyarország Kft. ügyvezetője hozzászólásában a biogázüzemek jelentőségét hangsúlyozta. Magyarországon körülbelül 30 olyan biogázüzem van, amely elsősorban a mezőgazdasági tevékenységgel összefüggésben építette fel a működését. Mint mondta, a jelenlegi energiaárak mellett még akár támogatás nélkül is rentábilis lehet egy biogázüzem működtetése. Hogy ki, milyen technológiát alkalmaz, eltérő, példaként említette a csigás adagolórendszereket, amelyeknek olcsóbb a kivitelezése, viszont kevésbé hatékonyan működtethetőek, illetve a drágábban kialakítható szivattyús rendszereket, amelyek azonban alacsonyabb ráfordítással üzemeltethetőek.

Ackermann Tamás, a Fliegl Abda Kft. cégvezetője arra hívta fel a figyelmet "Mennyit ér egy perc?" felütéssel indított hozzászólásában, hogy a gazdálkodók sokszor nem mérlegelik, hogy milyen technológiával lehet a legköltséghatékonyabban elvégezni egy-egy technológiai elemet, hanem csak egy bizonyos gép árával kalkulálnak. Megjegyezte azt is, hogy a biogázüzemek létrehozása kapcsán az az egyik probléma, hogy rengeteg betont, építőanyagot beleöltünk ezekbe a fejlesztésekbe, de tulajdonképpen "nem azt a célt szolgálta a biogázüzemek létesítésére szánt támogatás, hogy energiát termeljenek, hanem hogy sok betonból üzemek épüljenek". Amelyek ma nagyon kevés energiát termelnek. A hígtrágyát ugyanis nem elég, ha fel tudjuk dolgozni egy biogázüzemben. Azt tárolni kell tudni, szállítani, betölteni az üzembe. Ezeknek a lépéseknek viszont már komoly gépészeti feltételei vannak.

Pap Lajos, a Pap-Agro Kft. ügyvezetője a hígtrágya-technológiával kapcsolatban azt emelte ki, hogy elsősorban arra érdemes koncentrálni, hogy kinek, milyen lehetőségei vannak, milyen gépészeti alapok állnak rendelkezésre, milyenek a területek. Minden gazdának a saját körülményeihez mérten lehet a neki legmegfelelőbb hígtrágyakezelési- és kijuttatási technológiát ajánlani. Mint mondta, arra is van precedens, hogy 8 óra alatt 1100 köbméter hígtrágyát tudtak kijuttatni, de természetesen ehhez jó adottságokra, nagy táblaméretre volt szükség. Viszont ezekből a számokból is látható, hogy a hígtrágya alkalmazása egy kivitelezhető módja a tápanyag-utánpótlásnak, még akkor is, ha nagyobb odafigyelést igényel, mint a műtrágya használata.

További rengeteg hasznos információ és a hígtrágyakezeléssel, -kijuttatással kapcsolatos tapasztalatok az alábbi videóban: