Az RAGT Vetőmag Kft. szakmai videósorozatának következő része a mezőgazdasági termelők és a vadgazdálkodást folytató társaságok számára, talán az egyik legkényesebb témakörrel – a napraforgó vadkár körülményeivel – foglalkozott, tudományos szempontok alapján, elfogultság nélkül.

Fenyődi Andrea, az RAGT Vetőmag Kft. növényorvosi egyetemi diplomadolgozatának összefoglalóját mutatta be a mezőgazdasági termelők számára, amelyben szimulált mezei nyúl és őz károsítás hatásait vizsgálta a napraforgó gyomosodására és terméseredményeire vonatkozóan.

A vadak által okozott károk a mezőgazdaságban az elmúlt évtizedekben jelentősen megnövekedtek Magyarországon.

A mezőgazdasági vadkár szempontjából legjelentősebb hazai vadfajok a  vaddisznó, a gímszarvas, az őz és a mezei nyúl.

A legérintettebb szántóföldi kultúrák a kukorica, napraforgó, repce és őszi kalászosok.

Fenyődi Andrea napraforgó kultúrában beállított saját kísérleteinek célkitűzése volt, hogy

  • feltárja a vadkár gyomosodásra való hatását,
  • a napraforgó eltérő fejlődési fázisaiban modellezett mezei nyúl és őz károsítás következtében a termésátlag, ezermagtömeg, olajtartalom alakulását elemezze, valamint hogy
  • a napraforgó szimulált vadkárokból történő regenerációját vizsgálja.

A kísérleteket a szakember saját gazdaságában végezte és a vizsgálatok során három blokk került kialakításra:

  • Mezei nyúl szimuláció
  • Korai őz szimuláció
  • Kései őz szimuláció

A kísérleti blokkokon belül összesen 96-féle parcella került kialakításra, amelyeket számozással lehetett megkülönböztetni-, valamint nyomon követni a károsításból fakadó eltéréseket a vizsgálatok során.

Mezei nyúl esetében 4 ismétlésben, 10%-os károsítástól 70%-os károsításig modellezték a parcellák a károsításból fakadó eredményeket.

Kísérleti blokkok és parcellák kialakítása

Mezei nyúl és őz napraforgóban tett csonkításának szimulációja

A diákon jól követhető a csonkítás mértéke, illetve az ép tövek mértéke a sorokban – százalékban kifejezve – fotó: Fenyődi Andrea

Fenyődi Andrea szemléletesen bemutatta a mezei nyúl szimuláció hatását, amely teljes tőpusztulással járt, ugyanis zsenge korban a legjelentősebb napraforgó kultúrában a mezei nyúl károsítása – amikor szikleveles, vagy 2-4 leveles korban végig rágja a sorokat az állat.

A második dián a korai őz szimuláció került bemutatásra, amelyet a hajtáscsúcs kicsípésével rekonstruált a kísérlet.

A harmadik dián a kései őz szimuláció látható, amelyen a csillagbimbó került eltávolításra.

A kísérlet során gyomfelvételezés is történt.

A gyomfelvételezés során parcellánként 1x1 méter nagyságú négyzeten, közvetlen borítási százalékbecsléssel került felmérésre a jelenlévő gyomnövények fajonkénti borítása.

Az így kapott eredményeket az azonos károsítású parcellák esetében (4-4 parcella) átlagolta a szerző és az átlagolt eredmények kerültek bemutatásra a dolgozatban – majd a prezentációban is.

A betakarítások, valamint a vizsgálatok az alábbiak szerint történtek:

Különböző kárforma és kárhányad mellett

  • termésátlag
  • ezermagtömeg
  • és olajtartalom mérés történt.

A napraforgó betakarítása a kísérleti parcellákban kézzel került betakarításra.

A kezelések hatása és a kontrollparcellák eredményeinek összehasonlítása variencia-analízissel valósult meg.

A különböző mértékű károsítások termésre gyakorolt hatása lineális regressziós vizsgálattal került meghatározásra.

A gyomfelvételezés során a leggyakoribb gyomfajok vizsgálata történt, amelyek a következők voltak:

  • Mezei acat
  • Apró szulák
  • Libatopfélék
  • Kakaslábfű
  • Csattanó maszlag és
  • Fekete csucsor

Az eredmény sokak számára meglepő és tanulságos lehet:

Egyik károsítási forma, vagy kárhányad sem vonta maga után a gyomborítottság növekedését.

Gyomfelvételezés eredményei napraforgóban

A szakember az eredményekhez hozzáfűzte, hogy amennyiben megfelelő időzítés és technológia mellett történik a gyomok elleni védekezés, akkor nagyon könnyen kezelhető a gyomosodás ebben a kultúrában.

Mezei nyúl károsításának hatásai a termésjellemzőkre:

Variencia-analízis alapján a termésátlag vonatkozásban csak 60%- os és 70%-os mértékű tőszámhiány esetében volt statisztikailag bizonyítható eltérés.

A legnagyobb mértékű károsítás esetében 20,4%-kal csökkent a termésmennyiség.

Az olajtartalmat vizsgálva egyik kísérleti parcella esetében sem volt statisztikailag igazolható eltérés.

Mezei nyúl károsításának hatásai az ezermagtömegre:

A kísérlet eredményeként kiderült, hogy szignifikáns különbség 40%-os csonkítási aránytól volt kimutatható.

A 70%-os károsítás már 30,3%-os ezermagtömeg növekedést eredményezett.

– Az eredményekből kiválóan látszik, hogy milyen rendkívül nagy regenerálódási képességgel rendelkezik a napraforgó. A jó kompenzációs képességet a tányérátmérő növekedése és a jelentős, 30,3%-os ezermagtömeg-növekedés is bizonyította. – tette hozzá Fenyődi Andrea.

Az őz korai károsító hatásának vizsgálata az alábbi eredményeket mutatta:

Az őz korai károsítása eredményeként a csonkolt növények oldalhajtásokat hoznak, amelyeken virágzatokat képeznek.

Őz korai károsító hatása napraforgóban

Őz korai károsító hatásának modellezése a napraforgó hajtáscsúcsok kicsípésével – fotók: Fenyődi Andrea

A veriencia-analízis eredménye szerint a csonkított parcellák termésátlagai nem mutattak szignifikáns eltérést a kontrollhoz képest.

Ugyanakkor a terméscsökkenés már 50%-os modellezett károsítás esetében is kimutatható volt.

Tehát itt megállapítható, hogy a variencia-analízis érzékenysége ennél a károsítási formánál nem tekinthető megfelelőnek.

Az őz kései károsítás hatása:

Az őz kései károsítása eredményeként a napraforgó növények szintén oldalhajtásokat fejlesztettek.

Ezek az oldalhajtások azonban mind számban, mind fejlődésben jelentősen elmaradtak a korai napraforgó károsítás kompenzálásaként keletkezett virágzathoz képest.

A kései őz károsítás hatása a termésjellemzőkre:

A termésmennyiség csökkenése meredeken növekvő volt, de a legnagyobb, 70%-os kármértéknél sem érte el annak arányát – ebben az esetben 48,9% volt a terméscsökkenés.

Nyilvánvaló, hogy ez a gazdálkodók számára közel 50%-os "vadkár"-ként megfogalmazott terméskiesés hatalmas szám, azonban a kármértékhez képest érdekes – és viszonylag alacsony terméscsökkenésnek bizonyul. – fűzte hozzá Fenyődi Andrea.

Következtetések:

A vadkár és a gyomborítottság mértéke között nem sikerült összefüggést találni.

A mezei nyúlnak a növényegyed pusztulásával járó károsítását a növényállomány természetes ökológiai válaszreakcióval – a tányérok átmérőjének növekedésével és a kaszatok telítődésével – nagy mértékben képes kompenzálni.

Az őz kori károsításának hatásvizsgálata eredményei alapján a napraforgó a korai, 6-8 leveles állapotban bekövetkező, csonkításos károsítását viseli a legjobban.

A napraforgó a későbbi fejlődési állapotban – azaz csillagbimbós állapotban – bekövetkező, a virágzatkezdemény elvesztésével járó károsítást tudja a legkevésbé kompenzálni.

A növényállományokban keletkezett kár mértéke nem csak az érintett tábla fekvésétől, az ott élő vadállomány sűrűségétől, de a károsított növények- a kár bekövetkezésekor aktuális fenológiai fázisától is függ.

Javaslatok:

Elengedhetetlen a vadgazdálkodó aktív közreműködése:

  • bölcs hasznosítással,
  • élőhelyfejlesztéssel,
  • vadföldek kialakításával
  • vadgazdálkodási berendezések kihelyezésével.

Elengedhetetlen a földhasználó gazda és a vadászatra jogosult – vadásztársaság – együttműködése.

Fontos a diverz vonalas struktúrák létrehozása, megőrzése.

Javasolt vadriasztó szerek alkalmazása napraforgóban.

Fontos a megfelelő vadkár- és termésbecslési módszertan alkalmazása az objektivitás megtartása-, valamint mérések- és mintaterek kialakítása mellett – azonban ez utóbbi technológia kidolgozása ma még Magyarországon sajnos gyerekciőben jár. – tette hozzá záró gondolatát az érdekes és tanulságos előadáshoz Fenyődi Andrea.

RAGT Fejlesztői Percek – Középpontban a cirok

Az RAGT Vetőmag Kft. fejlesztői percekkel folytatta adását, amelyben Szemerits Balázs, a társaság fejlesztőmérnöke a cirok növényről osztott meg hasznos tudásanyagot. Az előadás kitért a cirok számos hasznosítási módjára, azonban a szemes- valamint siló célú termesztési technológiákra fektette a fő hangsúlyt.

Sokan nem ismerik, sokan nem használják Magyarországon a cirkot a vetésforgóban – mégis a világon az ötödik legnépszerűbb termesztett gabonanövénynek számít.

Miért érdemes cirkot vetni?

Elsődleges előnye a ciroknak az alacsony vízigény

Széndioxid-megkötő képességének köszönhetően a ciroknak még száraz időjárási körülmények között is hatékonyabb a fotoszintézise – sűrű és mélyre hatoló gyökérzetének köszönhetően pedig képes arra, hogy hatékonyabban tudja felvenni és hasznosítani a tápanyagokat a talajból.

Alacsony a cirok inputanyag igénye

Mivel jól hasznosítja a tápanyagokat, ezért a cirok más növénykultúrákhoz képest viszonylag könnyen termeszthető műtrágya nélkül. A betegségekkel és kártevőkkel szemben jó a védekezőképessége és ennek köszönhetően alacsony a cirok növényvédőszer igénye.

Ráadásul a vetésforgóban kártevőellenes szerepet játszik, ugyanis a cirok megszakítja a kártevők ciklusát.

Az állati takarmányozásban évek óta fontos szerepet tölt be a cirok

A baromfi esetében a szemes cirok átlagos beltartalmi értéke 3730 kcal/kg szárazanyag, így a baromfifajták, a hasznosítási típusok és a korcsoportok függvényében bekeverési aránya 15% és 40% között változhat.

Kérődző állatoknál a siló cirok szemes változata a szálas takarmány és a nitrogénforrás mellett a magas energiakoncentrációjú tápanyag részét képezheti.

A sertések esetében a  szemes cirokból hozzáférhető emészthető energia értéke viszonylag magas. Ebből adódik, hogy a cirok kiválóan illeszkedik a sertések takarmányozásába és a tápban akár 25-30% bekeverési arányt is elérhet.

Az RAGT Vetőmag Kft. rendkívül széles cirok portfólióval rendelkezik szemes-, illetve siló cirok tekintetében egyaránt.

Az RAGT szemes cirok kínálatban mind a vörös-, mind pedig a fehér szemszín megtalálható.

A siló cirkok esetében biogáz- és szemes siló cirkok is megtalálhatók a palettán – a minél szélesebb felhasználás érdekében.

Az RAGT Vetőmag Kft. cirok portfóliójából minden gazdálkodó találhat az adottságainak- és végfelhasználás módjának megfelelő anyagot. – fotó: Szemerits Balázs

AZ RAGT Vetőmag Kft. az év végéig minden héten szakmai videósorozatának új részeivel jelentkezik.

Tetszett a vadkárral kapcsolatos előadás és szívesen tanulmányozná részletesebben Fenyődi Andrea értekezését? – az RAGT szakemberei szívesen rendelkezésre bocsátják a dolgozat összefoglaló anyagát.

Kérdéseivel és észrevételeivel kapcsolatosan kérjük, hogy forduljon bizalommal az RAGT szakmai csapatához.