Miért érdemes starter műtrágyát használni, avagy minden starter egyforma?

Ebben az időszakban a megfelelő foszforellátás alapvető fontosságú. Sajnos a foszfor az egyik legproblémásabb tápelem. Igen gyengén mozog a talajban, évente csak néhány mm-t képes elmozdulni. Gyorsan megkötődik a talajkolloidok felületén, illetve a talajban található különböző kationokkal oldhatatlan csapadékot képez, így felvehetetlenné válik a növények számára (felvételét még számos egyéb tényező is erősen befolyásolja pl.: talajhőmérséklet, kémhatás). A fentiekből következik, hogyha a foszfort minél közelebb tesszük a növény gyökérzetéhez, annál jobban fog hasznosulni. Ez a felismerés alakította ki a starter műtrágyázás gyakorlatát.

A gazdaságossági szempontok és a műtrágyázási koncepciók változása (talajok feltöltése kontra a növények éves igények fedezése) a starter műtrágyázás gyakorlata időközben átalakult. Nem csak a foszforellátás lett a cél, hanem a növény és a talaj tápanyagtartalmát is figyelembe véve, NPK tartalmú műtrágyák kijuttatása. A starter műtrágyázás kifejezés új értelmet nyert.

Fenti kijuttatási módoknál makrogranulált, vagyis döntően 2-4 mm szemcseméret közé eső műtrágyákat használnak. A fejlődés azonban nem állt meg, hiszen megjelentek az úgynevezett mikrogranulált starter műtrágyák.

Ezeknél a műtrágyáknál a „titok” elsősorban fizikai formulázásban keresendő. Szemcseméretük jóval kisebb, mint a hagyományos műtrágyáké, 0,5-1 mm közé esik. Ennek következében nagyobb fajlagos felülettel rendelkeznek, vagyis hatékonyabban képesek a tápanyagokat leadni. A mikrogranulált műtrágyák előnyei szembetűnőek, elég a következő számokat átgondolnunk:

Fizika különbségek a makro- és mikrogranulált műtrágyák között.

Tekintettel arra, hogy a foszfor gyakorlatilag nem mozog a talajban, a mikrogranulált műtrágyák által biztosított egyenletes és nagyobb szemcsesűrűség nagyobb esélyt jelent a növénynek a foszforfelvételre!

De vajon minden starter egyforma?

A válasz egyértelműen NEM! Alapvető és igen nagy különbségek vannak az egyes starterek között. A gyártástechnológiák igen eltérőek, ami döntően meghatározza a végtermékek minőségét és ezen keresztül az agronómiai hatékonyságukat.

A legegyszerűbb módszer az alapanyagok ledarálása. El lehet képzelni a végtermék minőségét! Poros lesz, így nehezen vagy egyáltalán nem lehet kijuttatni. Az így előállított szemcsék felszíne érdes, ami veszélyt jelent az adapterek adagolóelemeire is. Ennél a darálásos módszernél döntően MAP-ot vagy DAP-ot használnak, így a végtermék összetétele megegyezik a kiinduló alapanyagéval.

A másik módszer is daráláson alapul, de itt utána megfestik, illetve összeragasztják a ledarált részeket. Ezzel a módszerrel sem érhető el megfelelő fizikai minőség. Ha ezeket a termékeket vízbe áztatjuk, gyorsan leoldódik róluk a festék és látni fogjuk az alapanyagokat.

Kimosás után jól látszanak az egyes alapanyagok.

A képen az is látszik, hogy a szemcsék szabálytalan alakúak, érdes felülettel rendelkeznek. A másik probléma az ilyen termékeknél, hogy az egyes szemcsék tápelem tartalma eltérő. Ragasztó anyagként egyes gyártók szerves anyagokat, például vinaszt használnak, amitől jellegzetes szaguk lesz ezeknek a termékeknek.

A szabálytalan alakú és méretű szemcsék árulkodnak, hogy ez nem valódi mikrogranulátum!

A következő szint az úgynevezett „kompaktáláson” alapuló gyártástechnológia. Ennél a módszernél az alapanyagokat ledarálják, nedvesítik és összekeverik, majd egymás felé forgó hengerek segítségével összenyomják, majd utána felaprítják. Az így elkészült terméket szitálják és a megfelelő mérettartományba eső szemcséket elkülönítik.  Az eljárásból adódóan itt is csak szemcséket és nem gömb alakú granulátumokat tudnak előállítani. Ebből következik, hogy ezek a szemcsék az adagolóelemek fogaskerekeit tönkretehetik. A porosodás, boltozódás szintén gyakori probléma, hiszen ezzel a módszerrel nem lehet (vagy igen nehéz) megfelelő keménységű szemcséket készíteni.

A nem megfelelő minőségű starter eredménye a ledarált adagolóelem.

A kifogástalan minőséget csak valódi mikrogranulálási eljárással lehet elérni! Ennek az eljárásnak a lényege, hogy fizikai és kémiai folyamatok segítségével valódi alapanyagokból (nem már kész műtrágyákból) építik fel a granulátumokat. A granulálás során az egyes szemcsék hagymahéjszerűen rétegződve alakulnak ki, ami garantálja az azonos tápelemtartalmat, a közel gömbölyű szemcséket és a tökéletes fizikai minőséget.

Nagyon fontos, hogy a mikrogranulálás körülményeinek változtatásával a tápanyag-leadási dinamikát szabályozni tudjuk. A nem mikrogranulált termékeknél a tápanyagok leadása hirtelen, néhány nap alatt megy végbe. Ezzel szemben léteznek olyan valódi mikrogranulálási eljárással készült termékek, ahol a tápanyagleadás azonnal meginduló, időben azonban elnyújtottabb folyamat. Figyelembe véve a kijuttatás, a csírázás és kelés között eltelt időszakot, valamint a növények foszforfelvételi dinamikáját, könnyen belátható a késleltetett tápanyagleadás előnye.

Az eltérő eljárással készült starter műtrágyák leadási dinamikája.

Az utóbbi 1-2 évben megjelentek olyan mikrogranulált termékek is a piacon, melyek a hagyományos tápelemeken kívül biológiailag aktív hatóanyagokat, például hasznos gombákat (Beauveria, Trichoderma, stb.) tartalmaznak, új tartalommal töltve meg a starter műtrágyázás definícióját.