Az ősziek vetése előtt, a repce után általában már megtörtént a szárbontás. Aki ezt még nem végezte el, a magágykészítéssel együtt még megteheti.

A napraforgó – sőt esetenként még a kukorica – után is, ha azt búza követi, ne mulasszuk el a visszamaradó szárrészek lebontását. Hogy miért célszerű és gazdaságilag hasznos ezek lebontása, azzal számos cikk foglalkozik. Ezek részletesen leírják, hogy mekkora a melléktermékek tápanyagtartalma, a visszamaradó szárak milyen növényvédelmi és agrotechnikai problémát jelentenek.

Most viszont tekintsük át, mi módon történik, történhet a szár és gyökérrészek lebontása, lebomlása!

kép

Tarlóhántás után – A szerző felvétele

Alkalmazzunk-e a cellulózbontáshoz minden esetben szárbontó készítményt? Nem feltétlenül kell.

Mikor szükséges alkalmaznunk?

Hogy ezt eldönthessük, nézzük először, hogy a növényeink cellulóz-összetétele milyen.

• könnyen lebomló szárrészek
gabonaszalma, repceszár, zöldtrágyanövények, lucernatörés – ezekben kevesebb a nehezen bomló lignin, ezért természetes körülmények között (vagyis ha semmilyen beavatkozást nem végzünk) a beforgatás után 6-8 hónap alatt elbomlanak.

kép

Forrás: http://www.intechopen.com/books/biomass-now-cultivation-and-utilization

Ezek után a növények után – ha abban az évben más növényt nem terveztünk – a szárbontást bízzuk a természetre! Ha viszont utánuk vetni akarunk, úgy célszerű a bontási folyamatokat lerövidíteni valamilyen szárbontó készítménnyel.

• nehezen lebomló szárrészek
kukorica, napraforgó, szőlővenyige – ezeknek viszonylag magas a lignintartalma, ezért természetes körülmények között hosszú idő alatt (2-4 év) bomlanak le. Ezért ezek esetében a lebomlás gyorsítása feltétlenül ajánlott.

Hogyan gyorsíthatjuk a cellulóz lebomlását?

Ma a legelterjedtebb, hogy nitrogén kijuttatásával próbáljuk ezt elérni. Ahhoz, hogy pl. hektáronként 5 tonna búza, 8 tonna kukorica vagy 3 tonna napraforgó termése után visszamaradó szár és gyökérrészek lebomlását felgyorsítsuk, 100 kg N hatóanyagot kell kijuttatnunk hektáronként.

A nitrogén szerepe az, hogy a talajainkban lévő (jó esetben elegendő mennyiségű) mikroorganizmus felszaporodásához ezt a tápelemet biztosítsuk. Azaz a lebontást nem a nitrogén végzi, hanem a talajunkban élő mikrobák. Miért kevés ebben az időszakban a rendelkezésre álló N mennyisége?

A cellulózrészek C:N aránya nagyon tág. Ez Sárdi K. (2011. Tápanyag-gazdálkodás) szerint:

a talajok állandó szerves anyaga 17 – 33 : 1
a pillangósok, hüvelyesek maradványai 15 – 30 : 1
a kukorica, napraforgó maradványai 80 – 120 : 1

Ha ezen az utóbbi arányon nem változtatunk, a bőséges szénforráson szaporodásnak induló szénhidrátbontó szervezetek tömeges pusztulását okozzuk. A szükséges nitrogénadag kiszámításánál vegyük figyelembe, hogy ez az ilyenkor alkalmazott műtrágya melegben jól párolog, irodalmi adatok szerint 30–50 °C-on ennek a mértéke a 20–40 százalékot is elérheti. Ezért a kijuttatott műtrágya mennyiségét meg kell emelnünk, hiszen a nyári időszakban a talaj hőmérséklete ebbe a tartományba esik. A párolgási veszteséget nem csökkenti az, hogy bedolgozzuk. Mivel a bedolgozás mélysége általában 8–15 cm a tarlókezeléskor, ebben a mélységben bőven van levegő.

gép

A Gruber 15 cm-re is leforgatja a gabonaszalmát – A szerző felvétele

Cellulózbontás gombákkal

A gombák nagy része jó cellulózbontó. Egy részük peroxidáz enzim termelésére is képes, és ezzel bontja a lignint is. Jelenleg már forgalomba kerültek olyan készítmények, melyekben a bontást gombák végzik. Ezek alkalmazásakor a forgalmazó jelzi, hogy kiegészítésként nitrogént kell velük együtt kijuttatni. A N hatóanyag szerepe itt is ugyanaz, mint azt már fentebb leírtuk. Ennek megfelelően a kijuttatandó dózis is hasonlóképpen alakul.

Szárbontás baktériumokkal

Jelenleg három olyan készítmény van forgalomban, melyeket speciálisan szárbontásra állítottak össze. Ezekben 1-3 törzs termel cellulózbontó enzimeket, melyek egy vagy több ponton tudják a cellulózmolekula szénláncait megbontani. Valamennyi mix tartalmaz N-kötő baktériumtörzset is, mely a szénhidrátbontó törzsek részére elegendő mennyiségű nitrogént biztosít. Egyes mixeknél a levegőből megkötött N mennyisége a tél beálltáig az utóvetemény számára is elegendő tápelemet biztosít. E mixek használatakor az utóveteményben pentozán hatás nem lép fel.

A cellulózbontás folyamata
kép

Forrás: http://www.intechopen.com/books/biomass-now-cultivation-and-utilization

A cellulózrészek lignintartalmának lebontása nem cél, mert a talajaink szerkezetének fontos alkotórésze.

Mennyiért?

Ha a nehezen bomló szárrészek mineralizációját nem segítjük elő, úgy költségeink csak később jelentkeznek emiatt. Plusz kiadásokat okoz pl. a patogén gombák visszafertőzése, a talajlakó kártevők felszaporodása miatt szükséges növényvédelem, illetve a talajmunkák megnehezülése, rosszabb minősége.

Ha csak N kijuttatásával igyekszünk megoldani a szárbontást, akkor a párolgási veszteséget is figyelembe véve kb. 400 kg/ha ammonnitrát árával kell számolnunk. Azért vegyük figyelembe a műtrágyák savanyító hatását is!

Gombakészítmény használata esetében szintén számolnunk kell a kijuttatandó N műtrágya költségével is az alkalmazott mix árán felül.

Baktériumok alkalmazásával a bontás költségét az alkalmazott készítmény ára teszi ki. A bontás sebessége persze függ attól, hogy a választott készítmény hány törzset tartalmaz, illetve a benne lévő N-gyűjtő baktérium mennyi hatóanyagot képes szolgáltatni.

Szárbontó készítményekről további információt talál a Terragro Kft. oldalán, vagy keresse a cég szaktanácsadóit.

Központi telefonszám: +361-793-2670
E-mail: info@terragro.hu