Az RAGT Vetőmag Kft. szakmai videósorozatának következő része a zöldítés témakörét járta körbe. A kisfilm első előadója Lócsi Marcell, a Pannon-Mag-Agrár Kft. termeltetési és kereskedelmi vezetője volt, aki nyitó gondolatként a 2015-ben induló zöldítés programot mutatta be nagy vonalakban.

Az intenzív mezőgazdasági művelés, negatív hatást gyakorol a környezetre és az éghajlatra. A közös uniós agrárpolitika környezetvédelmi és éghajlati teljesítményének javítása végett 2015-ben olyan „zöldítési" támogatás került bevezetésre, amely közvetlen kifizetéssel jutalmazza a mezőgazdasági termelőket a talajminőségre, a szénmegkötésre és a biodiverzitásra nézve előnyös gazdálkodásért.

A zöldítés három különböző gyakorlat összessége:

  • Állandó gyepterületek fenntartása
  • Terménydiverzifikáció, azaz a növénytermesztés változatosabbá tétele
  • Ökológiai jelentőségű területek kijelölése: ilyenek lehetnek a parlagon hagyott területek, az ökológiai jelentőségű másodvetés, a fasorok kialakítása, vagy nitrogénmegkötő növényekkel bevetett területek és további 16-féle lehetőség, amelyek közül a gazdálkodó kiválaszthatja a számára legmegfelelőbbet.

Az ökológiai jelentőségű másodvetés viszonylatában több jogszabályi változás történt. Bővült- és tovább bővül például a másodvetésben alkalmazható növények listája – amely jelenleg 32 fajt foglal magába.

Jelenleg ökológiai másodvetésben minimum 2 növényfajnak kell szerepelnie és a keveréknek legalább 60 napig a területen kell maradnia.

Változtak továbbá a zöldítéshez kapcsolódó bejelentési határidők, valamint életbe lépett a csávázószer- és növényvédőszer-használati tilalom is.

Mindezekkel párhuzamosan folyamatosan bővül a standard-, és egyedi keverékek palettája és 2020-ra  megközelítőleg 135.000-140.000 hektár ökológiai másodvetést dolgoztak be a talajokba a termelők.

A zöldítés gyakorlata azonban még közel sem olyan elterjedt, mint a következő KAP időszakban lesz, ugyanis a 2023-tól életbe lépő új Közös Agrárpolitika értelmében a zöldítés már az összes közvetlen kifizetés előfeltétele lesz.

fehér here

2023-tól életbe lépő új Közös Agrárpolitika értelmében a zöldítés már az összes közvetlen kifizetés előfeltétele lesz.

A zöldtrágya vetőmag-keverékek piaca mára a termelők igényeihez mért követelményeket támaszt. Nem elegendő az, ha megfelelő mennyiségű és minőségű, fémzárolt vetőmag-keverék áll rendelkezésre, hanem speciális összetételű, egyéni igényekre szabott keverékeket is össze kell állítani, amelyhez szakmai tanácsadást is biztosítani kell a gazdálkodók számára. Mindezek érdekében folyamatos kutatás-fejlesztésre is szükség van.

  • Mindezek eredményeként a zöldtrágyázás következő kedvező hatásait várjuk:
  • Szél és vízerózió káros hatásainak csökkentése
  • Tápanyag feltárás, mobilizálás és megőrzés
  • Talaj szervesanyag tartalmának növekedése
  • Javul a talaj víz-levegő aránya
  • Intenzív gyökeresedés indul meg több talajszinten keresztül
  • A gyökerek talajlazító hatásának köszönhetően javul a talaj nedvességmegtartó képessége
  • Csökken a talaj párologtatásának mértéke
  • Növekszik a talajélet és az antagonista szervezetek aktiválódnak
  • Növényvédelem támogatása (gyökérváladék nematicid hatásnak köszönhetően)
  • Mindez a főnövény hozamnövekedéséhez vezethet

A zöldtrágyanövények tulajdonságai:

  • lágyszárú növények
  • rövid tenyészidejűek és gyors növekedésűek
  • csírázáshoz és a kezdeti fejlődéshez mérsékelt vízigényűek
  • dúsan és mélyen gyökerezők
  • nagy zöldtömeget adnak
  • takarják a talajfelszínt
  • jó tápanyagfeltáró és mobilizáló tulajdonságúak
  • megfizethető áruk van

A keresztesvirágúak – mint például a fehérmustár, olajretek, meliorációs retek és takarmányrepce – ideális zöldtrágyanövények, alacsony vetőmagnorma mellett vethetők és széles körben alkalmazhatók különböző talajtípusokon.

A pillangós virágúak – mint például a bíborhere, alexandriai here, bükkönyfélék és a csillagfürt – jelentős nitrogén megkötésre képesek, gyors lebomlásúak, nappalhosszra nem érzékenyek, széles vetésidő intervallummal rendelkeznek és könnyen bedolgozhatók.

a támogatások feltétele a zöldítés lesz

A zöldtrágya vetőmag-keverékek piaca mára a termelők igényeihez mért követelményeket támaszt.

Egyéb gyors fejlődésű, nagy gyökér- és zöldtömegű, kórokozó- és kártevőmentes zöldtrágya növényfajok a pohánka, facélia, hajdina, mézontófű, zöldrozs, homoki zab és négermag.

Az érdekes ismeretátadás után Mózes Petra előadása következett, amelyből az RAGT Vetőmag Kft. zöldítő portfólióját ismerhettük meg.

RGT MIX 1 55 % mustár és 45 % olajretek keveréke.

Az RGT MIX 1 előnyei:

  • gyors növekedés
  • tápanyag mélyebb rétegbe történő bemosódásának gátlása
  • kis igényűek
  • megfizethető vetőmag
  • előnyei továbbá a talaj szervesanyag-tartalom növelése és a talajszerkezet javítása

RAGT zöldítő vetőmagkeverék

Megoldás lehet repcetermesztőnek, hogy keresztes virágúak helyett más fajok keverékét használják.

Javasolt fajok: Mézontófű, pohánka, bíborhere és homoki zab.

Mézontófű előnyei:

  • megfelelő talajárnyékolás
  • gyomelnyomó-képesség
  • talajátszövő gyökérzete van – amely megfelelő talajnedvességet biztosít
  • mulcsképzésre alkalmas

Bíborhere előnyei:

  • gyors fejlődés
  • N-megkötő gyökérzet
  • kiváló elővetemény értéke van
  • gyökere behálózza a talaj felső 40-50 cm-ét
  • kalászosok elé kifejezetten ajánlott

Pohánka előnyei:

  • mélyreható gyökérzet (30-40 cm)
  • átszövi a talajt
  • rövid tenyészidő
  • gyors fejlődés- nagy zöldtömeg
  • jól társítható (facéliával, herefélékkel)
  • gyorsan bomló rostokkal rendelkezik

Homoki zab előnyei:

  • magas N-tartalom
  • nagy zöldtömeg
  • gyors növekedés
  • fonalféreg távoltartása
  • mély gyökérzet
  • talajjavító hatás

RGT MIX 2 10% facélia; 65% pohánka és 25 % bíborhere keveréke

zöldítés

RGT MIX 3 10% facélia + 65% homoki zab + 25 % bíborhere keveréke 

zöldítés vetőmag

Amennyiben a zöldítéssel kapcsolatban kérdése, vagy észrevétele lenne, keresse bizalommal az RAGT Vetőmag Kft. szakembereit!