A helyzetről az agrarheute.com számolt be írásában. Mint írják: a felső talajrétegek általában egy százaléknál magasabb arányban tartalmaznak szenet. Azonban a nemrég módosított szövetségi talajvédelmi rendelet értelmében ezt nem szabad az alsóbb rétegekbe keverni. De ez akkor azt is jelenti, hogy a jogalkotó lényegében betiltotta a mélyszántást?

Dr. Axel Don, a Braunschweigi Thünen Intézet agrárklímavédelmi intézetének professzora szerint a kérdést jogászoknak kell megvizsgálni. Az új Szövetségi Talajvédelmi és Altalajkezelési Rendelet szerint tilos szerves trágyát juttatni az altalajba. A rendelet arra is kitér: biztosítani kell, hogy a szerves anyagok lebomlása ne okozzon káros változásokat.

Tilos továbbá tápanyagban gazdag szerves anyagok, különösen szennyvíziszap, komposzt, vagy fermentált anyagok bejuttatása az altalajba, még akkor is, ha az a helyben kitermelt földdel, vagy más ásványi anyagokkal keverve történik.

A mélyszántás talajjavítási módszer, amikor egyszeri alkalommal több, mint 60 cm mélyen szántanak. A korlátozást a nitrátkimosódás elleni védekezés miatt vezették be, mivel a humuszban gazdag talajok nitrátot bocsátanak ki a mineralizáció során, amely aztán kimosódhat. A nagyon szénszegény (melyekben 1 százaléknál kisebb az arány) felső talajrétegek kivételt képeznek a szabályozás alól.



A legtöbb feltalajban azonban több mint 1% szerves szén található és a rendelet értelmében ezt valószínűleg nem szabad bekeverni a talaj alsó részébe. Ezért jogilag tisztázni kellene, hogy a mélyszántás során elvégzett talajforgatás minek minősül.

A mélyszántás a talaj szerkezetjavításának egyik eszköze, mely alkalmas a tömörödött rétegek áttörésére, utat nyitva a gyökereknek, melyek így mélyebbre nyúlhatnak, nem mellesleg a talaj alsó részének vízelvezetési képességét is javítja. Általában legfeljebb 30 cm mélységig engedik le az ekét, pontosan azért, hogy a humuszban kevésbé gazdag rétegeket ne hozzák felszínre, azonban a mocsaras, vizes területek hasznosításakor, vagy esetleg gyümölcsös, szőlő telepítése előtt jóval mélyebben történik meg a talajforgatás. Utóbbiak esetében 70-100 centiméter az általános, míg előbbinél akár 2,5 méter mélységig dolgoznak, igaz, altalajlazítóval. S a szabályozás kapcsán azt is tisztázni kellene, hogy mi vonatkozik erre az eszközre...

Indexképünk: pixabay