Ehhez társult a fokozatosan emelkedő hőmérséklet, s az a korábbi 18-20 oC csúcsról mára már 30 oC fölé kúszott. Ez örvendetes a meleget kedvelő növényeinknek, s ennek pozitív hatásait látjuk is.
Az előrejelzések ismét egy kellemes, meleg, napsütéses hétvégét (ünnepi, hosszú hétvégét) ígérnek, s a jövő hét is inkább meleget hoz, helyi záporokkal, zivatarokkal. (Most aztán gondolkodhatunk, hol van Medárd – korán jött vagy késik?)
Áttérve a kultúrákra, kezdjük a kalászosokkal. Az őszi búza teljes virágzásban van, mostanra az állományok kizöldültek, megerősödtek, de sajnos a hiányos bokrosodást nem tudják már pótolni.
Virágzik a búza.
Az őszi árpa kicsit előrébb van, már a virágzás vége a jellemző állapot. A tavaszi kalászosok kezdik fejlődésben megközelíteni az őszi vetésűeket, amit a kalászhányás, álló kalász állapot jelez.
Őszi búzában a lisztharmat-fertőzöttség a múltkorihoz hasonló, gyenge mértékű, lényegesen nem emelkedett. A felső levélemeletek mentesek a kórokozótól. A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy érzékeny fajtákon, vagy ahol a korábbi kezelés elmaradt, ott a betegség terjed, s mostanra már a felső leveleket támadja.
Őszi árpában az előbbihez hasonló a lisztharmatfertőzés mértéke, gyenge-közepes, a felső levélemelet még mentes. A sárgarozsda fertőzésének kedveztek a körülmények, de ahol szükséges volt, elvégezték az állományvédelmet, hogy mielőbb elejét vegyék a terjedésnek. Legfeljebb gyenge mértékű fertőzöttség fordul elő.
Az alsó leveleken a szeptóriás levélfoltosság tünetei jelentek meg, egyelőre még gyenge mértékben. A gyakori csapadék és tartós nedvesség kedvez a betegség terjedésének. A szeptóriás levél- és pelyvafoltosság egyes kalászokon megfigyelhető, mind őszi árpában, mind őszi búzában.
Szeptóriás pelyvafoltosság tünete búzán.
A pirenofórás levélfoltosságok mind őszi árpában, mind őszi búzában terjednek, az Alföldön már a felső levélemeletet fenyegetik.
A csapadékos időjárás és a búza virágzása indokolja a fuzárium elleni védekezések folytatását. Az időjárás továbbra is kifejezetten kedvez a betegségnek, így nem véletlen, hogy a korai fajtáknál már szórványosan láthatók a tünetek.
Őszi búza zászlós levelén helyenként erős mértékű élettani eredetű sárgulással, károsodással találkoztunk. A tünetek csak a zászlós levélen jelentek meg. Több helyről vett mintát több alkalommal is inkubáltunk, de semmilyen kórokozót nem sikerült kimutatni a levelekről. A tünetek nagyon hasonlítanak a sárgarozsda-tünetekhez (a vizsgált fajták többsége érzékeny a sárgarozsdára, tehát nem rezisztenciának tudható be a szokatlan tünet).
A törperozsda tünetei jelentősen erősödtek az ősziárpa-állományokban, jellemzően a Dunántúlon. Jelenleg közepes mértékű a fertőzöttség (26-50%) a megkésett növényvédelmű táblákon! Itt a zászlós levelek is fertőzöttek.
A vetésfehérítő bogár imágóinak száma az őszibúza- és ősziárpa-állományokban kismértékben emelkedett, gyenge erősségű. A lárvakártétel szintén gyenge mértékűre nőtt, de az Alföldön ennél magasabb, közepes fertőzöttség is előfordul, nem beszélve a gócokban található erős fertőzöttségről. A lárvák száma 10 hálócsapásban általában 10-15 db között volt. Vegyes fejlettségű lárvák figyelhetők meg, L1-L5.
Zabban ismét jelentősen nőtt a létszám. Itt imágók is előfordulnak, és párosodnak is folyamatosan. Az imágók száma 10 hálócsapásban 26-30 db között alakult. A lárvák száma eddig még hasonló a búzához. Ha melegszik az időjárás, tömeges lesz a tojásrakás, lárvakelés. Továbbra is figyelni kell a kártevőre. Tavaszi árpában valamivel alacsonyabb az egyedszám. A gabonaszipoly-poloskák kártétele alacsony szinten mozog.
Az őszi káposztarepce a becőnövekedés, becősárgulás állapotában található. A levéltetvek első egyedei megjelentek az állományokban. A szártőbetegségek terjedése lassú, s ez érvényes a becőrontó betegségre is. Remélhetőleg a repcében már nagy dolog nem történik, nagyjából 3 hét múlva kezdődik az állományszárítás, ragasztás.
Gyorsan növekszik a napraforgó is, a Dunántúlon 4-6 leveles, míg az Alföldön már 8-12 leveles állományokat találunk. A levéltetvek növekvő népessége figyelhető meg, de így is legfeljebb gyenge mértékű a fertőzöttség.
A parlagfű kelése folyamatos, helyenként tömeges (technológia függő). Ilyen helyeken állománypermetezés szükséges.
A rendszeres vízellátás a talaj felső rétegeiben kedvezett a pattanóbogarak lárvakelésének, több táblában megfigyelhető a drótférgek gócos kártétele.
A kukorica továbbra is elmarad fejlődésében, a Dunántúlon még csak 3-5-7 leveles állapotú, míg a keleti országrészen már kihozta a 7-9-11. levelét is. Általánosan megfigyelhető, de a nyugati határszélen kimondottan jellemző, hogy a hűvös, esős időjárásában a lehűlt levegő- és talajállapot miatt az állományok fejlődése még mindig vontatott, a növények továbbra is sápadtak, sárgák. Több táblán, lejtősebb területeken jelentős az erózió.
Továbbra is aktualitása van a gyomirtásoknak, ahol eddig nem tették. A fénycsapda fogása alapján a kukoricamoly a hűvösebb nyugati tájakon még nem rajzik. Ezzel szemben a melegebb Alföldön a kártevő rajzása folyamatos, a csapadékos és meleg időjárás kedvezhet a magas tojásprodukciónak.
A burgonya gyorsan fejlődik, általánosan a virágzás kezdetén jár a növény, de tudjuk, a korai termesztésben már szedik az újkrumplit.
A csapadék és a felmelegedő időjárás hatására dús és sűrű a növény lombozata, a sorok általánosan már záródtak, így a burgonyavész fertőzéséhez minden adott. Az Alföldön már megjelentek az első tünetek, s a kórokozónak kedvező időjárásban a betegség igen gyors terjedése várható védekezés nélkül. A Dunántúlon a burgonyabogarak betelepedése csak most vált tömegessé, átlagosan növényenként 2-3 db imágó figyelhető meg. A párosodás, tojásrakás folyamatos, és már látni egészen sötét narancsszínű tojásokat is. Ott a lárvakelés éppen kezdődik. Az Alföldön viszont már általános a lárvák kelése és károsítása.
A borsó szintén a több szakaszban vetett és betakarított növények közé tartozik, így a rövid tenyészidejű fajták termését már szedik, míg a hosszabb tenyészidejű fajták még csak most virágoznak. Az aszkohitás betegség, a borsó pszeudomonászos zsírfoltossága az alsó leveleken helyenként gyenge – gócokban közepes mértékű.
Borsó pszeudomonászos zsírfoltossága.
A védekezés ellenük indokolt. A levéltetvek korai megjelenését s a kolóniák kialakulását követően a gyakori esőzés és meleg időjárás felgyorsította a szaporodásukat. A borsótripszimágók megjelentek a virágokban, egyedszámuk helyenként magas.
A cukorrépa-állományok kicsit egyenetlen képet mutatnak, általában 6-8 leveles növényeket találunk, de a táblán belül is nagy eltérések mutatkoznak. Több helyen jégverés károsította az állományokat. A levéltetű-kolóniák kialakulása erősödik.
Vöröshagymában a hagymaperonoszpóra-fertőzöttség gyenge, helyenként közepes mértékű, a gomba gyors terjedésére számíthatunk a számára kedvező párás, meleg időjárásban. A hagymaormányos-lárva károsítása szórványosan látható. A hagymalégy-kártétel alacsony szinten mozog egyes táblákban.
Az almára és a körtére egyaránt jellemző fenológiai állapot a dió nagyságú gyümölcsök. Jelenleg az alma betegségeit tekintve határozott különbség van a keleti és a nyugati országrészek között. Nyugaton almában a varasodás nagymértékű erősödése figyelhető meg.
Varasodás almán.
Varasodás levélen.
Tünetek már a gyümölcsökön is láthatók (~05. 27-től), s ott gyenge-közepes mértékű fertőzöttséget értek el. Levélen közepes-erős mértékű a kevésbé intenzíven védett ültetvényekben. A fertőzési nyomás magas, a csapadék, a magas páratartalom és hosszú levélnedvesség-időtartamok miatt. A hőmérséklet emelkedésével az inkubációs idő csökken (18 fokos átlaghőmérséklet mellett) 8 napra. Folyamatos védelem indokolt!
Ezzel szemben keleten a varasodás előfordulása gyenge mértékű, de a betegség további terjedése várható csapadékos és meleg időjárásban, így a két térség fertőzöttségbeli kiegyenlítődése is elképzelhető.
Pontosan fordított képet mutat az almafalisztharmat károsítása. A Dunántúlon inkább gyenge fertőzést lehet tapasztalni, és a betegség terjedése minimális. A keleti országrészen viszont valamennyi gyümölcsösben közepes, míg egyes ültetvényekben erős hajtásfertőzöttség alakult ki. A kórokozó számára kedvező körülmények között a konídiumos fertőzés erősödése várható.
Az almamoly egyedszáma kismértékben emelkedett, a fogás 8-10 db hím/csapda/hét. A zöld almalevéltetű felszaporodása továbbra is jelentős, de nem növekedett (közepes-erős fertőzés jellemző a hajtások ~3-5%-án).
Körtében ~05. 28-tól megfigyelhetők az erwiniás hajtásfertőzés tünetei (most már száradt hajtások). Ültetvényenként változó mértékben gyenge-közepes mértékű a fertőzöttség. A körtelevélbolha imágói újra nagy számban jelentek meg, a hajtások ~5-8%-án.
Erwiniás hajtásfertőzés körtén.
Emellett a hamvas körtelevéltetű felszaporodása is jelentős, védekezés szükséges!
Szürke körtelevéltetű és körtelevélbolha.
A csonthéjasok gyümölcse intenzíven növekszik, de a korai cseresznyét és meggyet már szedik – már ami maradt a repedések, madárkár és az azokon megtelepedő moníliás gyümölcsrothadás után. Ahol van még idő és lehetőség, ott érdemes permetezni a moníliás fertőzés megakadályozása érdekében.
Kiemelten figyeljünk az élelmezés-egészségügyi várakozási időre!
A keleti gyümölcsmoly rajzása emelkedő szintű (32 db hím/csapda/hét). A szilvamoly rajzása enyhén csökkenő (14-16 db imágó/csapda/hét). A kártevők tojásrakása folyamatos, védelem szükséges. Annyiban kell pontosítani, hogy a csapdák fogása igazából csak ott és akkor irányadó, vagyis mindenkinek a saját ültetvényében kell követnie a rajzási adatokat.
Kajsziban a sztigminás gyümölcsfertőzés közepes mértékű, a levéltünetek továbbra is még kisebb jelentőségűek, de a betegség továbbra is terjed, főleg a gyümölcsökön szaporodnak a lilás foltok.
Terjed a sztigminás foltosság kajszin.
Őszibarackon is megjelent a betegség tünete, ott inkább a leveleken jellemző fertőzés, ami elérte a gyenge-közepes fertőzöttségi szintet, s a lombozat 15-20 %-át érinti.
Cseresznyében a cseresznyelégy rajzása gyenge, de folyamatos, a melegedéssel erősödés várható. Védelem indokolt.
Szőlőben kicsit késik a virágzás, de már korai fajtákon megnyíltak az első virágok. A bőséges vízellátás és a felmelegedés hatására a szőlő hajtásnövekedése intenzívvé vált, fejlődése lendületet vett. Ez az intenzív hajtásnövekedés kiváló táptalajt biztosít mind a peronoszpóra, mind a lisztharmat számára. Emellett a jelenlegi időjárásban az állományon belül kialakuló mikroklíma kimondottan kedvez mindkét betegség fertőzésének.
Ezek után szinte csoda, hogy az ország nagy részén még nem találták meg egyik kórokozó fertőzésének tüneteit sem. Van viszont egy intő jel, mely szerint a szekszárdi borvidéken már megjelent mindkét betegség tünete, s az előbbiek együttesen valószínűsítik, hogy rövidesen több helyen fedezik fel a betegségek fertőzését.
A csapadékos időjárás kevés időt biztosított a megelőző védekezések kivitelezésére, így azt lehet tanácsolni, hogy amikor járható az ültetvény, akkor permetezni kell. Kezdetben a kontakt készítmények is elegendő védelmet biztosítanak.
A feketerothadás megjelenését a Dunántúlon észlelték. A betegség levéltünetei erősödtek, de lombon még csak gyenge mértékű a betegség megjelenése. A védekezéseknél vegyük figyelembe a betegség jelenlétét (Eng. készítmények: Systhane 20 EW, Talentum, Dynali, Delan Pro, Mystic 250 EW). A fertőzött ültetvényekben közepes-erős a fertőzési nyomás.
Az amerikai szőlőkabóca lárvakelése lassú, visszafogott. Az esők után szinte meg sem lehet találni a vektort. Főként L1-L2-es lárvákat látni még. A felmelegedéssel a kártevő fejlődése is felgyorsul. A múlt héten megkezdődött az amerikai lepkebabóca lárvakelése is a szőlőskertekben.
Az elmúlt időszak gyakori és bőséges esői nem kedveztek a rágcsálóknak. A hörcsög és a mezei pocok szaporodása visszaesett, az állomány nem gyarapodott, de jelentősen nem is esett vissza. Amikor szárazabbra fordul időjárásunk, akkor újabb lendületet kap felszaporodásuk.
Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_99x55_0.jpg)
