A KSH adatok alapján 2022-ben Magyarország mezőgazdasági területe mintegy 5,1 millió hektár volt. A terület 82 százalékát szántóként hasznosították. Azonban célzottan csak 111 ezer hektáron öntöztek, mely alig több, mint a teljes terület 2 százaléka – közölte az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) keretében végzett adatgyűjtés alapján készült kiadványában.
Kiemelték, hogy a 2022-ben a vízjogilag engedélyezett öntözhető területek (194 948 ha) közel háromnegyede az Alföldön volt.
Az Alföld mind az északi, mind a déli régiójának öntözhető területe önmagában is meghaladja a további 5 régió összesített, teljes, legálisan öntözhető területét (44 842 ha) – tették hozzá.
Megöntözött terület nagysága (halastavak nélkül) megyei bontásban, 2022 – Fotó: AKI
A 2022-es rendkívül aszályos évben gazdálkodók (a halastavak adatai nélkül) 99 831,7 hektáron 158,4 millió m3 vizet öntöztek ki, így a területnél 17,4 százalékkal, a vízmennyiség esetében 33,8 százalékkal haladta meg az előző évit – emelte ki az AKI.
Hangsúlyozták, hogy a megöntözött terület 85,2 százaléka az Alföldön található, ahová a kiöntözött vízmennyiség 88 százaléka jutott.
Hazánkban 2022-ben hektáronként átlagosan 1586,6 m3 vizet használtak a gazdálkodók, 13,9 százalékkal többet, mint 2021-ben. Az öntözött terület több mint 85 százalékát 2022-ben is felszíni vízzel öntözték a gazdálkodók (hasonlóan a 2021-es értékhez) és csupán 13,7 százalékát felszín alattival. Esőztető öntözőberendezéssel biztosították a vizet a megöntözött területek 91 százalékán (69 038 hektáron) 2022-ben – részletezték.
Hozzátették, hogy az esőztetőn belül a legelterjedtebb kiadagolási mód hazánkban a lineár öntözőberendezés (63,4 százalék). A gazdálkodók a kiöntözött vízmennyiség háromnegyedét esőztető öntözőberendezéssel juttatták ki: a teljes vízmennyiség 56,5 százalékát lineár öntözőberendezéssel, 13,0 százalékát csévélődobossal és 10,2 százalékát körforgó rendszerűvel.
Indexkép: Shutterstock
