Érthető módon mindenki, így a gazdálkodók is egyre inkább keresik azon megoldásokat, melyekkel az energia- és műtrágyaárak emelkedése okozta extra költségeiket a lehetőségek szerint optimalizálhatják - olvasható nak.hu cikkében. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara rámutat annak a fontosságára, hogy mennyire lényeges és hosszútávon kifizetődő feladat a talajok tárolókapacitásának növelése – az un. éléskamra kialakítása/fenntartása.
Lényeges és hosszútávon kifizetődő feladat a talajok tárolókapacitásának növelése — fotó: pixabay.com
A szerkezetessé, élettelivé tett talaj a növények hatékonyabb táplálását biztosítja
Korábban már ismertették a folyamatos gyökérjelenlét és a szármaradványok fontosságát, amelyek a talajban élő, a talajtermékenység szempontjából nagyon fontos makró (pl. földigiliszták), s mikroszervezetek (pl. baktériumok, gombák) számára nyújtanak táplálékot, életteret. Beszéltek a talajban élő mikroszervezetek, elsősorban a baktériumok áldásos tevékenységéről, és azok szükség szerinti pótlásának megvalósítási módjairól.
Ha a talajokról a gazdálkodó ily módon gondoskodik, az hosszútávon segíti abban, hogy a talaj tárolni tudja a nedvességet és a kijuttatott hatóanyagokat. A növények hatékonyabb táplálását ugyanis a szerkezetessé, élettelivé tett talaj biztosítja. Ennek köszönhetően idővel kevesebb inputanyag is elég lesz, hiszen a talajaggregátumok a tápanyagokat, nedvességet elraktározzák, és szükség szerint a megfelelő időben azt a növény rendelkezésére bocsájtják.
A NAK megkérdezte Pirkó Bélát a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatóját, arról, hogy a vizsgálataik hogyan tudják segíteni a gazdálkodókat abban, hogy optimalizálni tudják a növények táplálására irányuló tevékenységeiket.
Pirkó Béla véleménye szerint a gazdálkodókra kétfelől is nyomás nehezedik: egyik oldalról az árnövekedés, másik oldalról a környezetvédelmi elvárások. A korábbi évtizedekben a kutatások középpontjában az igen mobilis nitrát talajból történő kimosódása állt, mostanra azonban a gáz formájú, elsősorban az ammónia veszteségek kutatása került a fókuszba. A gazdálkodó saját érdeke az lett, hogy a műtrágya felhasználása minél hatékonyabb legyen. Hogy miképp lehet ennek megfelelni? Átgondolt, vetésforgóba illesztett tápanyagpótlással.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A talaj kialakult állapotáról tápanyagvizsgálattal lehet tájékozódni. Megnehezíti a tápanyagok hasznosulását a talaj rossz fizikai állapota, elporosodott szerkezete, tömődöttsége. Jó talajállapot kialakításával először ezen kell változtatni.
Korántsem biztos, hogy mindig a nitrogén a növekedés gátja - noha a növénytermesztés során a nitrogén műtrágyák kerülnek legnagyobb mennyiségben felhasználásra - lehet, hogy valamelyik másik, minimumban lévő tápelem. A növények növekedésében ugyanis mindig az a tényező a meghatározó, amelyik minimumban van (Liebig-törvény). A növények a környezetükből felvett anyagokat és energiát csak a megfelelő arányban tudják hasznosítani - azaz hiába juttatunk ki nagy mennyiségű nitrogént a növényi kultúrába, ha más tápelemekből hiány keletkezik, akkor a nitrogén nagy részét sem tudja hasznosítani - azaz a befektetett energiánk veszendőbe megy.
A talajok tápanyag-ellátottsága csak sok év következetes munkájával módosítható lényegesen. 5-10 évre is szükség lehet a foszfor vagy kálium esetén ahhoz, hogy a talaj tápanyag tartalma a közepesről jó szintre növekedjen.
A talaj kialakult állapotáról tápanyagvizsgálattal lehet tájékozódni — fotó: pixabay.com
A termesztett növény tápanyagigényének optimálishoz közel eső kielégítése
Arról is kérdezték a kutatót, hogy mire kell a kijuttatásnál figyelni ahhoz, hogy minél hatékonyabbá váljon a kijuttatott, s igen mobilis nitrogénfelvétel. Pirkó Béla véleménye szerint:
- kulcsfontosságú a vetés időpontjának optimális megválasztása, aminek a meghatározásában a most már ingyenesen elérhető meteorológiai adatok sokat segíthetnek.
- száz kg nitrogén hatóanyagigény fölött célszerű a kijuttatást 2-3 részre osztani, az alkalmazott készítményt a gyökér közvetlen közelébe helyezni
- a kijuttatás megfelelő időpontjának megválasztásához a környezeti tényezőkön túl figyelembe kell venni a növény tápfelvételi dinamikáját. Ehhez lehet alkalmazkodni a műtrágyázás időpontjának, típusának, technológiájának megválasztásával.
- kukorica vetésig csak a teljes nitrogénmennyiség 20-30 %-át célszerű kijuttatni, a fennmaradó 70-80 %-ot további két részre osztva tudjuk leghatékonyabban a gyökerekhez juttatni. Így el lehet nyújtani a hatását addig, míg intenzív nitrogénfelvételt mutat a növény.
- a hagyományos műtrágyaformák közül a karbamidnak van a leghosszabb tartamhatása, ami tápanyagok minimális veszteségével hasznosul első fejtrágyaként kijuttatva, sorközbe bedolgozva. (A talaj felszínén maradva időjárástól függően 20-30 %-os tápanyagveszteség is bekövetkezhet ammónia elillanás formájában.)
- a hasznosulás optimalizálásához feltétlen talajtakarás és nedvesség szükséges, ami elszállítja a hatóanyagokat a növény gyökeréhez. Kihat a hasznosulásra a szerkezetesség, a megfelelő talajkondíció, a talaj kötöttsége, szervesanyagtartalma is.
- az ammon-nitrát hatóanyagtartalmú műtrágyák alkalmazásakor az ammóniaveszteség jóval kisebb mértékű, viszont ezeknél nagyobb a veszélye a gyökérzónából történő nitrát kimosódásnak. Ilyen esetben a fejtrágyázás több részletben történő végrehajtása még fontosabb, ahogy az optimális időpont megválasztása, illetve a sávos kijuttatás előtérbe helyezése is annak érdekében, hogy közvetlenül a gyökérhez jussanak a kijuttatott tápanyagok
|
Léteznek olyan technológiák, melyek a nitrogént hosszabb ideig a talajban tudják tartani?
A kutató szerint vannak: ezek közül az inhibitoros műtrágyák alkalmazását emelte ki, amelyek típustól függően néhány hétig az ammonifikációs illetve a nitrifikációs folyamatokat gátolják. A mikrobiológiai vizsgálatok eredményei alapján az inhibitoroknak nincsenek káros hatásai a talaj mikrobiológiai tevékenységére, csak az adott átalakulási folyamatért felelős enzimfunkciót gátolják.
A karbamid inhibitoros kísérletek adatai szerint, a készítmény a N műtrágya hatástartalmát elnyújtja, ezáltal javul a kijuttatott hatóanyag hasznosulása. Alkalmazása esetén egy fejtrágyázás elhagyható - ez jelentős költségmegtakarítást eredményezhet. Ennél is jelentősebb az, hogy az inhibitorral kezelt karbamid ammónia elillanásának mértéke 30-40 %-kal kisebb, mint hagyományos karbamid esetében.
A talajok tápanyag ellátottsága csak sok év következetes munkájával módosítható lényegesen — fotó: pixabay.com
A legjelentősebb ammóniaveszteség-csökkentő tényező az azonnali talajba dolgozás, ez ugyanis akár 80 %-kal is csökkenti az ammónia formájában jelentkező veszteséget. Inhibitor alkalmazása esetén is lényeges a mielőbbi talajba forgatás, amennyiben erre lehetőség van.
Pirkó Béla szerint a leírtak alkalmazása révén ugyanazzal a dózissal a növényállomány egészségesebb lesz, stressztűrőbb, ellenállóbb, kevésbé fogékony a betegségekre, azaz kevesebb növényvédő szerre lehet szükség.
_fill_100x75_0.jpg)
_fill_100x75_0.jpg)
