Hogyan növelhető a terméshozam talajjavítással?
A jó talajszerkezet, a megfelelő humuszképződés és ezáltal a karbonmegkötés, a felvehető tápanyagok, a célszerű talajhasználati rendszer, a növényegészség fenntartása, valamint a vetőmagok és a biostimulátorok a feltételei a talaj termékenységére összpontosított, sikeres növénytermesztési rendszernek. A talajjavítás ennek a rendszernek minden elemére hatással bír – emelte ki Aktuális talajproblémák és fenntartható talajjavítási lehetőségek című előadásában Berecz Sándor, a Calmit Hungária Kft. mezőgazdasági üzletágvezetője.
Több példán keresztül bemutatta be, hogy a meszezett terület szerkezete javul, az esőzést és az öntözést a talaj hatékonyan vezeti el.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a belvíz hátterében talajszerkezeti probléma is állhat és adott esetben foltkezeléssel elejét lehet venni annak, hogy a belvízesedés évről-évre megjelenjen.
Ugyancsak számszerű példákat hozott arra, hogy a talajjavító feltöltő meszezés milyen terméshozam növekedéshez vezethet repce, búza, kukorica, napraforgó és szója növénykultúrákban.
Berecz Sándor előadása:
Hogyan kereshet a gazda az önkéntes szén-dioxid-piacon?
A regeneratív gazdálkodás előnyei főleg hosszú távon jelentkeznek: kevesebb lesz az üzemanyag-felhasználás, valamint a csökken a munkaigény. Ugyanakkor kevesebb gépre, műtrágyára és növényvédő szerre lesz szükség. Viszont ez a gazdálkodási mód már rövid távon is pénzt hozhat a gazdáknak: az önkéntes szén-dioxid-piacon (VCM-ben) a szén-dioxid-árakat az évjárat, a minőség, a tanúsítványok, a tárgyalási erő és a kockázat befolyásolja – részletezte Koszty Viktor, az Agreena ApS, országfelelőse a Talajjavítás és az AgreenaCarbon program című előadásában.
Beszámolt arról, hogy a CO2-tanúsítvány egy olyan egység, amely 1 tonna megkötött vagy fel nem szabadított CO2-nek felel meg, és hogy ezen a területen mit tud elérni a gazdálkodó, az a bevezetett, szabványosított gyakorlatoktól függ. A tavalyi kifizetésekről elmondta, hogy az elmúlt évben tanúsítványonként a VCM-ben 32-36 eurót fizettek ki, és volt olyan gazdálkodó, aki hektáronként 3 tanúsítványt is el tudott érni.
Koszty Viktor előadása:
Milyen állapotban vannak a magyarországi talajok?
Az ország teljes mezőgazdasági területén 2-4 talajdegradációs (tömörödés, szervesanyag csökkenés, savanyodás, lúgosodás, szikesedés stb.) folyamat hat egyszerre – hívta fel a figyelmet előadásában Dr. Dobos Endre, Miskolci Egyetem egyetemi tanára, a Magyar Talajtani Társaság elnöke.
Tudatos és felelős agrotechnika, bevált praktikák a jobb talajminőség érdekében című előadásában kiemelte, csak a komplexitás irányíthatja a talajjavítást, mivel a talaj annyira összetett rendszer, annyi párhuzamos és egymásra épülő folyamat zajlik benne, hogy nem tudunk eredményesen és hatékonyan beleavatkozni úgy, hogy csupán egy-két helyen próbálunk változtatni.
A talaj nemcsak egy termelési eszköz, hanem a talaj pufferolja a klímát, az élővilágot, az összes ökológiai funkciót, a vizeket, amelyek nem lokális értékek, hanem a nemzet, sőt az egész Európa fontos erőforrása – hangsúlyozta.
A talajok alkalmazkodó képességének fenntartásához, javításához a talajgazdálkodás kiemelt céljaként jelölte meg a talaj szerkezeti leromlásának elkerülését, valamint a szerkezetjavítást, amely eredménye a pórustérfogat és a beszivárgás növekedés. Ennek eredményeképpen pedig az anaerob állapotok elkerülhetők, ugyanakkor megnövekszik a szervesanyag-tartalom és fokozódik a biológiai aktivitás. Mindezek eléréséhez alapelvként jelölte meg a csökkentett bolygatást (no-till), az állandó talajéletet, az állandó talajfedést és a vízvisszatartást.
Dr. Dobos Endre előadása:
Kerekasztal beszélgetés gazdálkodókkal:
A teljes videó itt nézhető meg:
Indexkép: Shutterstock
