Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének (Martonvásár) növénykórtani tenyészkertjében 2015-2017 években, kisparcellán, három ismétlésben végeztek kísérleteket a Phylazonit Talajregeneráló baktériumtermék hatékonyságát vizsgálva. A szabadföldi kísérletekben két Fusariumfajjal (F. verticillioides. F. graminearum) fertőzték kombinált kezelésben a magvakat, és vizsgálták a talajregeneráló készítmény hatását.

Kezelések: 1. kontroll (kezeletlen) (KO), 2. F. verticillioides (FV), 3. F. graminearum (FG), 4. baktériumtrágya (KB), 5. F. verticillioides+baktériumtrágya (FVBakt), 6. F. graminearum+baktériumtrágya (FGBakt).

A vizsgálatok 3 ismétlésben történtek az egyenként 4,2 m hosszú 3 soros parcellákban. A kísérlet során öntözött és öntözetlen kezelések is beállításra kerültek. Az öntözetlen területeken végzett kísérletekről az előző részben számoltunk be.

Az öntözött terület virágzás és szemtelítődés fejlődési fázisaiban 60-60 mm öntözővizet kapott. Vetéstől-betakarításig fenotípus (kezdeti fejlődés, virágzási idők, felszáradás, leszáradás), biokémiai (levél klorofill-tartalom), valamint növénykórtani vizsgálatokat (fuzáriumosszár- és csőfertőzés) végeztek a területen. A betakarítást megelőzően kezelésenként a fuzáriumos fertőzést a hosszirányban kettévágott szárminták vizsgálatával, a gyökérnyaktól számított 1-4 internódium fertőzöttségével jellemezték (1. kép).

A kísérletben mérték továbbá a szemtermés mennyiségét, nedvességtartalmát és hektolitersúlyát, illetve kezelésenként meghatározták a szemtermés két toxinját (DON, FB1). A 2015-ös év kísérleti eredményeire az adott év tavaszán mutatkozó szélsőségesen szeles időjárás kedvezőtlenül hatott (kelés, szélverés), így ezen adatok értékelését jelen esetben figyelmen kívül hagyták.

1. kép. Fuzáriumos fertőzés a vizsgált kukoricaszárakon Fusarium graminearum-mal fertőzött illetve Fusarium graminearum-mal fertőzött és egyidejűleg Talajregeneráló készítménnyel kezelt, öntözött parcellákon (Fotó: MTA ATK MGI)

A készítmény statisztikailag is igazolhatóan, kedvezően hatott a kezdeti fejlődésre, a növény fitneszére, klorofiltartalmára, a termés mennyiségére, és csökkentette a szár fuzáriumos fertőzöttségét.

Az öntözött parcellákon erősebb fuzáriumos fertőzést mértek mindkét évben, mint az öntözetlen területeken. 2016-ban a kontroll (KO) parcellák 44,8 %-os erős fertőzöttsége, ugyanebben az évben, a Talajregenerálóval kezelt parcellákban (KB) 15,7 %-ra csökkent, ami a baktériumkészítmény nagyon jó hatékonyságát mutatja (2. ábra).

2. ábra. A szárfuzárium fertőzés mértéke (%) öntözött parcellákon különböző kezelésekben a 2016-os, 2017-es években.2017-ben ugyanezek a kezelések 33,5 % és 28,5 % -ot mutattak.

A Fusarium verticillioides gomba (FV) a két élettanilag rendkívül fontos fejődési fázisban kapott 60 mm csapadék hatására intenzívebben jelent meg a szárakban. 2016-ban 40,2 %, 2017-ben 56,2%-ban, amely igen jelentős mértékű fertőzöttségre utal. Az intenzívebb megjelenése a gombának a növényben a virágzáskor és szemtelítődéskor jelentkező élénk élettani folyamatokkal magyarázható. Az F. graminearum szárfertőző hatását a gombával egyidejűleg talajba juttatott Talajregeneráló (FV Bakt) 32,9,%, ill. 28,9 %-ra mérsékelte, amely szintén a hozzáadott baktériumok hatékonyságát igazolják.

A Fusarium graminearummal fertőzött parcellákon (FG) 2016-ban 32,4 %-os, míg 2017-ben 51 %-os volt a szárak fertőzöttsége. Hasonlóan az előbbiekhez a Talajregeneráló (FG Bakt) 2016-ban 23,2 %-ra csökkentette a fertőzés mértékét, míg 2017-ben nem mértünk fertőzéstcsökkentő hatást. Az eredmények szignifikánsak.

A baktérium készítmény a következő módon támogatja a növény gombák elleni harcát:

1) Csírakori fejlődés segítése:
A Phylazonit Talajregeneráló készítmény két Pseudomonas és két Bacillus faj speciális törzseit tartalmazza. A két Pseudomonas faj jelentősége egyrészt a növénynövekedés serkentésében rejlik, a patogén mikroorganizmusok aktivitásának csökkentésével, sziderofor termelésük révén a vas megkötés és felvételének szabályozása útján érik el a csiranövény életfeltételeinek javítását, az ellenálló képességének fokozását.

A Bacillus nemzetség két – a készítményben található – faja egyrészt antifungális vegyület termelő képességük révén védik a növényt a növénypatogén gombák káros hatásai ellen. Ugyanakkor az ásványi anyagok feltárásában (pl. foszfor) jelentősek, illetve rendkívül kedvező hatásúak a gyökerek fejlődését tekintve, ezzel növelve a víz és a tápanyagok felvételét, mely növekedés serkentő hatásukra növényi hormon termelő képességük ad magyarázatot.

2) Stressztűrő képesség növelése:
A Fuzárium-fajokat mint gyengültségi kórokozókat tartjuk számon. Ahhoz, hogy kártételük felerősödjön, mindenképpen szükséges, hogy a növény jelentős stresszhatás alatt álljon. A baktérium készítményekkel kijuttatott baktérium törzsek számos módon képesek növelni a növények stressztűrő képességét (hőstressz,vízstressz, stb.) az általuk előállított vitaminok, növényi hormonok segítségével, illetve  a stresszhelyzetben megemelkedett etiléntermelés gátlásával serkentik a gyökér növekedését.

3) A vegetáció hosszú időn át fitten tartása:
Ahogy a fentiekből is látható, e speciális baktériumtörzsek képesek akár közvetlenül is befolyásolni a növények fejlődését indolecetsav, citokinin termelésükkel. Mindemellett a tápelemek hozzáférésének segítésével, esetlegesen légköri N megkötésével, sziderofor vegyületek képzésével együttesen képesek segítséget nyújtani a növényeknek a zöld lombozat, hosszabb ideig funkcionáló bélszövet fenntartásával. Azok a növényegyedek, melyek az érés idejük alatt is fenntartják nedvkeringésüket, bélszövetük megfelelően funkcionál, minimális mértékben szembesülnek csak Fuzárium fajok lebontó tevékenységével.

A fenti kísérleti eredmények azt tükrözik, hogy az egyes évek időjárás viszonyai befolyásolják a termesztett kukoricanövények talajból történő szárfertőzöttségét. Ez a fertőzöttség, amelyik természetesen visszahat a következő években termesztett kultúrák talajainak gombafertőzöttségére, mérsékelhető PGPR és PGR baktériumokat tartalmazó baktériumtrágyával (Talajregeneráló). A baktériumos védelem mértékét a talajtani, időjárás stb. viszonyok befolyásolják, de csak a védelem mértékét határozzák meg.

Holopovics Zoltán
Szakmai és fejlesztési vezető
Telefon:(+36) 20/235-0622
E-mail: holopovics.zoltan@phylazonit.hu
Web: www.phylazonit.hu