Az 1500 négyzetméter feletti ingatlanokon bár könnyebbé vált a tanyagazdaságok létesítése, a szakmai álláspont szerint ez nem jelenti azt, hogy a zártkertek tanyákká minősítésével növeljék ezeknek a telkeknek a beépíthetőségét. A zártkertek átminősítésére ma is van lehetőség, egyebek között akkor, ha a termőföld rossz minőségű – írja a vg.hu
A lakóépületeknek a helyben folytatott gazdasági tevékenységhez kell kapcsolódniuk – fotó: pixabay.com
A jelenlegi szabályozás az 1500 négyzetméternél nagyobb ingatlanokat érinti
Az új tanyaszabályozás fő célja a tanyán élő gazdálkodók helyzetének javítása, a tanyán található gazdasági és lakóépületek korszerűsítésének és bővítésének megkönnyítése volt – adott ki szakmai véleményt az Építési és Közlekedési Minisztérium az OTÉK 2023. március 30-tól hatályos módosításával kapcsolatban.
A korábbi szabályozás szerint sokakat hátrányosan érintett az, hogy akár a szomszédos településeken is eltérő volt a szabályozás, például a területre vonatkozó beépíthetőségi előírások tekintetében. A jelenlegi szabályozás az 1500 négyzetméternél nagyobb ingatlanokat érinti, ekkora alapterületet pedig egy zártkert is elérhet, ezért a vg.hu utánajárt, milyen lehetőségei vannak a zártkertek tulajdonosainak.
Hitelezés szempontjából a tanya jóval előnyösebb lehet, mint a zártkert – fotó: pixabay.com
Mikor tekinthetők tanyának a kertes mezőgazdasági területek?
A Duna House PR- és elemzési vezetője, Benedikt Károly a Világgazdaság megkeresésére arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakmai vélemény szerint az új szabályozás nem azért született, hogy a zártkertek tanyákká minősítésével növeljék az érintett telkek beépíthetőségét, illetve nem ad lehetőséget a mezőgazdasági területen lévő külterületi lakóövezetek létesítésére sem.
A kertes mezőgazdasági területek, zártkertek ugyanis csak abban az esetben tekinthetők tanyának, ha ott az állattenyésztés és a növénytermesztés mellett a termények helyi feldolgozása és tárolása is garantálva van, valamint a lakóépületeknek a helyben folytatott gazdasági tevékenységhez kell kapcsolódniuk, és a nyilvántartásban magát az ingatlant is tanyaként kell szerepeltetni.
Figyeljenek azok, akiknek fontos, hogy hitelt kapjanak
Aki ténylegesen tanyagazdaságot akar létesíteni, az tipikusan ennek megfelelő ingatlant keres, azaz nem akar zártkerti ingatlanokat tanyává minősíteni.
A mai szabályozás szerint üres telek esetében, új tanya létesítésekor akkor számít tanyának az ingatlan, ha a lakó- és gazdasági épületek az önkormányzat hozzájárulásával, az építési jogot keletkeztető helyi építési szabályzatban történő tanyafeltüntetéstől számított két éven belül kell felépülnek.
Vannak olyan községek, ahol az önkormányzat zártkerti területen ad engedélyt a lakóingatlanok építésére, 30 százalékos beépíthetőséggel. Azonban az ilyen ingatlan eladása esetén ugyanúgy kötelező a kifüggesztés, mint egy alacsonyabb beépíthetőséggel rendelkező területen.
Benedikt Károly arra is felhívta a figyelmet, hogy hitelezés szempontjából a tanya jóval előnyösebb lehet, mint a zártkert, hiszen ha található rajta lakóingatlan, akkor az 100 százalékban hitelezhető, és igény esetén az állami támogatásokat is igénybe lehet venni. Viszont, ha a felépítmény nyaraló besorolású, akkor csak az 50 százaléka hitelezhető.
A mostani szabályozás az 1500 négyzetméternél nagyobb ingatlanokat érinti – fotó: pixabay.com
A zártkertek átminősítésére ma is van lehetőség
Az OTP Bank vg.hu-nak küldött válaszából azonban az derül ki, hogy náluk a falusi CSOK egyes eseteit kivéve a tanya megnevezésű ingatlan nem fogadható el fedezetként, „amennyiben a hitel célját az igénylő tanya megnevezésű ingatlanon szándékozik megvalósítani". A zártkert viszont elfogadható fedezetként, mert ezen ingatlantípusra az építésügyi hatóság lakóingatlan építésére is adhat engedélyt, vagy jóváhagyhatja az építést, lakáscélú jelzáloghitel ebben az esetben helyezhető ki. "Zártkertben nem lakóingatlan építése, megvásárlása, bővítése, korszerűsítése szabadfelhasználású jelzáloghitellel finanszírozható a hitelfelvételhez szükséges feltételek megléte esetén."
A zártkertek átminősítésére ma is van lehetőség, ha a jogszabályban rögzített feltételek teljesülnek – tájékoztatták az OTP Ingatlanpont szakértői a lapot, hozzátéve, hogy a zártkert művelés alóli kivételének feltétele, hogy a termőföld az átlagosnál rosszabb minőségű legyen, és a tulajdonos megfizesse a földvédelmi járulékot.
Van lehetőség arra is, hogy a művelés alól már kivett zártkertet belterületbe vonják, de ennek szinte mindig a művelés alól történő kivonás is a feltétele, de földvédelmi járulékot a belterületbe vonás esetén is meg kell fizetni.
_fill_540x300_0.jpg)
