Idén januárban is – immár hagyományteremtő erővel – a visegrádi Silvanus Hotelben rendezte meg az ADAMA Hungary Zrt. évnyitó szakmai találkozóját a kukoricatermesztésben érdekelt gazdák részére.
Mit takar manapság a korszerű technológia kifejezés? Miért fontosak a HPPD gátló hatóanyagok a gyomirtásban?Valóban számolnunk kell-e a rovarkártétel előretörésével a kukoricatermesztés területén? Milyen következményekkel járhat a közvetett kártétel? Többek között ezekre a kérdésekre kaptunk válaszokat elismert hazai szakértőktől.
A programot egy – akár gazda-közvéleménykutatásnak is beillő – kvízjátékkal indította a cég, amelyben arra keresett választ, hogy miként ítélik meg a kukoricatermesztés helyzetét s jövőjét a termelők, és mennyire nyitottak az ADAMA innovatív törekvéseinek alkalmazására a napi gyakorlatban. A biztató hangulatú válaszok összesítése után első előadóként Szanyi István, kukorica-témakörben jártas és elismert szakember foglalta össze a kukoricatermelésben fontos tudnivalókat, kitekintve a világ, az EU 28-ak s a hazai gazdaságban betöltött szerepére.
Szanyi István
Ez alkalommal nem elsősorban a kukorica-vetőmagok genetikai hátterét, hanem inkább a piaci helyzetét vesszük jobban szemügyre – kezdte előadását, számos nemzetközi felmérés adatainak vetített képeivel illusztrálva. Megtudhattuk, hogy a 2014-es adatok alapján a kukoricából 939 millió tonna volt a világ össztermése. Az ötéves előrejelzések szerint ez a mennyiség további 63 millió tonnával növekszik, amely jelentősen befolyásolhatja az árakat. Éves szintre lebontva ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a világon 12,6 millió tonnával többet kell termelni évente.
Kukoricatermesztés
Mennyivel növekszik a világ kukoricaigénye a következő évben az előrejelzések szerint?
- + 63 millió tonna 5 évre
- + 12,6 millió tonna évente
Ennek a többletnek 60%-a vetésterület-növekedésből jött létre, a pluszmennyiségek a kukorica területnövekedéséből adódtak. Ez nem folytatható a végtelenségig – hangsúlyozta az előadó –, ezért a jövőben a termesztéstechnológia lesz a terméseredmények növelésének kulcsa. Mielőtt számba vennénk a lehetőségeinket, pillantsunk még rá az EU-28-országok kukoricaegyenlegére (2. ábra), amely arról tájékoztat, hogy hazánk azon kevesek közé tartozik, amelyek exportőrként vannak jelen az EU-n belül, versenyezve az EU-tagállam franciákkal és az EU-n kívüli Ukrajna, Szerbia, Brazília és Argentína termelőivel.
Ha ezt az előnyünket a jövőben is meg akarjuk tartani, akkor egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk a termesztéstechnológiában rejlő tartalékainkra, hiszen a kukorica terméspotenciáljának csupán harmadát használjuk ki.
Amerikában tavaly egy Dekalb hibriddel 31,6 tonna/hektárt ért el egy farmer, 2015-ben pedig egy Pioneer hibrid 33 tonna/hektáros terméssel került a dobogóra, miközben az átlagtermés 10 to/ha körül alakult. Ekkora termésre képes tehát a kultúrnövény, ha a feltételeket is biztosítjuk hozzá. A hazai termésverseny-eredményeket nézve: Mikó Ferenc 2010-ben 18,3 tonnát ért el több mint 5 hektáron.
Az utóbbi öt év átlaga viszont Magyarországon 6 tonna/hektár, így a számokból láthatjuk, hogy hazai körülmények között is csak harmadát használjuk ki a kukorica potenciáljának. Ismerve ezeket az adatokat, még sok lehetőségünk van a termésátlagok javítására, az észszerűbb műtrágya-felhasználástól kezdve számos más termesztéstechnológia-elem pontosítása terén.
Fel kell ismernünk, hogy az általános közvélekedéssel szemben a rovarkártétel is érzékeny akadálya a magasabb termésátlagoknak, köztük különösen a sokszor lebecsült molykártétellel. A moly szinte észrevétlenül elvisz 5-10%-ot a kukoricatermésből, a kukoricabogár-gondokat nem is említve.
A termesztéstechnológia kiemelten fontos tényezője a gyomirtás. A preemergens kijuttatásnak nyilván rengeteg előnye van, de az utóbbi időben nagyon elfordultunk az utolsó pillanatos gyomirtások felé, az úgynevezett késői posztok felé, mely akár 20%-ot is el tud vinni a kukoricatermésből. A hibrideknél tapasztalhattuk, hogy jelen van az óriási terméspotenciál, amit pontosabb termesztéstechnológiával jobban ki tudunk használni, különben veszni hagyjuk a termés kétharmadát.
Tudatosan ki kell használnunk, hogy a növényt fel tudjuk kondicionálni olyan szintre, hogy minél jobban képes legyen ellenállni a stresszes körülményeknek, hiszen rendelkezésünkre állnak azok a korszerű herbicidek, rovarölő szerek, amelyek okszerű használatával segíthetjük a kedvezőbb terméspotenciál kihasználását.
Farkas István
A téma második felkért előadója Farkas István, a Vas Megyei Kormányhivatal növényvédelmi zoológusa, a kukorica-terméspotenciál kihasználását fenyegető rovarkártevők elleni védekezés lehetőségeit vette sorra. Elsőként néhány olyan kártevőre hívta fel a figyelmet, amelyek jelenleg még komoly gazdasági kártételt nem okoznak, de potenciálisan bármikor olyan helyzetet teremthetnek, hogy ellenük is védekeznünk kell. Ezek a vörösnyakú árpabogár, a muharbolha és a négyfoltos fénybogár. Tapasztalatai szerint már többször találkozott olyan ritka esettel, amikor olyan mennyiségben voltak jelen a kukoricán ezek a kártevők, hogy kártételszinten visszarágták a bibeszálat.
Komoly problémákat üzemi szinten a kukoricabogár és a molyok okoznak a termelőknek. A kukoricabogár elleni készítmények választéka sajnos leszűkült a korábban eredményesen alkalmazható csávázószerek alkalmazásának felfüggesztésével. Pótlásukra talajfertőtlenítő szereket használhatunk. „Arra a kérdésre, hogy mekkora kárt okozhat a kukoricamoly, alapos elemzések után a szakmában elismert kollégáim szerint 20-60%-os állományfertőzöttség estén 5-20%-os termésveszteségre számíthatunk” – fejtette ki az előadó.
Egy másik veszélyes kártevője lehet a kukoricának a gyapottok bagolylepke. Gyakori kérdés, hogy összeköthető-e a kukoricabogár, a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke elleni védekezés. A válasz: évjárattól függ. A kezelés időzítésében segítségünkre lehet az előrejelzés kapcsán fénycsapda, feromoncsapda és adott esetben a kinevelő ketrec.
A fénycsapda fogja a kukoricamolyt és a gyapottok bagolylepkét is, a hatékony szexferomoncsapda viszont csupán a gyapottok bagolylepkéket vonzza, de a kukoricamolyra egyelőre még nincs kidolgozva. Összefoglalva, késői kitavaszodás esetén, amikor július elején-közepén a kártevők együtt vannak, a kukoricamoly és a kukoricabogár, akkor az egyik kártevő elleni védekezésünkkor a másik ellen is részleges hatékonyságot el tudunk elérni.
Még egy fontos szempont az eredményes védekezések érdekében a kukoricamoly, a gyapottok bagolylepke és a kukoricabogár imágójának közvetett kártételének elhárítása. Itt gondoljunk azokra a toxinokra, amelyek a rágásnyomok nyitotta sebeken keresztül megtelepedett kórokozók következményei. Természetesen nemcsak ezek a kártevők okozhatnak sebeket, sérüléseket. Az 50°C-nál melegebb állomány-hőmérséklet esetén a szemeken keletkezett mikroszkopikus repedések is alkalmasak arra, hogy egy spóra már be tudjon hatolni rajta a NÉBIH szakértőinek véleménye alapján.
Szabó László
A kukorica-gyomirtás problematikája címet adta előadásának Szabó László, a Hajdú Bihar Megyei Kormányhivatal herbológusa. Az országos gyomfelvételezés alapján az első húszból választott ki néhány fontosabb gyomnövényt, azok közül is elsősorban az egyszikűeket, mert a kukorica-gyomirtásában az egyszikűek irtása jelenti főleg a megoldandó problémát, mivel a kétszikűek gyomirtása könnyebben megoldható.
Megjegyezte azonban, hogy a Parlagfűmentes Magyarországért-program megvalósítása nehéz feladat lesz, hiszen a magja 43 évig megtartja a csírázóképességét. Ezzel együtt kimondhatjuk, hogy amelyik készítmény a búzából kiveszi a galajt, az aszatot és ebszékfüvet, az már a búza megfelelő gyomirtó szere, és ha ugyanígy a kukoricából egy készítmény képes kiirtani a parlagfüvet is, akkor azt már kukorica-gyomirtószerként emlegethetjük. Szerencsére több gyomirtó szer, illetve kombináció alkalmas már erre.
A libatopokról is szólni kell, mert ugyan korábban nem volt ellenfél, de mégis egyre nagyobb gondot okoz kivenni a kukoricából. Aki csak klasszikus posztemergens gyomirtásra alapoz, annak számolnia kell azzal, hogy a gyomok csírázásakor a kétszikűek közül először a Chenopodiumok jönnek elő. A többi magról kelő kétszikű csak később kel, ezért amikor a posztemergens gyomirtásra sort kerítünk, ezek a gyomnövények már túl vannak azon a fenológián, amikor hatékonyan védekezhetünk ellenük.
A mezei acat ellen leghatékonyabban tarlón lehet védekezni, jó eredményt azonban a glifozátok teljes adagjával tudunk csak elérni. Végül, a varjúmák kapcsán bátran ajánlotta azokat a készítményeket, amelyek terbutilazint tartalmaznak. Hozzátette, nem a mi hibánk, hogy 750 grammban van maximalizálva a hektár dózisa, hiszen 1000 gramm hatóanyagnál számíthatunk látványos gyomirtó hatásra, de a szabályozások megkötik a kezünket.
Láthattunk néhány táblázatot az utóbbi 10-15 évben feltűnően gyorsan terjedő gyomnövényekről, valamint az országos gyomfelvételezések adatai alapján kialakult borítottsági, fontossági sorrend változásaikról (1. ábra).
1. ábra: A legfontosabb kukorica-gyomnövények sorrendjének változása (Szabó László)
Azt is látnunk kell, hogy az első országos gyomfelvételezés évében az első 20 gyomnövény között csak hat egyszikű volt, míg az ötödik országos gyomfelvételezéskor már nyolc. A gyomirtás igazi feladatát tehát az egyszikűek elleni védekezés jelenti. Emlékeztetett arra az időszakra is, amikor a posztkezelésektől vártuk a gyomkérdés megoldását, azzal biztatva magunkat, hogy még csapadék sem szükséges a hatás kifejtéséhez.
„Idővel bebizonyosodott, hogy a jó poszt-gyomirtószer igenis igényli a csapadékot, mert akkor feltételezzük, hogy van benne olyan kombinációs partner, ami nemcsak poszt-ban hanem pre-ben is hat” - mondta az előadó, majd sorra vette a gondot jelentő egyszikű gyomokat, a fakó, a zöld-, a pirókujjas és a ragadós muhart.
Rávilágított a kezelési időpont megválasztásának fontosságára, hiszen a gyomnövények más-más időpontban kelnek. Javasolta, hogy aki a posztemergens gyomirtással készül megvédeni a kukoricáját, annak a Setaria-fajok fenológiájához kell időzíteni a kezelés időpontját, és nem a kétszikűekhez. Meghatározta a kukorica állománykezelésére alkalmas fejlődési állapotot is, miszerint a háromleveles kukoricáig ne gyomirtsunk, vagy éppen akkor kezdjük el, és hét levél után már ne végezzünk gyomirtást.
A gyomok fenológiája szerint háromféle csoportba lehet sorolni a gyomirtó szereket, így a korai posztemergens gyomirtás időszaka a magról kelő egyszikűek egy-három leveles, a magról kelő kétszikűek kettő- vagy négyleveles állapota, majd szemléletes fotókkal illusztrálta a különböző kezelési időpontokban végzett gyomirtások eredményeit.
Előadását a HPPD-gátló hatóanyagcsoportba tartozó herbicidek előnyeinek ismertetésével zárta, saját tapasztalatait is megosztva a hallgatósággal. Mint mondta, ezek a készítmények nem bántják a kukoricát, bármilyen időjárási körülmények között lehet alkalmazni őket, ami az utóbbi években tapasztalt szélsőséges hőmérséklet-ingadozások miatt nagy előnyt jelenthet.
Balczár Zoltán
Az elhangzott előadásokban felvetett gyakorlati termesztéstechnológia-problémák megoldására kaptunk egy átfogó ismertetést Balczár Zoltán régiómenedzser szakmai tájékoztatójából. Mindenekelőtt leszögezte, hogy csak a változás állandó, amire napjaink klímaváltozással járó következményei is erőteljesen figyelmeztetnek, mintegy alkalmazkodási kényszerrel hatva a kukoricatermesztés technológiájának alakítására is. Ennek figyelembevételével áttekintette a kukoricatermesztés sikerét meghatározó tényezőket.
A kukoricatermesztés sikerét meghatározó tényezők:
• Komplex növényvédelem
• Genetika
• Vízellátottság
• Tápanyag-ellátottság
• Művelési mód
• Termőhely ismerete
• Vetésváltás
„Milyen termelői igényeket kell kiszolgálnia egy herbicidnek a gyomirtáskor?” – tette fel a kérdést az előadó.
A gyomirtó szerekkel kapcsolatos fő termelői igények
• Egyszeri kezeléssel mindent vigyen és tisztán is tartsa a területet betakarításig
• Ne károsítsa a kukoricát
• Időben kapcsolja ki a gyomkonkurenciát
• Hatása csapadéktól független legyen
• Ne legyen utána vetési korlátozás
• Jó ár-/értékarány
A felsorolt igények ismeretében sorra vette, hogy milyen hatóanyag-tulajdonságokkal lehet ezeket kielégíteni (5. ábra). Az első igénycsoport, hogy hatékony legyen, ami magában foglalja, hogy a talajon és a levélen keresztül is érvényesítse a herbicid hatását azért, hogy az általunk kívánt korai posztszegmensben is hasson. Ennek a hatásnak tartósnak, de nem túl hosszúnak kell lennie, hiszen ha túl hosszú, akkor utóvetemény-korlátozás alá eshet bizonyos esetekben, ugyanakkor rövid sem lehet, mert akkor gyengül a hatékonyság. Ezt ma egyetlen hatóanyag nem tudja megoldani, hiszen egyrészt nem bővelkedünk teljesen új hatóanyagokban, másrészt a rezisztenciát is menedzselni kell.
A rezisztenciamenedzseléshez az is hozzátartozik, hogy lehetőség szerint a kijuttatott készítmény hatóanyag-kombináció legyen, különben gyorsan kialakulhatnak azok a folyamatok, amelyek elősegítik a rezisztencia- vagy toleranciatulajdonságok kialakulását a gyomokban.
A kukorica kímélése is egyre fontosabb feltétel. A látens fitotoxicitást alig-alig vesszük észre, de ha pontosan kimérnénk, akkor tízezer forintos veszteségekkel számolhatnánk. A számításba jöhető hatóanyagcsoportok között azonban annak is egyre nagyobb jelentősége van, hogy különböző stresszhelyzetekben – mint kedvezőtlen időjárási körülmények, megkésett permetezés vagy éppen fajtaérzékenység – se okozzanak terméskiesést.
A csapadékfüggetlenség igénye a teljesen preemergens technológiák korlátai miatt a korai posztemergens szegmensbe alkalmazható termékek irányába fordította a fejlesztők figyelmét. Ennek megfelelően az ADAMA fejlesztő mérnökei olyan hatóanyag-kombinációt dolgoztak ki, amely megbízható választ tud adni a már felsorolt s említett igények kielégítésre.
„Így esett a választásunk a ma egyik legkorszerűbb, legjobb hatékonyságú és a kukoricát egyik legjobban kímélő hatóanyagcsoportra, a HPPD-gátlókra” – magyarázta az előadó. – „Mellé választottunk egy triazint, ami ma is kiváló partnere lehet, és kiegészíthetjük egyszikűekre is hatékony készítménnyel.”
Összefoglalva: a fejlesztési munka alapja a szulkotrion hatóanyag, amelynek triazinos kombinációja a Sulcotrek® (04.2/572-1/2016. NÉBIH). Fontos tudni, hogy míg a hazai piacon két-három HPPD-gátló típusú hatóanyaggal találkozhatunk, ezek közül a szulkotrion egyedül az ADAMA tulajdonában van.
Az ADAMA HPPD gátlója
SULCOTRION
• Kizárólag az ADAMA portfóliójában
• Elegendő tartamhatás a korai poszt. szegmensben
• Nincs utóvetemény korlátozás
• Kiemelkedő hatás néhány különösen nehezen irtható gyom ellen (köles)
• Rezisztenciamenedzsment termékek szintjén
Végül megismerhettük az ADAMA kukoricagyomirtó-ajánlatát, amelyben minden a szulkotrion hatóanyagon alapul.
Ennek első állomása a Sulcotrek®, amely minden olyan területen remekül használható, ahol nem magasan az átlag feletti a kakaslábfű és az egyéb magról kelő egyszikűek fertőzése.
Az ADAMA 2016. évi kukorica gyomirtó ajánlata
• Korai posztemergens szegmens
- Sulcotrek (sulcotrion+terbutilazin)
- Sulcotrek P (sulcotrion+terbutilazin+pendimetalin+biofilm) komplett csomagajánlat
• Posztemergens szegmens
- Spirit (sulcotrion+nicosulfuron+biofilm)
- Spirit T (sulcotrion+nicosulfuron+terbutilazin+pendimatalin+biofilm)
Ha egy teljesen biztonságos és komplex megoldást szeretnétek időben kijuttatni, akkor választható a Sulcotrek P, amely Pendigannal kiegészített és Bio-Filmmel megerősített termékcsomag, és mindezt a korai posztemergens szegmensre, a már sokat emlegetett bizonyos háromleveles időzítésre javasoljuk. „Ahol pedig akár szervezési okokból, akár a gyomviszonyok miatt indokolt a posztemergens gyomirtás választása, ott a már piacon lévő Spirit és Spirit T csomagajánlatunkat kínáljuk megoldásra” – fejezte be tájékoztatóját az előadó.
A gazdag szakmai programot követően az előadások szünetében, de különösen a rendezvényt követő ebéd, illetve a hangulatos vacsora alatt volt bőven alkalom a tapasztalatcserére.
Lejegyezte: drip.
_fill_540x300_0.jpg)
