A legutóbbi vadászati évben 3,2 milliárd forint volt a vadkár Magyarországon, ami egymilliárd forintos növekedés az előző vadászati évhez képest – írja a napi.hu. Ehhez képest az 50 millió forintos erdei károkozás jelentéktelennek mondható. A növekedésben nagy szerepe van a megemelkedett terményáraknak.
A vadászati törvény felsorolja, mely fajok okozhatnak vadkárt, ezek: az öt nagyvad: gímszarvas, dámszarvas, vaddisznó, őz, muflon, továbbá a nyúl és a fácán. Minden más esetben a Polgári törvénykönyv alapján érvényesíthető a kárigény.
A legutóbbi vadászati évben 3,2 milliárd forint volt a vadkár Magyarországon – fotó: Shutterstock
Mi nevezhető vadkárnak?
„A mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás".
Hazánkban a vadkárok komoly problémát jelentenek. Az öt nagyvadból százhektárnyi területre 6,5 egyed jut. A vaddisznó- és szarvasállomány jelentős része a Dunántúlra koncentrálódik.
Mi a teendő vadkár esetén?
A megtérítés iránti igényt a kár bekövetkezésétől vagy észlelésétől számított 15 napon belül írásban kell közölni az azért felelőssel.
Ha a károsult és a kárért felelős személy között a közléstől számított öt napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és mértékéről, a károsult az ingatlan helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől öt napon belül kérelmezheti a kárfelmérési eljárás lefolytatását.
Ezt követően a jegyző szakértőt rendel ki, majd öt napon belül lefolytatják a kárfelmérési eljárást. Ha a felek még ekkor sem tudnak megegyezni, a jegyző megszünteti az eljárást, és a polgári per következik.
A megtérítés iránti igényt a kár bekövetkezésétől vagy észlelésétől számított 15 napon belül írásban kell közölni az azért felelőssel – fotó: Pixabay
Mi történik, ha vaddal ütközik az autó?
A bíró megvizsgálja, hogy az állat miképp került az útra, magától, vagy pedig a vadásztársaság éppen hajtóvadászatot tartott; továbbá hogy van-e kitéve vadveszélyt jelző tábla.
A kártérítési kötelezettség a felróhatóság esetén áll fenn, és a tábla hiánya nem biztos, hogy ezt kimeríti. A vadveszélyt jelző tábla ugyanis csak akkor indokolt, ha a vad megjelenésére az útszakaszon fokozottan kell számítani.
A vadásztársaságnak azonban kötelessége jelezni a vadveszélyt és azt, hogy a vad fokozott megjelenésére lehet számítani. Ha van ilyen tábla, a gépjárművezetőktől elvárható a fokozott óvatosság és a mérsékelt sebesség.
Ezek az ügyek, ha bíróságra kerülnek, mindenképpen bonyolultak, nem könnyű az ilyen esetekben a döntés.
A bíró megvizsgálja, hogy az állat miképp került az útra, magától, vagy pedig a vadásztársaság éppen hajtóvadászatot tartott – fotó: Pixabay
A földterület használójának is vannak kötelezettségei
A föld használójára is érvényes a kármegelőzési kötelezettség. Ha észleli a földjén a vadállomány megnövekedett jelenlétét, egyeztetnie kell az általa értesített vadászatra jogosulttal, hogyan lehetne elriasztani az állatokat a területről. A kifizetett vadkár összegét csökkentheti, ha a károsult bizonyíthatóan elmulasztotta a szükséges lépéseket megtenni.
_fill_540x300_0.jpg)
