Dr. Horváth Zoltán Ph.D. ny.főiskolai tanár, c. egyetemi docens – "Zoli bácsi" hónapról-hónapra időszerű, aktuális és hasznos tanácsokkal lát el bennünket.  E havi levelében a kukoricatermesztés betegségeinek elkerüléséhez ad tanácsokat.

A kukoricavirágzat rendellenességei

A kukoricavirágzat fejlődési rendellenességeinek változatossága, formagazdagsága rendkívül nagy. Ezek lehetnek; élettani-, genetikai-és kórokozók (vírusok, fitoplazmák stb.) által előidézett  elváltozások, amelyek adott évjáratban ugyancsak „megzavarhatják” a termelők bevált gyakorlatát.

Az előforduló sok virágzati rendellenességet, amelyekben mindkét ivarú szaporítószerv megtalálható (=HERMAFRODIZMUS) két fő csoportba oszthatjuk:

  1. NŐSHÍM és
  2. HÍMNŐS   rendellenes virágzatra.

1. NŐSHÍM rendellenességről van szó, ha termős ( torzsa ) virágok növekednek a porzós ( = címer ) virágzatban  (L.: 1. ábra ) A címerben bibeszálas (= bajuszos ) termős virágok, majd ezekből  szemes csőrészletek alakulnak!

kukorica

2. HÍMNŐS virágzati rendellenességnek nevezzük, ha porzós virágok képződnek a termős (= torzsa) virágzatban (L.: 2.ábra), mégpedig – többek között - oly módon, hogy a termős virágzat végén, a csövek csúcsán porzós ágak nőnek!

kukorica

Ennek a rendellenességnek - mint az előbbieknek is -, rendkívül nagy a változatossága.

(2. ábránk a hímnős virágzat rendellenességnek olyan változatát mutatja be, amely egy jól fejlett, némileg rendes növésű cső körül vékony, apró csövecskék, és azok csúcsán a porzós (címer) virágzat bugarészei fejlődnek.)

A rendellenes virágfejlődésnek igen sok változata képződik úgy, hogy bibe (bajusz) nélküli, vagy igen sokbibéjű termős virágzatok és pollen nélküli porzós virágzatok, vagy a szár alsó 2-3 csomóján porzós virágzatot fejlesztő oldalágak (fattyak) nőnek.

A virágzati rendellenességnek számos külső és belső (genetikai) kórkiváltó tényezője lehet. Az utóbbi évek ez irányú megfigyelései a VÍRUSOK szerepét is előtérbe helyezik. A virágzati rendellenességek ugyanis többnyire a tábla szegélyén fordulnak elő a legnagyobb gyakorisággal, ami összefüggésben lehet a levéltetvek ( pl. zselnicemeggy - levéltetű) tömeges betelepülésével és az általink okozott vírusfertőzések esetleges fellépésével.

Megnyugtatásul szeretném a hallgatókat tájékoztatni, hogy a virágzati rendellenességek táblán belüli előfordulása - az eddigi vizsgálatok alapján - nem érte el a 2%-ot, s az is többnyire a táblaszélekre koncentrálódik!

  • A kukoricacímer fűlevelűsége

A címer fűlevelűsége (L.: 3. ábra)kukorica

Úgy alakul ki, hogy a címer porzós virágzata helyett részben vagy egészben fűszerű, keskeny levelek fejlődnek. Ez utóbbi esetben hímmeddőség fordulhat elő!

A kukorica címer fűleveles elváltozásait nem csak genetikai tényezők, hanem- sajnos egyre gyakrabban előforduló kórokozók - mint a Sclerospora macrospora ( Syn.: Sclerophthora macrospora ) is előidézhetik.

  • A kukorica peronoszpóra( Sclerospora macrospora)

E kórokozó Magyarországon 1973 óta ismert Szentgotthárd környékéről, majd 1985-ben Gacsály, 1989 nyarán pedig a Somogy-megyei BARCS térségéből. 2000 nyarán már Bácsalmáson is előfordult (ezt megelőzően ugyanitt 1999-ben).

E kórokozó súlyos veszteségeket okoz többek között; Dél-Kelet Ázsiában, Indiában és Afrikában, de az Amerikai Egyesült Államok (USA) egyes területein is komoly betegségnek számít. Ismert Ausztriában és a volt Jugoszlávia területén is.

Tünetek és diagnózis: a betegség a növény valamennyi föld feletti részén előfordul. Legtipikusabb tünet a "BOLONDFEJ”- betegség néven ismert elváltozás. (L.: 4. ábra), amely CRAZY TOP elnevezésként is ismert ( FISCHL, 1995).kukorica

Tipikus tünet lehet még; a címervirágzat erős hipertrófiája (= a növényi rész rendellenes növése). A fiatalkori fertőzés következménye a növények lassúbb növekedése, erős fattyú-hajtás-képződés, levélcsíkok megjelenése klorózis (= sárgulás, teljes vagy részleges klorofill - lebomlás), a torzsavirágzat súlyos deformációja (FISCHL 1995).

Biológia és járványtan: a kórokozó a fertőzött maradványokban oosporákkal(= petespóra) telel át, amelyek tavasszal cseppfolyós víz jelenlétében, zoospórákkal (= rajzospóra) indítják meg a fertőzést. Járványtani szempontból meghatározó az időjárás alakulása. Keléstől a 4-5 leveles fenológia stádiumig uralkodó nedves, csapadékos idő, az időszakos vízborítás (Horváth Z. 2014.év nyarán ezek mentén Bácsalmás-térségében 8-15 %-os fertőzéseket regisztrált) árterek, a mélyen fekvő táblarészek és a hűvös idő kedvez a gombának ( a fertőzés lefolyása a napraforgó peronoszpórához hasonlítható).

Védekezés: e korábban karanténnek minősülő kórokozók elleni hatékony csávázás (ezt központi vetőmagüzemek végzik) és a veszélyeztetett területeken való hatékony- és tartós vízrendezés lehet a védekezés alapja. Ennek hiányában ugyanis a hatékony csávázószerek is elvesztik hatásukat (leoldódnak). Ellenálló hibridekről jelenleg nincs tudomásunk, bár e téren kiterjedt kutatások folynak.

Hasznos tanácsok biotermesztőknek

  • A fóliasátorban (vagy üvegházban) előállított PRIMER paradicsom - kultúrát viszonylag egyszerű módszerrel védhetjük meg a paradicsomvész ( Phytophthora infestans) súlyos támadásától. A lakkfelületétől eltávolított vörösréz - huzalból kombináltfogóval 2-3 cm-es kis darabkákat vágunk le, és ezeket keresztülszúrjuk a paradicsom szártövéhez közeli szárrészen, olyan formán, hogy az a növényből kissé kiállva, bármikor eltávolítható legyen. A növényi nedv a RÉZ - IONOKAT kioldva, SZISZTEMATIKUSAN (=szétáramolva) szállítja azokat a növény legtávolabbi részébe, igen kedvező, blokkoló hatást kifejtve! A kezdetben”munkaerő-igényes” beavatkozás a későbbiekben megtérül:
  1. Vegyszer megtakarításban, 2. munkaidőben, 3. hatékonyságban (e praktikus módszert először pár paradicsomtövön javaslom kipróbálni!)
  • fólia-sátorban (vagy üvegházban) károsító csigák, vagy csupasz-csigák (=az ún. meztelen csigák) eltávolítása egyszerű módszerrel elvégezhető. Esténként a „közlekedő” utakra tetőcserepeket vagy téglákat helyezünk el, és ezekre vízbe áztatott, majd kicsavart vászonzsákot, vagy szövetdarabot (rossz lepedő stb.) helyezünk el. A csigák reggelente a szövet alól felszedhetők! A termesztő berendezésekbe való behatolásuk oltott mészporral megakadályozható a behatolási helyeken! A szabadföldi zöldségtermesztésben - különösen a dunántúli területeken egyre inkább elszaporodó és terjedő INVAZÍV , barna színű spanyol csupasz vagy meztelen csiga ellen természetes környezetében sikeresen vethető be a közkedvelt PÉZSMA vagy NÉMA réce (hatásuk annyira egyértelmű és elfogadott, hogy Dunántúlon kis vállalkozások ”bérmunkásként” farmról-farmra „foglalkoztatják" őket!)
  • Hasonló problémákat okozhat fólia-sátorban és üvegházban a lótücsök (Gryllotalpa gryllotalpa) imágója. Bár e kártevő elsősorban”ragadozóként” ténykedik a humuszgazdag talajban, giliszták,  százlábúk, léglárvák után kutatva, túrásával, járata kialakításával tetemes károkat okoz a fejlődő növényekben. Környezetvédelmi szempontból az alábbi módon korlátozhatjuk jelenlétét: 10-15 db ½ literes befőttesüveget megtöltünk ¼-ig „nem pasztőrözött” SÖRREL, vagy malátával. Az üvegeket a földbe ássuk úgy, hogy az üveg szája a földdel egy vonalban legyen. Reggelre az üvegek tele lesznek elpusztult lótücsökkel (a felhasznált üvegek száma természetesen a termőfelület nagyságától függ!)
  • Fólia-sátrainkban, üvegházakban a különböző növényfajok palántáinak előállításakor (parika, paradicsom,dohány stb.) gyakran tapasztaljuk, hogy a parányi növénykék - a legkorszerűbb gombaölőszerek hatása ellenére is - foltokban kipusztulnak! E problémát az ún. „palántadőlést” okozó gombafajok ( Pythium debaryanum, Rhizoctonia solani, Phytophthora spp., Peronospora spp.) okozzák.

Ha Ön is szeretné rendszeresen megkapni Zoli bácsi Magvas Gondolatai c. szakmai sorozatunkat, iratkozzon fel IDE kattintva.