Phylazonit

BNC

2014. október 15., csütörtök 11:48

találtam egy cikket az agrobio.hu oldalán a massey fergusonokról: Közismert dolog, hogy a mezőgazdasághoz alapvetően két dolog kell, a jó föld és a jó traktor, a többi pedig csak részletkérdés. Az oldal Tisztelt Látogatói bizonyára észrevették hogy jó traktor témában gyakorta felvetődik a John Deere és a Lamborghini, de nemrég egy bemutató kapcsán felvetődött a Challenger traktor is. Természetesen a Challenger is jó traktor, mint ahogyan a Fendt is meg a Valtra is és a Massey Ferguson is, de szerintem sokan nem tudják, hogy ezek a traktorgyárak ma már az AGCO birtokában vannak és gyakorlatilag márkatermék lett belőlük. Szerintem a képen látható Massey Ferguson 6499 traktornak is megvan a maga szépsége, amely talán ebből a nézetből érvényesül a legjobban, hiszen innen nézve nem teng túl a piros és az ég kék hátterével elég jól is mutat. A sok fekete - kerekek, kipufogócső, visszapillantó tükör, hűtőrács - szinte dinamikussá teszi ezt a traktort. A lámpák formavilága és elrendezése Harry Ferguson szellemi hagyatékát követi, aki mindig azt mondta, hogy a mérnöki munka szépsége az egyszerűség. A Massey Ferguson traktorok története nagyrészt a traktorgyártás története és ez a történet az egyik dolog, ami miatt ez a tarktor nagyon szerethető. Úgy indult a dolog, hogy 1844-ben Kanadában Daniel Massey elkezdett mezőgazdasági gépeket gyártani. 10 évvel később szintén Kanadában Alanson Harris szintén belefogott ebbe az iparba, de ő ráfókuszált a betakarítást segítő gépekre. 1891-ben a két cég - akik akkor már Kanada vezető mezőgazdasági gépgyártói voltak - egymásra talált és Massey-Harris néven egyesültek. 1926-ban Angliában Harry Ferguson szabadalmaztatta a 3 pontos felfüggesztést a traktorokon. 1930-ban a Massey-Harris elkészítette az első négykerék meghajtású traktort. 1942-ben megcsapta a céget a háború szele és nekiálltak tankot csinálni. Arról nem tudni, hogy milyen sikerrel. 1946-ban Coventry-ben Harry Ferguson megnyitotta azt a traktorgyárat, ami nemsokára a világ legnagyobb traktorgyára lett. 1953-ban a Massey-Harrys és a Ferguson egyesültek. Nagyon érdekes és sokatmondó az az adat, miszerint 1954-ben az USA farmjain már több trakor dolgozott, mint ló és öszvér összesen. 1957. Sir Edmund Hillary átkelt az Antarktiszon. Ehhez megbízható jármű kellett, ami nem robban le, meg bírja az úttalan utakat is. A járműve egy tuningolt Massey-Harris-Ferguson traktor volt. Ez azért elég jó reklám volt a cégnek, de hamarosan 1958-ban a marketingesek szóltak, hogy nem jó a név, mert túl hosszú. Harrist ekkor kidobták a cégnévből és maradt a Massey Ferguson. 1962-re a cég a Világ vezető traktorgyártója lett. 1993-ban az AGCO megvette a Massey Ferguson Észak-Amerikai értékesítési jogait, majd hamarosan megvette a céget tokkal vonóval. 2009-ben a cég elkészítette az MF 8600 sorozatú traktorokat, amelyek bizonyos értelemben a traktorgyártás élvonalát képviselik. Ebben megtalálható az úgynevezett e3 technológia, amely az Energy-Economy-Ecology szavakból keletkezett és csodálatosan egyesíti az erőt a gazdaságosságot és az alacsony környezetterhelést. A három háromszög az emblémán egyrészt Ferguson szabadalmára a 3 pontos felfüggesztésre utal, másrészt nem hagyja feledésbe menni a 3 alapítót Masseyt, Harrist és Fergusont. A másik dolog, ami miatt ez a traktor nagyon szerethető, hogy most, az akciós ára a nagyon jó minőségű rádiós CD lejátszót is tartalmazza. Valószínűleg ez a traktor is megtekinthető lesz a hamarosan induló Vaderstad - Massey Ferguson - AGRO.bio országos ródsó 10 állomásán, ahol a tarlókezelés traktor-talajművelőgép-talajbaktérium készítmény komplex bemutatására fog sor kerülni. Pontos helyszínek és időpontok hamarosan megtalálhatóak lesznek a cégek honlapjain.

phylazonit

2014. október 15., csütörtök 11:48

Válasz #500 hozzászólásra Bővebbet a PAKK leírásban leírásban találsz, onnan idézek: * Phylazonit kijuttatószerkezettel vagy szántóföldi permetezővel és utólagos beforgatással lehet a talajba juttatni a Phylazonit és Amalgerol keverékét. * Phylazonit kijuttatószerkezettel vagy szántóföldi permetezővel és utólagos beforgatással lehet a talajba juttatni a Phylazonitot, majd szántóföldi permetezővel felülkezelésre használni az Amalgerolt. Ezt a két megoldást szoktuk javasolni. Az amalgerol növény- és talajkondicionáló szer, tulajdonképpen a hatásmechanizmusának egyik eleme, hogy gyorsan felvehető tápanyagokat tartalmaz a talajbaktériumok számára, ezért azok jobban szaporodnak. De természetesen lombtrágyaként nem ez az elsődleges hatása. A Phylazonitot mindkét esetben a talajba juttatva javasoljuk használni. Egyébként a phylazonitos felülkezelés hatásmechanizmusa is ismert, lényegében kettős, egyrészt a fiatal növény még vékonyabb kutikularétegén, nyitott sztómáin keresztül szívódnak fel a táptalajul szolgáló ásványi anyagok (mikroelemek), vitaminok, a baktériumok által termelt növényi növekedést serkentő anyagok. Másrészt, megfelelően, megfelelő pillanatban kijuttatva a talajba is eljutnak baktériumok, és ezek hatása is érvényesül. Viszont felülkezelésnél rendkívül fontos a kijuttatás időpontja, ezért csak a területi képviselővel történt konzultáció, állománybejárás után szoktuk javasolni. A forgalmazók szerint brutális eredményeket tud produkálni egy jól eltalált felülkezelés, de nem olyan egyszerű, mint mondjuk a tarlókezelés.

phylazonit

2014. október 15., csütörtök 11:48

Ha ezek a baktériumok megtalálják az életfeltételeiket a talajban (pl. szerves anyag, levegő, nedvesség), akkor mobilak, tehát szaporodva elég hamar belakják az életterüket, azaz nem feltétlen kell mérnöki precizitással kijuttatni őket. Vetésnél viszonylag egyszerű meghatározni, hogy milyen mélyre kerüljön a baktériumtrágya (pl. az injektáló egységgel kijuttatva), mert a vetésmélységében értelemszerűen van nedvesség (ha nem lenne, nem csírázna ki), vagy legalábbis, megfelelő talajszerkezettel, megfelelő talajművelési technológiával jár a víz (a kapilláris-hatás miatt). Tarlókezelésnél tulajdonképpen a talajfelszínre, a lehetőleg már zúzott szármaradványokra permetezed a készítményt, tehát a talajművelési módszertől függ, hogy milyen mélyre fog kerülni. Egy mulcsgrubber bizonyos mélységig egyenletesen elkeveri, szántásnál az eke a paplanszerűen a barázda aljára kerülő szármaradványokkal együtt forgatja be, de az a lényeg, hogy ahova kerül, (a beforgatott szármaradványok), ne alakuljanak ki levegőtlen körülmények (mélyszántásnál van erre valamekkora esély). Késői betakarításnál, és különösen őszi vetés előtt érdemes a szárat még a betakarítással egy menetben lezúzni, mert maga a tarlókezeléshez használt tárcsa tulajdonképpen nem szárzúzó eszköz... Általában a 20-25 cm-nél nagyobb kijuttatási mélységet már nem szoktuk javasolni. Tárcsázáskor vagy sekély talajművelési eljárások esetén a felső 5 centibe szokták kijuttatni (ha van csapadék), ha nem várható csapadék, akkor inkább a 10-15 centis rétegbe szokták bekeverni, beforgatni, beszántani. Vannak olyan gazdák, akik például éjszaka juttatják ki és forgatják be a baktériumtrágyát is, mert így a legkisebb a megbolygatott talaj párolgási vesztesége. A cellulózbontó és nitrogénkötő baktériumok egyébként közepesen melegkedvelők, az aktivitásuk kb. 3 °C-os talajhőmérsékletig (akár 0 °C-os külső hőmérsékletig) kimutatható, 8-10 °C-ig egyértelmű (erről bővebben itt meg itt), és tavasszal, a melegedéssel párhuzamosan újraindul a tevékenységük. Ha nem fagy októbertől márciusig, és nem porszáraz a talaj, akkor mutatkozni fog a szárbontás. Amit látni fogsz, akár már 2-3 hét után, az a szármaradványok határozott barnulása, ami a folyamatban lévő bomlásra utal.

phylazonit

2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #638 hozzászólásra Egész biztosan jó ötlet az AC-pumpa? Tudja biztosítani azt a nyomást és szállítási teljesítményt (liter/perc), amire szükség lenne a kijuttatáshoz? Gondolom a csatlakozások megoldhatók, némi átalakítással. Viszont a benzin normál állapotban nem igazán vezeti az áramot, míg a baktériumtrágya a víztartalom miatt igen. Ez nem biztos, hogy szerencsés. Értelemszerűen a talajbaktériumok egyenáramtűréséről nincsenek saját kísérleteink, de a szakirodalomban találtam nyomát annak, hogy kisfeszültséggel, és nem túl magas áramerősséggel elpusztíthatók bizonyos baktériumok, ehhez viszont minimum 1-2 óráig kell kitenni őket az áramnak, de akár 1-2 napig is túlélhetnek ilyen környezetben is. Hogy a mi baktériumtörzseinkre pontosan mi érvényes, vizsgálatok nélkül nem tudom biztosan megmondani. A fórumról Mf-es szokta extrém hatásoknak (fagyasztás, UV-bombázás) kitenni őket, és számlálni a végeredményt, esetleg ő próbálta már az árammal sokkolást. :) Ha tutira akarsz menni -- ha jól tudom --, nem minden AC-pumpa típusban áramlik a benzin a tekercsek között, érdemes lehet olyat választani, amelyikben ez biztosan nem gond.

phylazonit

2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #687 hozzászólásra A bacik napfénytől védett hűvös helyen pl. pince több hónapig is eláll. De egy egyszerű tárolóban is ha nincs 40 fokos hőség, akkor hetekig, hónapokig. Amennyiben van kijuttató berendezése, akkor 20 vagy 40 literig kell felhígitania a kijuttatandó Phylazonitot, attól függően, hogy milyen módon fogja kijuttatni. A ballonon azért van az a vízdózis, mert akkor még nem volt kijuttató szerkezet. Ez módosítás alatt áll az engedélyokiratban.