Hozzászólások

  • Liba-Kacsa tartása-hízlalása » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | vargap

    Válasz #72 hozzászólásra Helló! Én úgy tudom 62-68 C-fok között az optimális, de azt én sem tudom, hogy hány percig kell azt a kopasztó vízben tartani? Valamint még azt sem tudom miért nem ugrik át a kacsa a hátára a Gál féle pulyka kopasztógépben, nagyrészt csak a mellkasán van ezért a hátáról le sem viszi a tollat, és hiába fordítom a hátára mindig visszapattan a mellkasára? Adjon jó tippeket a kacsakopasztáshoz aki tud.

  • Nyúltenyésztés » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | ogabor

    Válasz #1128 hozzászólásra Az én vízkezelőm, nem tartalmaz szűrőelemet. a vizet kiülepíti levegőzteti és energetízálja.Csapvízhez van tervezve,bevizsgált kútvízhez is használható.Egyedi kialakítása lehetővé teszi háztartási vagy állattartási felhasználását.Ára 50eFt-tól,kezelt vízmennyiségtől függően.A víz íze tapintása kellemessé válik, a gyomorpanaszokat, székletzavarokat mérsékli, a vele főzött étel minőségibb.Egy pulykafarm és egy hatalmas nyúltelep is használja,a tulajdonosok megtiltották nevük kiadását.Eredményeik röviden csodálatosak.

  • Keltetés háztáji módon » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | ..MZ/X..

    Itt egy nagyon jól, tömören, lényegre törően leírt összefoglaló keltetéssel kapcsolatban. Nem saját iromány, én is úgy találtam.smile whistling Tojások kelési, keltetési időtartamai Sokakat érdekel, de nem tudnak utána nézni, hogy egyes madárfajok tojásai mennyi idő alatt is kelnek ki. Itt most felsorolom (persze a teljesség igénye nélkül), főleg az általam tenyésztett madarak kelési időtartamait, de ide teszek néhány egyéb fajt is az érdekesség és egzotikum kedvéért. Házityúk és dísztyúkok: 21 nap Gyöngytyúk: 27-28 nap Pulyka: 27-28 nap Házikacsa: 27-28 nap Némakacsa (Pézsma kacsa): 35-36 nap Házilúd: 29-31 nap Tőkés réce: 28 nap Mandarin réce: 29-30 nap Karolinai réce: 28-30 nap Vörösvállú réce: 26-28 nap Vadászfácán: 22-28 nap Ezüstfácán: 25-30 nap Aranyfácán: 22-23 nap Japánfürj (Gazdasági fürj): 16-18 nap Kaliforniai copfosfürj: 22-23 nap Páva: 28 nap Hattyú: 35-36 nap Hús- és díszgalambok: 17-18 nap Postagalamb: 17-18 nap Gyémántgalamb: 14 nap Kacagó gerle: 18 nap Strucc: 40 nap Emu: 56 nap Keltetés, keltetés technológia Ugyan nagyon sokan a madarászok, baromfitartók közül még mindig ragaszkodnak a saját szülőmadárral, illetve kotlóssal való keltetéshez, de a saját tapasztalatom szerint pont akkor nincs kotlós, amikor kellene, másrészt az anyamadár nem hajlandó megkotlani. Emiatt jómagam is keltetek géppel is és hagyományos módon is. Ezen az oldalon szeretném összefoglalni azokat a tudnivalókat, amelyek a géppel történő keltetés esetén szükségesek, de ezek egy része segítséget adhat a kotlóssal történő keltetés sikerességének növelésében is. Először talán a keltetés lényegéről, erről a csodálatos folyamatról. Igen, annak kell tekinteni, hogy a megtermékenyített tojásból a kotló vagy a keltetőgép hőjének hatására, miközben a kotló vagy a gép hűti,forgatja, párával ellátja a tojást, élő csibe bújik elő három hét alatt. Egy időben használódik fel tehát a tojás és alakul ki a baromfiembrió. A tojásban mindennek lennie kell, ami a baromfi szervezetének - csontjának, tollainak, szerveinek- felépítéséhez szükséges. A tojás zsírja elsősorban a hőtermeléshez, mész- és sótartalma (elsősorban a héjé) a csontok kialakulásához szükséges. A tojás vitaminjai megtalálhatók a napos baromfiban is, fontos tehát, hogy a keltető tojást termelő baromfit vitaminokban gazdag takarmánnyal lássuk el. A keltetés eredményességét döntően befolyásoló tényezők: - A tenyészanyag (a tojások minősége) - A hőmérséklet - A páratartalom - A forgatás Ha ez a négy tényező rendben van, akkor biztosak lehetünk abban, hogy eredményes keltetésnek örülhetünk néhány hét alatt. A tenyészanyag: Megfelelő nagyságú, életerejű, egészségi állapotú szaporulat, csak minden szempontból kifogástalan tojásból kelhet ki. A keltető tojással szembeni kívánalmak a következők: 1./ Keltetéshez csak fiatal, egészséges állatok tojásait használjuk fel. A termékenységet döntően a fajta örökletes tényezői, a tojóállomány és a kakas kora határozzák meg. Figyeljünk az ivararányra, pl. házityúk esetén ne legyen több egy kakas mellett, mint 10-12 tyúk. 2./ A baromfit, amelynek tojásait keltetni akarjuk, úgy takarmányozzuk, hogy tojásaik tartalmazhassák mindazokat az ásványi anyagokat és vitaminokat, amelyekre a kikelő napos állatnak szüksége van. A tojás héja erős legyen, mert a kikelő állat ebből építi fel csontrendszerét. A keltető tojást termelő madaraknak vegyes eleséget adjunk, füves kifutóról gondoskodjunk. Ha csak kopár kifutónk van, gondoskodjunk zöldeleségről, illetve egészítsük ki takarmányukat takarmánymésszel, vitaminkészítménnyel. A rosszul táplált madarak tojásából minden esetben csökkent életerejű állatok kelnek ki. 3./ A tojás alakja, mérete igen lényeges. Szabálytalan alakú, héjhibás tojást keltetésre ne használjunk. Az apró és a túlzottan nagy tojások keltetési eredménye lényegesen gyengébb. A tyúktojás alaktényezője (a hossza osztva a szélességével) 1,25-1,4 közötti. A különböző baromfifajok tojásai akkor kelnek a legjobban, ha a következő súlyúak: - Tyúk: 53-65 g - Gyöngytyúk: 40-50 g – Pulyka: 70-80 g – Kacsa: 60-80 g – Liba: 150-200 g 4./ a tisztaság egyaránt fontos követelmény, akár étkezési, akár tenyésztojásról van szó. A keltetésre szánt tojásokat lehetőleg ne mossuk. A tartási körülmények megfelelő megteremtésével próbáljuk meg elérni, hogy a, tojások tiszták maradjanak. Amennyiben szükségesnek ítéljük, 1%-os hypo-s vízben fertőtleníthetjük a tojásokat, a víz hőfoka 38-40 C° között legyen. 5./ Keltetésre a friss tojás alkalmas. A tyúktojást 1-10, a kacsa és a pulykatojást 1-8, a libatojást 1-7 napnál nem tanácsos tovább tárolni. Az ennél hosszabb ideig tárolt tojások keltethetősége romlik. A keltetés megkezdéséig a tojásokat tároljuk tiszta, 4-12 C° hőmérsékletű helyiségben, amely nem túlságosan száraz és nem is nyirkos. Ha nagyon száraz a levegő, kiszárad a tojás, ha pedig nyirkos, különböző kórokozók telepedhetnek meg és szaporodhatnak el a héjon. Az ajánlott relatív páratartalom: 60-70%. A tojásokat legjobb papír tojástálcákon tárolni, hegyükkel lefelé pozícióban. Én magam a tálcákat megdöntve tárolom és naponta átfordítom. A hosszú úton szállított keltetőtojást ajánlatos egy napig pihentetni. A hőmérséklet, a páratartalom és a forgatás: A közölt hőmérséklet adatok légkeveréses keltetőgépre vonatkoznak, ha nem ilyennel keltetünk, akkor vegyük figyelembe a géphez mellékelt kezelési útmutató adatait! A tyúkfajták: * Hőmérséklet: ~ 1.-3. napon 37,5 C° ~ 4.-14. napon 37,6 C° ~ 15.-20. napon 37,2 C° ~ 20.-21. napon 36,9 C° ~ A szárítás idején 37,1 C° * Páratartalom: ~ 1.-3. napon 70% ~ 4.-18. napon 60-65% ~ 18.-20. napon 70% ~ 20.-21. napon 75% ~ A szárítás idején 60% * Szellőztetés: ~ 1.-2. napon nincs ~ 3.-5. napon mérsékelt ~ 6.-21. napon erőteljes * Forgatás: ~ 1.-2. napon nincs ~ 3.-18. napon 2 óránként ~ 19.-21. napon nincs A gyöngytyúk: * Hőmérséklet: ~ 1.-25. napon 37,5-37,8 C° ~ 26.-27. napon 37-37,2 C° ~ A szárítás idején 36,5 C° * Páratartalom: ~ 1.-8. napon 70% ~ 9.-25. napon 60-65% ~ 26.-27. napon 70% ~ A szárítás idején 65% * Szellőztetés: ~ 1.-16. napon napi egyszer 10-15 percig ~ 17.-25. napon napi kétszer 15-20 percig ~ 26.-27. napon napi kétszer 15-20 percig és permetezni a tojásokat * Forgatás: ~ 1.-2. napon nincs ~ 3.-27. napon (egészen a pattogzásig) 2 óránként A pulyka: * Hőmérséklet: ~ 1.-5. napon 37,5 C ~ 6.-24. napon 38 C° ~ 25.-28. napon 37,5 C° ~ A szárítás idején 36,8 C° * Páratartalom: ~ 1.-4. napon 50% ~ 5.-25. napon 75% ~ 26.-28. napon a pattogzásig 90-95% * Szellőztetés: ~ 1.-2. napon nincs ~ 3.-28. napon a forgatással egy időben 15percig * Forgatás: ~ 1.-25. napon 8 óránként A kacsa: * Hőmérséklet: ~ 1.-6. napon 37,8 C° ~ 7.-20. napon 37,5 C° ~ 21.-24. napon 37 C° ~ 25.-26. napon 36,8 C° ~ A kelés végéig 37,8 C° * Páratartalom: ~ 1.-2. napon 70-75% ~ 3.-26. napon 55% ~ A kelés végéig 75-85% * Szellőztetés: ~ 1.-23. napon naponta kétszer 10-15 percig és permetezni ~ 24.-a kelés végéig naponta háromszor 15-20 percig és permetezni * Forgatás: ~ 1.-25. napon naponta kétszer ~ 26.-28. napon nincs A liba: * Hőmérséklet: ~ 1.-8. napon 37,8 C° ~ 9.-23. napon 37,5 C° ~ 24.-25. napon 37 C° ~ 26.- a kelés befejezéséig 37,8 C° * Páratartalom: ~ 1.-2. napon 70% ~ 3.-27. napon 55% ~ 28.- a kelés befejezéséig 75% * Szellőztetés: ~ 1.-7. napon kismértékű ~ 8.-14. napon mérsékelt ~ 15.-21. napon közepes ~ 22.- a kelés befejezéséig erőteljes * Forgatás: ~ 1.-28. napon kétóránként ~ A 3.-8. napig napi egyszer kézi forgatás is (teljes átfordítás) ~ A 9-19. napig napi kétszer kézi forgatás is * Hűtés ~ Az 1.-22. napig napi kétszer, ezután egészen a pattogzásig háromszor. Addig kell hűteni, amíg a tojás hegyes végén a tapintó hőmérő 29 C° nem mutat. Házilagosan addig hűtünk, amíg a szemhéjunkhoz érintett tojást már nem érezzük melegnek. A hűtéssel egy időben permetezzünk is langyos vízzel. Ha a fentieket betartottuk, elmondhatjuk, hogy magunk részéről mindent megtettünk a siker érdekében. Tudni kell azonban, hogy minden keltetőgép más és más, mindnek mások a paraméterei, a hőfoktartása, a szellőztetése, a légkeverése. Ezt ki kell tapasztalni és az elmélethez a gyakorlati tényezőket hozzátenni. Az ivadékok kikelése általában 24 óra alatt lezajlik. Ha a kelési idő az elméletihez képest rövidebb, vagy hosszabb lesz, az a keltetés során alkalmazott hőmérséklet magas, illetve alacsony szintjéről tájékoztat bennünket. A kikelés során külső segítséget nyújtani nem kell, az egészséges, életerős állatok maguktól is kikelnek. A vastag héjú tojások áttöréséhez 40 C°-os vízzel történő permetezés segíthet. Ekkor azonban a gépben a páratartalom annyira megemelkedhet, hogy a csibék nem tudnak felszáradni. Ez esetben nyugodtan szedjük ki a csibéket és meleg, száraz, huzatmentes helyre (32-34 C°), vagy infralámpa alá tegyük őket, védve a megfázástól. A kikelt madarainknak az első 24 órában sem enni, sem inni adni nem kell, ez alatt az időszak alatt még felélik a szikzacskójuk maradékait. Keltetésünk sikertelenségének okai: Ezen az oldalon megpróbálok -szintén a teljesség igénye nélkül- rávilágítani néhány tényezőre, ami a keltetés sikertelenségét, illetve nem megfelelő eredményességét okozhatja. Ezzel talán segítek abban, hogy a következő próbálkozásunk már megfelelő eredménnyel záruljon. * Sok valóban terméketlen tojás ~ Helytelen ivararány a tenyészállományban ~ Termékenyítésre képtelen kakasok ~ Betegség, parazitás fertőzés a tenyészállományban ~ Takarmányozási hibák * Sok "tiszta világos" tojás, nagyon korai embrió elhalás ~ Helytelen tojástárolás ~ Helytelen tojásszállítás ~ Túl magas hőmérséklet tojásmosáskor ~ Túlfűtés a keltetőgép felfűtésekor * Korai embrióelhalás az 1.-2. napon (vérszigetek még nem láthatók) ~ Helytelen tojástárolás * Vérgyűrűs tojások (embrió elhalás a 2.-4. napon) ~ Takarmányozási hiányosság ~ Öreg tojások ~ Betegség a tenyészállományban ~ Helytelen tojástárolás ~ Durva tojáskezelés ~ Túl magas keltetési hőmérséklet ~ Túl alacsony keltetési hőmérséklet ~ A tojásokat nem forgatták * Elhalt embriók a keltetés második hetében ~ Takarmányozási hiányosság ~ A tojásokat keltetés előtt nem hűtötték le ~ Betegség a tenyészállományban ~ A keltetési hőmérséklet túl magas ~ A keltetési hőmérséklet túl alacsony ~ Hibás vagy hiányos tojásforgatás ~ Túl sok széndioxid a levegőben (nem kielégítő a gép légcseréje) * A légkamra túl kicsi ~ Nagyméretű tojások ~ Túl nagy páratartalom az 1.-19. napon * A légkamra túl nagy ~ Kisméretű tojások ~ Túl kicsi páratartalom az 1.-19. napon * Korai kelés ~ Kisméretű tojások ~ Pontatlan hőmérő a keltetőgépben ~ Túl magas hőmérséklet az 1.-19. napon ~ Túl kicsi páratartalom az 1.-19. napon * A kelés késik, elhúzódik ~ Nagyméretű tojások ~ Pontatlan hőmérő a keltetőgépben ~ Túl alacsony hőmérséklet az 1.-19. napon ~ Túl nagy páratartalom az 1.-19. napon * Sok visszamaradt fehérje ~ Túl nagy páratartalom és/vagy túl alacsony hőmérséklet a keltetés során ~ Helytelen forgatás (a forgatás szöge, gyakorisága) ~ Oxigénhiány (elégtelen szellőztetés) * Sok záptojás ~ A tojások bakteriális fertőződése ~ Piszkos tojások ~ Helytelenül mosott tojások ~ A keltetőgép fertőzöttsége * Elhalt, teljesen kifejlett embrió, csőrével nem a légkamrában ~ Takarmányozási hiba a tenyészállományban ~ Túl magas hőmérséklet az 1.-19. napon ~ Túl nagy páratartalom a 19. napon * Elhalt, teljesen kifejlett embrió, csőrével a légkamrában ~ Takarmányozási hiba a tenyészállományban ~ Túl magas hőmérséklet a 2.-21. napon ~ Túl nagy páratartalom a 2.-21. napon ~ Elégtelen a keltetőgép légcseréje * A csibék túl korán "vágnak ki" ~ Túl magas hőmérséklet az 1.-19. napon ~ Túl alacsony páratartalom az 1.-19. napon * Elpusztult csibék a héj feltörése után ~ Takarmányozási hiba a tenyészállományban ~ Betegség a tenyészállományban ~ A tojások hegyes végükkel felfelé történő keltetése ~ Vékony héjú tenyésztojások ~ A tojásokat a keltetés első két hetében nem forgatták ~ Helytelen hőmérséklet az 1.-19. napon ~ Túl magas hőmérséklet a 20.-21. napon ~ Túl alacsony páratartalom a 20.-21. napon ~ Elégtelen a keltetőgép légcseréje a 20.-21. napon, emiatt a széndioxid tartalom túl magas a gépben * Szabálytalan fekvésű csibék ~ Takarmányozási hiba a tenyészállományban ~ A tojások hegyes végükkel felfelé történő keltetése ~ Szabálytalan alakú tojások ~ Nem megfelelő forgatás ~ Túl alacsony hőmérséklet az 1.-19. napon * Ragacsos csibék, a tojásfehérje a pihéhez ragadt ~ Öreg tojások ~ A légmozgás túl lassú a 20.-21. napon ~ Szabálytalan alakú tojások ~ Nem megfelelő levegőellátás a keltetőgépben ~ Túl magas hőmérséklet a 20.-21. napon ~ Túl magas páratartalom a 20.-21. napon * Túl kicsi csibék ~ A tojások a meleg időjárásban termelődtek ~ Kisméretű tojások ~ Vékony, porózus héjú tojások ~ Túl kicsi páratartalom az 1.-19. napon * Túl nagy csibék ~ Nagyméretű tojások ~ Túl magas páratartalom az 1.-19. napon * Nem egységes kelés, nem egységes csibeminőség a különböző tálcákon ~ A tojások különböző állományokból származnak ~ Különböző nagyságú tojások ~ Különböző korú tojások a berakáskor ~ Nem kielégítő levegőeloszlás a keltetőgépben * Puha, "lágy" csibék ~ Egészségtelen körülmények a keltetőgépben ~ A hőmérséklet túl alacsony az 1.-19. napon ~ Túl magas páratartalom a 20.-21. napon * Kiszáradt csibék ~ Korai tojásberakás ~ Túl alacsony páratartalom a 20.-21. napon ~ A csibék túl sokáig maradtak a bújtatóban kikelés után * Legyengült csibék ~ Egészségtelen körülmények a keltetőgépben * Be nem hegedt köldök (száraz) ~ Nem megfelelő takarmányozás a tenyészállománynál ~ A hőmérséklet túl magas a keltetés utolsó hetében ~ A hőmérséklet túl alacsony a 20.-21. napon ~ Túl magas páratartalom a 20.-21. napon ~ Nagy hőingadozások a keltetőgépben ~ A páratartalmat nem csökkentették a kikelés után * Be nem hegedt köldök (nedves, büdös) ~ Egészségtelen körülmények a keltetőgépben és a bújtatóban * A csibék nem tudnak állni ~ Takarmányozási hiányosság a tenyészállománynál ~ Helytelen hőmérséklet az 1.-21. napon ~ Túl magas páratartalom az 1.-19. napon ~ Nem megfelelő légcsere az 1.-21. napon * Nyomorék csibék ~ Takarmányozási hiányosság a tenyészállománynál ~ A hőmérséklet ingadozása az 1.-21. napon ~ Helytelen tojásfekvés * Görbe lábujjak ~ Takarmányozási hiányosság a tenyészállománynál ~ Helytelen hőmérséklet az 1.-19. napon ~ Genetikai terheltség * Szétcsúszott lábak ~ Túl simák a bújtató tálcák * Rövid pihe ~ Takarmányozási hiányosság a tenyészállománynál ~ Túl magas hőmérséklet az 1.-10. napon * Zárt szemek ~ Túl magas hőmérséklet a 20.-21. napon ~ Túl alacsony páratartalom a 20.-21. napon ~ Lebegő pihék a bújtatógépben

  • Földvétel, elővásárlási jogok » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | rilex

    Válasz #1634 hozzászólásra A nagy létszámú állattartó telepek fogalma A 41/1997. (V. 28.) Állat-egészségügyi Szabályzatról szóló FM rendelet 1. számú függeléke szerint nagy létszámú állattartó telepeknek minősülnek a következőkben felsorolt mérettartomány feletti telepek: Olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhető állatok száma állatfajonként legalább:  harminc ló, vagy  ötven szarvasmarha, vagy  kétszáz juh, kecske vagy  száz sertés, vagy  kettőezer broiler baromfi, vagy  ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka stb.) vagy  ötven strucc, vagy  ötven anyanyúl és szaporulata elhelyezését teszi lehetővé.

  • Aratási körkép! » 2014. október 15., csütörtök 11:42 | //\"Hőstermelő\"//

    Válasz #146 hozzászólásra Most milyen a víze? A pulyka telepnél veszik? Vagy a Dán farm ? Tudsz árat?

Hírek

  • Reményteli időszak jön a pulyka-ágazat számára

    Reményteli időszak jön a pulyka-ágazat számára

    20-25 százalékkal növekedhet az év többi hónapjához képest a pulykahús belföldi forgalma a növekvő kereslet miatt – az exportnál 35-40 százalákos növekedésre számít a Magyar Pulykaszövetség.

További híreink

[bezárás x]