Mind a kukorica, mind pedig a napraforgó termesztése eredményes volt idén, mégha a gazdáknak több nehézséggel is szembe kellett nézniük - írta meg a HAON.

Mélypont után felemelkedés

Tavaly borzalmas mélypontot élt meg a magyar mezőgazdaság. Míg a szomszédban az orosz-ukrán háború kitörése okozott gazdasági nehézségeket, addig itthon az energiaválság, valamint a magas infláció, illetve az aszály nehezítette meg a gazdálkodók életét. Mivel idén viszonylag sok csapadék hullott, így a szerencsére sem a kukorica, sem pedig a napraforgó termelési eredményeivel nem volt probléma.

A tavalyi történelmi aszály következtében az alföldi termés szinte értékelhetetlen volt. Sem a kukoricából, sem pedig a napraforgóból nem termett annyi, amennyire szükség lett volna. Az aszálytól, az újbóli megsemmisüléstől tartva, valamint a terméseredmény csökkenésétől tartva a gazdák idén jócskán növelték az őszi kalászosok vetésterületét, ami azonban a tavaszi vetés rovására ment - írta meg a lap megkeresésére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Hajdú-bihari szervezetének kommunikációs osztálya.

2023-ban a kukorica vetésterülete a vármegyében 28 százalékkal csökkent, míg a napraforgó esetében ez a szám 7 százalék. Cserébe az őszi és a tavaszi kalászosok területeinek nagy része jelentősen megnövekedett.


Az ukrán gabona beáramlása

Tavaly ősszel elindult az ukrán gabona beáramlása, ami még nehezebb helyzet elé állította a hazai termelőket. Az Európai Unió által Ukrajnának biztosított teljes vámmentesség, valamint a szállítási útvonalak átalakulása teljes mértékben felborította a gabonapiac helyzetét.

Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy az orosz, illetve az ukrán gabona teljes eltelíttette az exportpiacot, ami komoly financiális problémát okozott. 2022 őszén egyszerre volt jelen a jövedelemkiesés és a piacvesztés. Akkor az értékesítési árak a 2021-es évi szintre estek vissza, míg az input anyag árak 2021 óta csak emelkedik. A hajdú-bihari NAK rámutatott arra, hogy mindez egységes uniós kezelést igényel.

Jó termésben reménykednek

Az idei jelentős mennyiségű csapadék után tavasszal a gazdáknak volt miért reménykedniük abban, hogy jó lesz a termés. Egyesek megkockáztatták, hogy 2023-ban rekordtermést realizálhatnak. A tavalyi kiesés miatt azonban a gazdáknak nem volt lehetőségük megfelelő mennyiségű tápanyag utánpótlást biztosítani a gabonák számára. Emellett nehezítő tényező volt még a nyári kánikula és az átmeneti vízhiány, ami miatt végül el is maradt a rekord.

A minőségre viszont nem volt panaszuk, hiszen a vármegyében a napraforgó termésátlaga 2,8 és 4,5 tonna/hektár között volt. Ez az eredmény az utóbbi négy év legjobbja, a végleges átlagos adat 3,3 tonna hektáronként.

Az átmeneti vízhiány ellenére is jó lett a napraforgó termésátlaga - fotó: pexels.com

Ami pedig a kukoricát illeti, a nyár kedvezett a gabonaféle fejlődésének. Éppen ezért a termésátlag nagyon jól alakult, az egész vármegyében 7-10 tonna között volt. A gyengébb termőhelyeken 4 tonna/hektárt értek el, míg az öntözött földeken nem volt ritka a 14 tonna/hektár eredmény sem.

Ehhez hozzá kell tenni, hogy a legtöbb esetben még szárításra sem volt szükség, hiszen a táblákat nagyjából 11-14 százalékos víztartalommal takarították be. Emellett nem okozott nehézséget a raktározás sem, néhány esetben átmeneti, a szárítókapacitás szűkössége miatti 1-2 napos várakozás azonban előfordult. A termények minőségi jó, az idei kukorica toxinmentes.