Az Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. 2018. november 17-én rendezte meg immár 12. alkalommal az Állatorvostudományi Egyetemen a Praxismenedzsment Konferenciát, amelyen közel 700 résztvevő gyűlt össze.

Nagy István, agrárminiszter a konferencia nyitóbeszédében kiemelte: "a 230 éves állatorvosképzés nemcsak olyan szakembereket biztosított a történelem folyamán, akik lehetővé tették az élelmiszer-ellátás biztosítását, hanem olyan értelmiségeket is, akik biztos támaszai voltak a vidéki Magyarországnak.

Az elmúlt évtizedek alatt az állattartás átalakult, kiürültek az ólak, egyre kevesebben, főleg a megmaradt néhány idős ember műveli a kertet. Ezzel a vidéki élet fő vonzereje szűnt meg: az önellátás adta létbiztonság és olcsó megélhetés. Szándékunk olyan akció, program indítása, ami visszafordítja ezt a folyamatot, ebben az állatorvosok együttműködésére is számítunk, mert az ő munkájuk nélkül nem létezik gazdaságos állattartás. Nyissuk rá az emberek szemét arra, hogy érdemes tartani 10 tyúkot, vagy két disznót a saját szükségletünkre! Adjuk vissza a vidék tartását, gerincét! Cél, hogy a fiatalok számára ismét vonzóvá tegyük a vidéket, megtöltsük ezt a díszletet élettel – ehhez arra is szükség van, hogy rendezzük a vidéki állatorvoshiányt.

Nagy István

Dr. Nagy István elmondta, egyre kevesebben foglalkoznak állattartással – ezen a trenden kellene változtatni.

Az állatorvosi munka hatékonyságát mutatja, hogy az afrikai sertéspestistől sikerült a sertésállományt megóvni, kizárólag vaddisznókban fordultak elő esetek. A másik új kihívás az antibiotikum-mentes állattartás. Ehhez minőségi tudás kell, amelynek lényege, hogy nemcsak a tankönyvek tartalma van a fejünkben, hanem kilépve a saját körünkből folyamatosan képezzük magunkat.” – zárta beszédét Nagy István.

Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora beszédében kitért a mai hallgatók haszonállatokkal való viszonyára, megismertette a hallgatósággal a „hetesi rendszert”.

"A praxismenedzsment olyan dolog, amelyet mi még nem tanultunk az egyetemen – az valahogy nem hangzott el, hogy a munkánkért pénzt is kell kérni, ezért is nagyon köszönöm Móré Attilának, hogy felkarolta ezt a témát, és pótolta ezt a hiányzó képzést, amelyet azóta már a tanrendbe is felvettünk.

A mai fiatalok másképpen szocializálódtak, az érdeklődési körük egészen más, mint a miénk. Haszonállatokkal nem volt kapcsolatuk. Amikor diplomázás után találkozunk velük, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy semmit sem tudnak, mindent nekünk kell megtanítanunk. Ez azonban nem igaz – sokkal többet tudnak, mint mi, ugyanakkor fel kell karolnunk őket, segíteni abban, amit mi tudunk nekik átadni.

Egy felmérés szerint az Állatorvostudományi Egyetem Magyarország legjobb egyeteme: hatszoros a túljelentkezés, 455 pont a felvételi ponthatár, 20 ponttal több, mint az orvosi egyetemek átlaga.

Budapest és a kisállat praxisok felszívták a kollégákat, vidéken már nemcsak a haszonállatok, hanem a kisállatok ellátása is problémás.

Az egyik évben megkérdeztük a hallgatókat, hogy milyen területen szeretnének majd elhelyezkedni?

12% akart haszonállatokkal foglalkozni.

Ezt követően vezettük be a hetesi rendszert: a hallgatók az első hat szemeszterben egy-egy hetet a haszonállatok között töltenek gondozóként. Először a lovak, majd juhok, és így tovább. Aki saját maga viszi oda a lónak a napi 2x20 liter vizet, az nem fogja azt mondani, hogy egy ló napi 6 litert iszik… A másik eredménye ennek a rendszernek, hogy

a mostani negyedéveseknek már 26%-a szeretne haszonállatokkal foglalkozni.

Sótonyi Péter

Dr. Sótonyi Péter elmondta, nagyon kevés fiatal akar haszonállatokkal foglalkozni, de némi javulást sikerült elérni etéren.

Dr. Sótonyi Péter után Dr. Gönczi Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke vette át a szót, aki bizakodását fejezte az állatorvosi szakma helyzetéről és a praxismenedzsment fontosságáról is beszélt.

„A magyar állatorvosok helyzete elért oda, hogy már bizakodhatunk. Az állatorvosi kar három, szorosan együttműködő pilléren áll: az egyetem által képviselt tudomány, a kamara, és a törvényhozás, amely vonal dr. Nagy István kinevezésével megerősödött. Dr. Nagy István érti a kor problémáit és segíteni akar a törvényhozási támogatással – ezt a szándékát mutatja az is, hogy megtisztelte ezt a rendezvényt a jelenlétével és előadásával.

A praxismenedzsment jelentősége messze túlmutat a pénzen: munkaügyi kérdések, munkaszervezés, pénzügyi folyamatok optimalizálása. Tudatos praxismenedzsment nélkül összecsapnak az ember feje felett a hullámok, jön a kiégés, alkoholizmus, kábítószer. Nem véletlen, hogy a korai lelki problémák, öngyilkosság tekintetében az állatorvosok világszerte az első helyen állnak. A praxismenedzsment ezek megelőzését szolgálja. Óriási dolog, hogy Móré Attila 12 éve felismerte ennek a jelentőségét, és útjára indította a Praxismenedzsment Konferenciát. Eleinte ezt még nem értékelték, mert ez nem „szakma”, pedig lassan fontosabb, mint a sebészet. Az itteni ismereteket valóban aprópénzre lehet váltani, köszönet érte Attilának!”

Gönczi Gábor

Dr. Gönczi Gábor: "A praxismenedzsment jelentősége messze túlmutat a pénzen: munkaügyi kérdések, munkaszervezés, pénzügyi folyamatok optimalizálása."

A megnyitó beszédek sorát Dr. Móré Attila, az Alpha Befektetési Holding Zrt. elnöke zárta.

„Nagy szükségünk van a lelki megerősödésre! Most jöttem haza Londonból egy hatalmas állatorvosi rendezvényről. A fő különbség az angol és a magyar kollégák között az, hogy őróluk sugárzott a boldogság. Hatalmas aura volt körülöttük, mosolyogtak, egyik sem panaszkodott. Nekünk is le kellene állni azzal, hogy minden mondatot úgy kezdünk: „az a baj, hogy…” A boldogságot hozzuk el. Az élet nem arról szól, hogy pénzt keressünk minden áron. Ha jól csináljuk, akkor persze a pénz is meg fog jönni. Ne veszítsük el a hitünket, a magyar vidéké a jövő, és a vidéki állatorvosé a jövő.

Másik tanulság a London Vet Show-ról, hogy Angliában a praxisokat nem állatorvosok vezetik, hanem gazdasági szakemberek. A menedzsment egy külön szakma, amit az állatorvosok nem tanultak. Ne féljünk alkalmazni egy szakembert, minden tekintetben meg fog térülni!

Részemről ebben úgy tudok segíteni, hogy a cég legjobb szakembereiből összeállítottunk egy vállalkozásfejlesztési csapatot. A „hét mesterlövész” – kérésre elmegy hozzátok, felméri a rendelőt, a környezetet, a gazdasági folyamatokat, és komplex tanácsadást nyújt a környezet, üzlet és a nyereség javítása érdekében.”

Móré Attila

Dr. Móré Attila: "A menedzsment egy külön szakma, amit az állatorvosok nem tanultak."

A megnyitó beszédek után következett az Alpha Díjak átadása, melynek célja az állatorvosi szakma megbecsülése, az állatorvosi hivatás elismerése. Idén az eddigi három kategória mellett megalapították a Dr. Gál Sándor Praxismenedzsment Díjat, mely tisztelgés mind Dr. Gál Sándor élete és munkássága, mind a kimagasló szakmai munka és példaértékű elhivatottság előtt. "Az Év Pályakezdő Állatorvosa Díjat"  Dr. Somogyi Zoltán, "Az Év Állatorvosa Díjat" Dr. Faragó Zsolt Károly és az "Életmű Díjat" Dr. Tóth József vehette át.

díj

A díjazottak.

A nap sztárelőadóinak sorát Dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus zárta. Nagyszerű előadásának címe: Veszteségből nyereség, vereségből győzelem. A lelki megküzdés útjai. „Nincs olyan ember, aki élete során legalább egyszer - de inkább többször - ne kerülne lelkileg a padlóra. Valamennyiünket érnek veszteségek, vereségek, kudarcok, ám mivel ezekben többnyire csak a szenvedést látjuk, az értelmet pedig nem, pánikszerűen menekülünk előlük.” De mi mást tehetnénk?” Előadásának első részében erre a kérdésre adott választ. Legfontosabb tanulságként megfogalmazta: "Mi a legnagyobb gátló tényező az ember életében? A vereségtől való félelem…"

Dr. Baji Balázs világbajnoki bronzérmes gátfutó, és állatorvos elmondta hogyan boldogul két párhuzamos karrierben. Elmondta: a sikerhez kell a kudarc is, kellenek apró sikerek is és a harmadik a szenvdeély, ami elengedhetetlen. Célokat kell kitűznünk, és pontosan lebontani részletekre, mindennapos tevékenységekre.

Baji Balázs

Dr. Baji Balázs elmondta, hogyan egyezteti össze az élsportot az állatorvosi praxissal.

Steigervald Krisztián: a generációs különbségekről tartott előadást, amelyek mindannyiunkat érintenek, hiszen nemcsak nekünk kell kezelnünk a fiatalokat és az idősebbeket, hanem őnekik is minket. Nem szabad a másik lenézésével kezdeni, ugyanis az emberek magukat sem ismerik, ez érvényes a kamaszoktól a veteránokig.

Az Y generáció elindult az elzárkózás, az egyén individualizálódása. Az ego szárnyra kap, bár a folyamat a baby-boomerekkel indult el. Korábban az ember a gépezetnek fontos bár, de csak egy eleme volt, most viszont saját magát helyezi előtérbe, csak utána jön a közösség.

A fiatalabbak, a Z generációra, az internet térhódítása jellemző. Ők ebbe születtek bele, az életüket nem tudják nélküle elképzelni. Az oktatásban azokat a képességeket, az érzelmi intelligenciát kellene fejleszteni, amelyeket a robotok nem tudnak elvégezni – a lexikális tudás pedig nem ilyen, abban senki nem éri utol a robotokat.

A kétezresek, az Alfa generáció: az okos eszközök léptek a walkman helyébe. A magánélet fogalma teljesen átalakul, a képeket kirakjuk a netre. Nem pszichés ősbizalma van az élethez, hanem digitális. Jobban megbízik a digitális, mint a humán forrásokban. Ma már nem tudjuk megtenni, hogy 14 éves kor alatt ne adjunk okos eszközt a gyerek kezébe. Az viszont már a mi felelősségünk, hogy nem tanítjuk meg azoknak a biztonságos használatára – maguktól nem fognak rájönni! Korábban csak három platform, a munka, család, és barátok léteznek. Az internettel viszont számos egyéb platform is kialakult, a közösségi kapcsolatok nagy része áthelyeződött a virtuális térbe.

kép

Dr. Nagy István és Dr. Móré Attila

Dr. Mészáros Patrícia kisállatorvos a saját példáján, hitelesen mutatta be, hogyan lehet egy csüggesztő helyzetből pozitívan kijönni, tanulni a negatívumokból, megerősödve emberileg. Másfél éve a három kollégája egyszerre mondott fel, és ő ott maradt egyedül a kudarcával, a praxis fenntartásának nehézségével, a folyamatban lévő szakvizsgájával, másfél héttel a betervezett családi nyaralás előtt. Akkor gondolt egy merészet: bezárta a rendelőt és elment nyaralni a két kisgyermekével, majd árat emelt, reggel kilenc helyett tízkor nyitott, hogy legyen egy órája saját magával foglalkozni, és esténként összeszedte a bátorságot, hogy megmondja a tulajdonosoknak: – ezt ma már nem tudom elvégezni, mert vár a családom.

Felmérte, hogy a kollégáinak nem feltétlenül azok a dolgok a legfontosabbak, amelyeket ő annak gondol, így harmonikus légkört tudott az új kollégákkal kialakítani. Elvégezte a menedzser szakállatorvosi képzést is, a rendelőjének új, egyedi arculatot tervezett, és tegeződésre váltott a tulajdonosokkal. Az eredmény: a praxisa szárnyal, a bevétele több, mint valaha, és azóta talált magának két remek munkatársat is.

Dr. Pelbát József a társas praxisok titkairól beszélt, előadását számos egyedi műtéti fotóval tette még érdekesebbé. Neki több praxisa is van, külön vezetőkkel. Alap a bizalom, hagyni kell a kollégákat kibontakozni, és támogatni a folyamatos továbbtanulást. Ehhez biztosítani kell a tanulási lehetőséget és bíztatást, utána pedig a kiemelt bérezést, hogy a szakállatorvosokat meg tudja tartani. Ha megadod a rendelővezetőnek a bizalmat és elismerést, te is el tudod érni, hogy évtizedekig hűségesek legyenek hozzád, és néhány év alatt neked is négy rendelőd lehet és 25 alkalmazottal.

A külföldön (pl. Dél-Amerikában) szerzett tapasztalatokat érdemes megismertetni az itthoniakkal, mert akkor az itthoniak is behozzák az egzotikus állatokat, és elterjesztik a rendelő hírét. Sokat lehet tanulni a humán sebészektől, ha az ember az ortopédiai sebészetre specializálódik – így lehetőségünk van élőben megnézni egy porckorongsérv műtétet.

Mozsár Andor, az AlphaVet marketing igazgatója: Profit maximalizálás az állatgyógyászatban címmel tartelőadást. „Rengeteg impulzus ért az országban a kollegákkal való találkozások során, számos probléma ismétlődően visszaköszönt, ezekre próbálok most választ adni.

Jelenleg HR krízis van: vidéken nagyon nehéz kollégát találni, és az új kollégák gyorsan kilépnek. Paradigmát kell váltani, figyelembe véve az Y generáció tőlünk eltérő elvárásait.

Vállalkozást jellemzően azért hozunk létre, mert profitot szeretnénk termelni – most én ezekről, nem pedig a nonprofit vállalkozásokról beszélek .Sikeres vállalkozást hosszú távon stratégiai vezetéssel mellett lehet létrehozni. Ehhez valamilyen innovációra van szükség, de az önmagában semmit sem ér, ha nem fordítjuk le végrehajtott a napi feladatok szintjére, nem tartjuk fenn a működést.

Szükséges a termelési menedzsment is és költséghatékony gazdálkodás, és emellett marketing menedzsmentre és HR-re is szükség van. Ez így együtt kevés praxisban van meg, mert egy kis- és középvállalkozásban nem reális, hogy ennyiféle osztályt működtessünk. Viszont foglalkoznunk kell ezekkel a kérdésekkel.

Mindig a hatékonyságot kell növelni, a termelés sebességét és ezzel egy időben a minőséget. Ez egyszerű és jól átlátható recept, ami bizonyos időszakokban, pl. a válságok idején jól működött, de most még valamit hozzátennék: emeljünk árat! Árat kell emelni, mert nőtt az emberek szabadon költhető (diszkrecionális) jövedelme – az a rész, amelyet nem kötnek le a fix kötelezettségek, mint a rezsi, a törlesztő részletek és a buszbérlet.

Jó hír, hogy ha valaki eddig 100.000 forintot keresett, és ebből 10.000 forinttal rendelkezett szabadon, akkor 10% béremelés esetén már 110.000 forintot vihet haza, vagyis megduplázódott a szabad jövedelemhányada, 20.000 forintra nőtt! Az áremelésre egységes javaslat nincsen, igazítsa mindenki a terület és a praxis adottságaihoz. Végre lehet hajtani lépcsőzetesen is.

Mozsár Andor

Mozsár Andor szerint a munkaerő-válságra úgy kell megoldást keresnünk, hogy megértjük az új generációk igényeit.

Az állatkórházunk statisztikájából – amelyet a Doki for Vets szoftverrel néhány kattintással elkészítettem – jól látszik, hogy az áremelés drasztikusan növeli az eredményt – vagyis a nyereségességet, hiszen a ráfordításaim közben nem változtak. Az áremelés tiszta profit! 2017-ben 20%-kal emeltük az árakat a fehérvári állatkórházban. Azóta 10%-kal nőtt a betegszám úgy, hogy semmilyen kiemelt marketingaktivitást nem folytatunk az állatkórházban, pusztán amiatt, mert az embereknek van pénzük a többletgondoskodásra.

A másik javasolható irány a profitcentrumok kialakítása. Profitcentrumnak nevezünk minden olyan tevékenységet, szolgáltatást, ami többlet pénzt tud termelni. És minden tevékenység pénzt tud termelni! Észrevettük például, hogy az állatkórházunkban voltak kevésbé modern berendezések is, amelyeket a dolgozók csak akkor használtak, ha nagyon muszáj volt. A röntgenkészülékről pl. úgy érezték, hogy talán nem az elérhető legjobb minőségű képet készíti, amely nem igazán illik az állatkórház színvonalához. Amikor a legmodernebbre cseréltük, a röntgenfelvételek száma heti 18-ról megnőtt 30-ra. Megnőtt a bizalom, ezzel nőtt az árbevétel is.

Persze nem azt mondom, hogy tessék azonnal új röntgent vásárolni, de fel kell ismerni, hogy hol megy ki az energia a praxisból. Hasonló profitcentrum lehet egy jól kiválasztott laborgép. Lehet olcsó, de ha nehézkes a használata, akkor keveset fogjuk használni, kevés bevételt hoz, viszont amortizálódik.

Mi követtük a humán gyógyászati elveket, ahol a betegfelvétel a vérvétellel kezdődik. Most mi is valamennyi komolyabb esetnél vért veszünk, ezzel nemcsak a diagnosztika minősége, de a bevétel is jelentősen emelkedett. Ha ennyi érv nem lenne elegendő ahhoz, hogy miért érdemes árat emelni, idézném egy amerikai tőzsdecápa gondolatát: ha igazán jó barátra van szükséged, tartsál kutyát !Ezzel a gondolattal kívánok Önöknek növekvő betegszámot és javuló eredményt!

Dr. Végh Ákos "Proficentrum és profit kontroll" címmel adott elő. Ha az ember a felszínt nézni, először a negatívumok tűnnek fel: kiégett állatorvosok, munkaerőhiány, növekvő konkurencia. Vannak azonban jó híreim is: a lakosságszám csökken, de közben a háziállatok száma emelkedik: jelenleg a háztartások 34 százalékában tartanak kutyát, szemben a nyolc évvel ezelőtti 28 százalékkal. Ezzel párhuzamosan a 8 évesnél idősebb páciensek aránya 30 százalékról 48 százalékra emelkedett, ami a tulajdonosok fokozott gondoskodását mutatja.

A praxis hatékony működtetése a tulajdonossal való személyes kapcsolat kiépítésével kezdődik, ez a praxis egészén múlik a recepcióstól kezdve a váró kialakításáig – érezze, hogy törődnek vele és gondoskodnak az állatáról. Ezt tudatosan kell kialakítani, mert így tudjuk megtartani az ügyfeleket.

A cégkultúrának része a belső kommunikáció is: nem viselkedhetsz állatként, csak mert te vagy a főnök! A beosztottad továbbadja a modortalanságot a tulajdonosnak már azelőtt, hogy faképnél hagy – kétszeres lesz a veszteséged.Az előző előadásban már hallottunk a profit növeléséről. Ahhoz, hogy tisztán lássunk, el kell végeznünk egy fedezetszámítást – bonyolultnak látszik, pedig nem az. Egy táblázatba beírjuk az összes kiadásunkat és a bevételünket, és a végén meglátjuk, mennyi a tényleges nyereségünk. Itt kiemelném, hogy a tulajdonos bérköltségét is kiadásként kell feltüntetni, mert az nem a vállalkozás nyeresége, azért ő megdolgozott!

Ez is egy lehetőség, de hozzá kell tenni, hogy itt elég szűk a mozgásterünk. Belátható, hogy a költségek csökkentésével egy bizonyos szint alatt egyszerűen leáll a praxis. A költségcentrum alapvetően nem a profit növelését, hanem a kiadások kézben tartását, az egészséges üzletmenet hosszútávú biztosítását szolgálja. Ezért inkább a bevételeket kell emelni – a jelenlegi piaci helyzetben elsősorban áremeléssel, ami fedezetet nyújt a béremelésre, és befektetésekre, többlet profitot hozó új műszerekre.

Itt szeretném kihangsúlyozni, hogy a vásárlás előtt mindig ki kell számolni, hogy a műszer hány év alatt termeli ki az árát, és utána mennyi hasznot hoz? Ilyenkor kiderülhet, hogy az olcsó a drága, vagy az is, hogy a régóta vágyott endoszkóp ára soha sem fog megtérülni az alacsony esetszám miatt. A második példa mutatja, hogy a bevétel növelésével és költségcsökkentéssel még a béremelés mellett is jelentősen emelhető a nyereség.