A járványhelyzet világosan megmutatta, hogy erősítésre szorul a hazai állategészségügyi szakképzés. Az Agrárminisztérium ennek érdekében véleményezésre bocsátotta a kormányrendelet-tervezetet, amely az állategészségügyi mérnök, illetve az okleveles élelmiszerlánc-felügyelő mérnök feladatköreit határozná meg. Arról, hogy nincs elég állatorvos a mezőgazdaságban és a problémát új szakmákkal orvosolná a parlament korábbi cikkünkben mi is írtunk.

A tervezet szerint a jövőben hatékonyabban lehetne ellátni az állategészségügyi és élelmiszerlánc-felügyeleti feladatokat, segítve a járványhelyzetek megelőzését és kezelését.

Napjainkban az élelmiszerlánc, az állategészségügy és az élelmiszer-előállítás állandó kihívások előtt áll

– szerepel a dokumentumban. A két új szakképzettség bevezetése lenne a cél elérésének egyik eszköze.

Egy biztos megélhetést kínáló hatósági állatorvosi életpályamodell lenne a megoldás

Prof. dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora levélben fejtette ki a főállatorvosnak, hogy a rendelet jelen formájában nem ad megfelelő választ az állategészségügy aktuális és hosszú távú kihívásaira. A rektor szerint valóban szükség van élelmiszerlánc-szemléletű, középfokú képesítéssel rendelkező szakemberekre, ezért az egyetem inkább egy új technikusi képzés indítását szorgalmazza, mintsem új felsőfokú szakok létrehozását. Sótonyi Péter szerint egy biztos megélhetést kínáló hatósági állatorvosi életpályamodell lenne a megoldás.

A Magyar Állatorvosi Kamara (MAOK) álláspontja

A Magyar Állatorvosi Kamara (MAOK) élesen bírálja a tervezetet, mert az szerintük nem oldja meg a munkaerőhiányt. Úgy látják, hogy a hatósági állatorvosi munka társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülésének növelése lehetne a gyors válasz. Véleményük szerint az új képzések bevezetése szakmai konfliktusokat és működési zavarokat eredményezne, melyek veszélyeztetnék az élelmiszerlánc-biztonságot is.

Az elmúlt években például a száj- és körömfájás járványa is rámutatott arra, milyen fontos az időbeni felismerés és a gyors szakmai reagálás.

A MAOK hangsúlyozza, hogy az uniós jogszabályok értelmében az élelmiszerlánc hatósági felügyeletét csak állatorvosok végezhetik, és egy rövid képzésben részesült mérnök nem rendelkezik ehhez elegendő ismerettel. „Az állatorvosokkal együttműködni kellene, nem helyettesíteni őket.” – fogalmaztak.

állatorvos

A tervezetről megoszlanak a vélemények – fotó: pixabay.com

A lakosság biztonságos, hazai élelmiszerrel való jövőbeni ellátásának fenntartása kiemelt jelentőségű

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karán (SZE AKMK) az állategészségtan és a járványvédelem tantárgyak keretében megfelelő mennyiségű és minőségű, naprakész ismeretanyagot sajátítanak el a hallgatók, így későbbi munkájuk során képesek lesznek szakmailag hatékonyan együttműködni az állattartó telepeket ellátó állatorvos kollégákkal.

A karon úgy látják, hogy a hazai gazdasági haszonállat-állományt súlyosan veszélyeztető járványok példátlan mértékű károkat okoztak, és a lakosság biztonságos, hazai élelmiszerrel való jövőbeni ellátásának fenntartása is kiemelt jelentőségű.

Mindez különös hangsúlyt ad annak a már évek óta fennálló igénynek, hogy az agráriumban és a szakterületi igazgatásban biztosítani kell a középfokú végzettségű szakemberek utánpótlását. Az élelmiszer-előállításban a szántóföldtől az asztalig tartó láncszemlélet elvárásainak megfelelően egy átfogó, középfokú tudást biztosító új szakképzésre lenne szükség.

Mosonmagyaróváron úgy vélik, az új mérnökképzések helyett a hatékony állategészségügyi és járványvédelmi feladatok végrehajtása az állatorvosok, valamint az azok munkáját közvetlenül segítő, technikusi végzettségű szakemberek komplex és egymást támogató együttműködésében valósulhat meg a legeredményesebben.

A Debreceni Egyetem támogatja az új típusú képzéseket

A Debreceni Egyetem szerint a klímaváltozás és a globalizáció következményeként új típusú állategészségügyi kihívásokkal kell szembenézni, amelyekre az állatorvosi egyetemen kívüli képzések is választ adhatnak. Bizonyos részfeladatok – mint a megelőzés, kezelés vagy jelentések – nem igényelnek feltétlenül állatorvosi végzettséget, így más szakemberek is elláthatják őket. A kar dékánja, prof. dr. Stündl László szerint a humánerőforrás hiányának enyhítésére elengedhetetlen az új típusú képzések elindítása.

Az egyetemek gyakorló technikumai elengedhetetlenek az élelmiszertermeléshez, ugyanakkor a súlyos állategészségügyi kihívások miatt szükség van felsőfokú szakemberekre is. A Debreceni Egyetem rendelkezik a szükséges infrastruktúrával, oktatókkal és tapasztalattal az új szakok bevezetéséhez. A törvényi háttér már megjelent, de a konkrét jogkörök kidolgozása még folyamatban van.

A tervek szerint az állategészségügyi mérnökképzés alapképzésként, az élelmiszerlánc-felügyelő mérnökképzés pedig mesterszinten valósulna meg. Előbbi képzés az állattartó telepeken végzett prevenciós és jelentési feladatokra, míg utóbbi hatósági ellenőrzésekre készítené fel a hallgatókat. Az új szakemberek két év alatt, jogszabályi ismeretekre fókuszáló képzés során szereznék meg a szükséges tudást, olyan munkakörökre, ahol egyre kevesebb az állatorvos.

Forrás: allattenyesztok.hu

Indexkép: shutterstock.com