Amerikai kutatók több mint 90.000 szimulációs kísérlet alapján kimutatták, hogy a méhek a növények által kibocsátott illatanyagok molekuláit (nagy távolságról) érzékelve tudják beazonosítani a virágok pontos helyét. A légszennyezés (főleg a hidroxil és nitrát gyökök, illetve az ózon magas koncentrációja) azonban torzulásokat okoz a tájékozódó képességükben, így a keresés hosszabb időt vesz igénybe, ennek következtében kevesebb virágot tudnak beporozni. Mivel pedig a méhek a virágport nem az emberek iránti jótékonyságból, hanem saját táplálkozásukhoz gyűjtik, a hosszabb keresés miatt kevesebb táplálékhoz jutnak, ami közrejátszik az utóbbi időben tapasztalható pusztulásukban – írja a Science Daily.

A légszennyezés hatása többek között úgy jelentkezik, hogy lerövidíti az illatanyag molekulák élettartamát. Pl., az alpha-pinene illatanyag molekula ózonmentes levegőben 40 órán keresztül képes megmaradni (és megbízható irányt mutatni a méheknek), az ózonkoncentráció növekedésének hatására viszont maximum 10, de akár egy óra alatt is megsemmisül. A kutatók olyan eltévedt méhrajokat is találtak, amelyek órákig keringtek a levegőben anélkül, hogy virágport (táplálékot) találtak volna.

méh

A méheket a rovarirtószerek és a fertőzések is veszélyeztetik – fotó: Shutterstock

A kutatócsoport szerint a méhpusztulás egyre aggasztóbb méreteket ölt. Az USDA hivatalos adatai alapján az USA tenyésztet méhállománya 25 és 45 százalék közötti mértékben csökkent. Az amerikai kísérletek azt bizonyítják, hogy bár a világszerte tapasztalható méhpusztulásnak nem a szennyezett levegő az első számú kiváltó oka, védelmük egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb módja légszennyezések kiszűrése és csökkentése lehet. Természetesen, emellett a fertőzések és betegségek megelőzése, illetve kezelése sem hanyagolható el.

Méhek nélkül ugyanis a legtöbb növény termése a töredékére csökkenhet. Emlékezzünk Einstein figyelmeztetésére, miszerint, ha ezek az apró rovarok egyszer eltűnnek a Földről, az emberiség rövid időn belül követni fogja őket.