A kokcidiózis becslések szerint évente 3 milliárd dollárjába kerül a baromfiágazatnak – fotó: Shutterstock
A gyorsan növő brojlercsirkéknél a kokcidiózis felerősödéséhez vezethet a megnövekedett immunszupresszív hatás és a mikotoxinok közötti szinergista hatások. A DON és a fumonizinek köztudottan megzavarják a sejtek számos létfontosságú funkcióját, és megbontják a bélhámsejtek közötti összeköttetéseket, amelyek határvonalként szolgálnak a kórokozók és a madarak szervezete között. A károsult bélhámsejtek táptalajként szolgálhatnak olyan kórokozók számára, mint az Eimeria, Clostridium és a coli baktérium. Ily módon ezek a mikotoxinok főszerepet játszanak, úgynevezett “kapunyitók”, kedvezve a kórokozó törzseknek a gazdatestben.
A tanulmányok azt igazolják, hogy még az EU irányelvei alapján megengedett mértékű mikotoxinkoncentráció is (a DON, a fumonizin vagy e kettő kombinációja) negatívan befolyásolja a kokcidiózis előfordulását és súlyosságát az érintett madaraknál.
Azoknak a baromfiknak, amelyek jóval a határérték alatti mikotoxinszennyezettségű takarmányt kaptak a starter és nevelő tápban, jelentős mértékben megnövekedett a léziópontszáma, nagyobb számban fordult elő oociszta az éhbélben és a székletben egyaránt, valamint megnőtt a limfociták (fehérvérsejt) száma.
A megengedett mértékű mikotoxinkoncentráció is negatívan befolyásolja a kokcidiózis előfordulását és súlyosságát – fotó: Shutterstock
A léziópontszám a vakbélben 1,33 volt a mikotoxinos csoportokban, míg 0,42 a kontrolltakarmánynál. Az éhbélben előforduló oociszták száma háromszor magasabb volt a kontrollcsoporthoz képest. A székletben található oociszták száma 29%-kal volt magasabb a DON + fumonizinszennyezett csoportban és 46%-kal magasabb a fumonizinszennyezett csoportban.
Bár a baromfiágazat szereplői alapvetően tudatában vannak bizonyos mikotoxinokkal összefüggő veszélyeknek, azonban a DON és a fumonizin szinergikus hatásait sok esetben alábecsülik. Ezek a mikotoxinok gyakran előfordulnak a legtöbb baromfitakarmányban és azok összetevőiben, beleértve a kukoricát, búzát és a szóját.
A 2017-es évben a kukoricák 61%-ában, a búzák 54%-ában, a kész takarmányok 71 %-ában, a szóják 61%-ában volt kimutatható a DON.
A fumonizinek a kukoricamintáknál 80%-ban, búzánál 27%-ban, kész takarmánynál 66%-ban, szójánál pedig 40%-ban fordultak elő.
A probiotikumok és a növényi adalékok használata kokcidiosztatikummal, vakcinával – vagy ezek nélkül – segítenek minimalizálni a kokcidiózis negatív hatásait, csökkentik az oociszták ürülését, a bélrendszer károsodásának gyakoriságát és a teljesítményre gyakorolt kedvezőtlen hatásokat. Azonban ahogy az állattenyésztés az egyre csökkenő antibiotikumhasználat irányába tart, a jó telepi gyakorlat és a fenti takarmányadalékok használata csak a megfelelő mikotoxinkockázat-kezelési tervvel együtt jelenti a nyerő stratégiát.
További információt kaphat a témában dr. Jakab Gábortól: +36-30-348-3274
