A betegség okozója egysejtű véglény, melynek fertőzőképes alakjai a szervezetben képesek olyan elváltozást létrehozni, amely az állatot megbetegíti, súlyos esetben annak elhullásához vezethet. A baromfi fertőződése a fertőző anyag (oocysta) szájon át történő felszedésével történik. A bél nyálkahártyájába bekerülve a bélhámsejteket elpusztítja, a bél hajszálerei megsérülnek és a vér a bél üregébe kerül. A fertőző anyag az ürülékkel kerül a külvilágra, ott jelentős része elpusztul. Azonban ellenálló képessége miatt – a káros hatások ellenére – fertőzőképes kórokozó marad, amely a betegséget fenntartja.

Gyakorlatból ismert, hogy a járvány egy-két állat megbetegedésével kezdődik, általában ezek el is hullanak. Ezután néhány napos szünet következik, majd robbanásszerűen tör ki a betegség a többi baromfin. Súlyos esetben – ha az állományt időben nem kezelik – nagy kiesésre számíthat a baromfitartó. A betegség behurcolásával nem kell „számolni”, mert a baromfiállományok nagy része a parazitákkal fertőzött.

A csirkék vakbél-kokcidiózisának tünetei nem jellemzőek, ezért a felismerés is nehéz. A beteg csirkék szomorkodva, kedvetlenül álldogálnak, szárnyukat és fejüket lógatják, étvágytalanok. Keveset esznek és isznak. A fertőződés utáni 4–6. napon súlyosbodnak az elváltozások, véres hasmenés a legfeltűnőbb klinikai tünet. Kezdetben csak néhány vércsepp látható, később a vérzés oly erős lehet,hogy úgy látszik, mint ha a csirkék vért ürítenének. Az elváltozások súlyossága miatt a 4–6. naptól nagy számban hullanak el a csibék.

A csirkék vékonybél-kokcidiózisának tünetei hasonlóak a vakbél-kokcidiózis tüneteihez, de nem olyan súlyos a vérzés és a mortalitás is kisebb. Bár az állomány gyógyultnak tűnik, de az állatok sok fertőző anyagot ürítenek. A csirkék végbél-kokcidiózisa 4–6 hetes korban fordul elő, nem gyakori betegség. A gyöngytyúk csibéiben ritkán, inkább nagy létszámú állományokban fordul elő a betegség, jellegtelen tünetekben. A pulykapipékben a betegség általában 5 hetes korig fordul elő, ennél idősebb állatok már nem betegszenek meg. A vékonybél-kokcidiózis növendék libaállományban fordul elő. A libák hirtelen megbetegedése más fertőző betegség jelentkezéséhez hasonló. A fejüket lógatják, egyhelyben állnak, néhány elhullás jelentkezik. Elhullás előtt nyálkás ürülékük van, 2–3 napon belül tömeges elhullás jelentkezhet.

Javaslatunk a baromfitartóknak, hogy a betegség megelőzése érdekében az állatok tartási helyét a takarítás után alaposan fertőtlenítsék, hogy az ott lévő oocysták (paraziták) elpusztuljanak. Napjainkban már a szakemberek megtalálták a lehetőségét egy korszerű vakcinázási eljárásnak, mely egyben biológiai védekezés is. A vakcinát ivóvízzel itatva alkalmazzák. A vakcina gyengített kórokozókat tartalmaz és a kísérletek azt mutatják, hogy 100 százalékos védettséget ad a baromfiknak a fejlődésük során.

Dr. László László